Hogy lesz fiúkrokodil a szobahőmérsékletből?

2017.11.19. 08:41

A nemek kialakulását befolyásoló mechanizmus a hüllőknél két tényezőtől függ: a genotípustól és a hőmérséklettől. A genotípusos csoportba tartozó lényeknek, mint a madaraknak és az emlősöknek, nemi kromoszómáik vannak. A hüllőknek ebből kétféle van: X és Y. Egyes fajok, például a teknősök, vagy az olyan gyíkok, mint a zöld iguána, egyaránt rendelkeznek X és Y kromoszómákkal. A nőstények homogametikusak, vagyis két egyforma X kromoszómájuk van. A hímek heterogametikusak, egy X és egy Y kromoszómával.

A hőmérsékletfüggő tényező viszont felborítja az öröklődés rendjét. A környezeti hőmérséklet az embrionikus fejlődés alatt befolyásolja, hogy a születendő – pontosabban a tojásból kikelő – utód milyen nemű lesz.

A hőérzékeny periódus azután kezdődik, hogy az anya lerakta a tojást; az utód neme innentől az időjárástól függ. Egyes teknősfajoknál megfigyelték, hogy a hűvösebb fészkekből sokkal több hím példány kel ki, míg a melegebb fészkeknél a nőstények voltak túlsúlyban.

A krokodiloknál – és a legtöbbet tanulmányozott amerikai aligátoroknál – a hideg és meleg hőmérséklet hatására a nőstény példányok szaporodtak el. A hím krokodilok keltetésének az átlagos hőmérséklet kedvezett.

Széles körben elfogadott nézet volt, hogy a hőmérsékletfüggő és a genotípusos nemi meghatározás kölcsönösen kizárják egymást - vagyis a hüllők nemét vagy a hőmérséklet, vagy a genotípus határozza meg. De az új modellek azt sugallják, hogy a hüllők embrionális fejlődése, így a neme sem alakul ki, amíg a fejlődés nem lép a hőérzékeny fázisba. Vagyis a tojásban még minden kis krokodil nemtelen: csak akkor lesznek hímek vagy nőstények, ha már elindul a termoszenzitív fejlődési szakasz.

Azok a hüllők, ahol a keltetési hőmérséklet és a nemi kromoszómák egyaránt szabályozzák az utód nemét, megtapasztalhatnak átmeneti evolúciós állapotokat is a két végpont között: a teljes genotípusos és teljes hőmérsékletfüggő szabályozást.

Elképzelhető, hogy vannak más hüllőfajok is, ahol a hőmérséklet még nagyobb befolyással van a kromoszómákra; halaknál és kétéltűeknél gyakran megfigyelhető, hogy az alacsony és magas hőmérséklet egyaránt kihat az utódok nemére.

(Scientific American)