Miért hűt jobban