A néni, aki baltával zúzta szét a kocsmákat

GettyImages-487954273
2017.12.28. 10:42

1900. június 7. álmos csütörtöknek ígérkezett a kansasi Kiowa egyik népszerű ivójában, a Dobson's Saloonban. Akkor is kevesen néztek fel a whiskyjükből, amikor egy ötvenen túli hölgy egy nehéz csomagot cipelve belépett a krimóba, és megköszörülte a torkát. Ami ezután jött, azt viszont a jelenlevők életük végéig emlegették.

Férfiak! Azért jöttem, hogy megmentselek benneteket az iszákosok sorsától!

– kiáltotta el magát a hölgy, aztán a csomagból köveket és féltéglákat vett elő, és elkezdte azokat széthajigálni a kocsmában. Módszeresen pusztította az italkészletet és a berendezést, majd dolga végeztével távozott, és hamarosan két további kiowai ivót rongált meg hasonló módon. A következő napokban tornádó csapott le a környékre, amit a kocsmazúzó nő isteni megerősítésként értelmezett: az Úr így jelzi, hogy ő jó úton jár, és folytatni kell harcát az alkohol ellen.

Ó, Mr. Alkohol

A hölgy Carrie Amelia Moore néven született a Kentucky állambeli Garrard Countyban 1846. november 25-én, és ő is azok közé a legendás kisemberek közé tartozik, akiket a XIX. századi Amerika termelt ki. (A Ma is tanultam valamit rovat is megemlékezett néhányról, például Amerika császáráról, a zsák lisztből nevezetességet csináló férfiról vagy a sajtkészítőkről, akik miatt a Fehér Ház bűzlött.) A kis Carrie családja ír származású rabszolgatartó ültetvényes volt, de éppen Carrie gyerekkorában nem mentek jól a dolgok: pénzügyi nehézségek akadtak, majd jött az amerikai polgárháború, ami Moore-ékat is érzékenyen érintette. Ráadásul a család több tagjának válogatott mentális zavarai voltak (mint azt a The Dollop podcast a témát alaposan feldolgozó adásában összeszedték):

  • Carrie édesanyja Viktória királynő udvarhölgyének képzelte magát, majd egy idő után már magának Viktória királynőnek, és kocsin vitette körbe magát a rabszolgák között
  • Nagynénije téveszméje az volt, hogy ő egy szélkakas
  • Unokatestvére negyvenévesen úgy döntött, hogy hátralevő életében négykézláb fog járni

A lány ilyen környezetben nőtt fel (anyja általában a rabszolgákkal ültette egy asztalhoz), és ő is sokat betegeskedett. Minimális oktatást kapott, de olvasni megtanult, és nagy hatással volt rá a Biblia, amit nagy buzgalommal forgatott. Carrie a polgárháborúban nővérként tevékenykedett, majd 1865-ben megismerkedett egy Charles Gloyd nevű fiatal orvossal, és egymásba szerettek. 1867-ben össze is házasodtak, de Gloyd masszív alkoholista volt, és 1869-ben, bő fél évvel közös lányuk születése után meg is halt. A szesz ekkortájt lett a nő gyűlölt ellensége.

Örökségéből egy kis házat építtetett a Missouri állambeli Holdenben, és a szomszédos Warrensburgban fejezte be tanulmányait. 1874-ben újra megházasodott, második férje egy nála 19 évvel idősebb újságíró, David A. Nation lett, akivel Texasba költözött. Szállodaigazgatóként kezdett dolgozni, míg 1889-ben a kansasi Medicine Lodge-ban telepedtek le. Carrie Nation ekkor csatlakozott a helyi józansági mozgalomhoz, aminek hamar az élharcosa lett. Kampányolt azért, hogy Kansasban tiltsák be az alkoholt, tangóharmonikás kísérettel zsoltárokat énekelt kocsmák előtt, a csaposokat és kocsmatulajdonosokat pedig úgy köszöntötte, hogy

Jó reggelt, férfilelkek elpusztítója!

Medicine Lodge-ban sikerült is minden krimót bezáratnia ezekkel a finom eszközökkel, de Carrie nem volt elégedett. Ekkor az Úr látomást küldött a nőnek. 1900. június 5-én egy mennyei hangra ébredt, ami a szívében szólalt meg, és azt mondta: Menj Kiowába. Majd a nő keze felemelkedett, és ekkor az égi hang újra megszólalt: Melletted leszek. Két nappal később a Dobson's Saloonban megtörtént Carrie Nation első kocsmarombolása, egy évekig tartó ámokfutás kezdete.

00190701

Persze, hogy a fejsze

A nő 53 éves volt akkor, de energikusan vetette bele magát a józanságért vívott harcba, 183 centis magasságával, erős testalkatával és határozottságával. 1900 és 1910 között tucatszám verte szét kocsmák berendezéseit és italkészletét, és egy picit sem volt elnéző az alkoholistákkal. (Nagy felzúdulást is keltett, amikor 1901-ben az akkori amerikai elnököt, William McKinleyt egy merénylő megölte, és mivel az elnök zugivó hírében állt, Carrie reakciója annyi volt, hogy „azt kapta, amit megérdemelt”.) Ha valaki érdeklődött a motivációiról, csak annyit mondott, hogy ő

egy Jézus lába mellett szaladó buldog, aki megugat mindent, amit Jézus nem szeret.

Nagy antialkoholista keresztesháborúja elején a köveket fejszére cserélte – hogy ez miként történt, arról két verzió is fennmaradt. Az első szerint 1901-ben Topekában nyomta a kezébe valaki az első szekercét, de a másik sokkal jobban hangzik. Eszerint egy wichitai zúzás után férje azzal viccelt, hogy Carrie legközelebb használhatna baltát, hogy több kárt okozzon, mire a nő azt felelte: „Ez a legértelmesebb dolog, amit mondtál a házasságunk alatt.” 1901-ben elváltak, közös gyerekük nem született.

Persze Carrie Nationt többször is letartóztatták, legalább 30 alkalommal. Ő amilyen gyorsan tudott, kiszabadult (büntetést fizetett vagy valamelyik követője óvadékot tett le), az előzetesben pedig a Bibliába merült – aztán amint szabadlábra került, megint fejszét ragadott. Ténykedése során egyre nagyobb szenzációvá vált, a napilapok bulvárhőse lett, és egy csapat szimpatizánst is maga köré gyűjtött, akik a rombolás háttérzenéjeként zsoltárokat énekeltek. Néhány év után Carrie Nation már egész jól keresett azzal, hogy előadásokat tartott Amerika-szerte és kis szuvenírfejszéket árult – így nem volt gond neki kifizetni a büntetéseket. Mindeközben lefordíthatatlan angol szójátékok kísérték életét:

  • Ő maga Carrie A. Nationre, majd Carrie-ről Carryre változtatta a nevét, mert keresztneve, középső nevének monogramja és volt férje vezetékneve kiadott egy fél szlogent: Carry a nation for prohibition (kb. Vezetni egy nemzetet a szesztilalom felé).
  • Sőt, néha egyenesen Mother Nationnak nevezte magát.
  • Az amerikai kocsmákban eközben népszerű felirattá vált a következő: All Nations Welcome But Carrie (kb. Minden nációt szívesen látunk, csak Carrie-t nem)
  • A csúcson a nőnek még kéthetente megjelenő hírlevele is volt The Smasher's Mail néven, illetve egy újságja, amit egyszerűen csak úgy nevezett, hogy A Fejsze.

A fűző űzője

1909-ben nagy-britanniai körútra is meghívták, de az ottani közönség kevésbé volt vevő a harcos nénire. Miután egy előadásán megdobták tojással, Carrie széttépte a szerződését, és hazament Amerikába, ahol még két évig eléldegélt a hírnevéből az arkansas-i Eureka Springsben, ahol otthont alapított Hatchett Hall néven. Itt esett össze 1911 elején egy beszéde közben, és abban az évben, június 9-én halt meg, 64 évesen. Élete végéig szívesen pózolt a fejszéjével.

Carrie Nation habókos vénasszonynak tűnhet, de kétségtelen, hogy volt hatása az amerikai történelemre, és tevékenysége hozzájárult a tizennyolcadik alkotmánymódosítás bevezetéséhez, vagyis magához a szesztilalomhoz. Még fontosabb, hogy a tizenkilencedik alkotmánymódosítással is összeköthető a neve – ez a módosítás adott választójogot a nőknek minden államban. Carrie Nation ugyanis hírnevét kihasználva több olyan felvonulást is szervezett, ahol a nők jogaiért tüntettek. Ezenkívül arra bátorította a nőket, hogy dobják el a fűzőt és a mídert, és viseljenek kevésbé szűk ruhákat.

Mother Nation bizonyára boldog lenne most, ha látná, hogy a női egyenjogúságért folyó harc milyen eredményeket ért el az elmúlt száz évben. Annak viszont biztosan nem örülne, hogy ma több kocsma viseli az ő nevét.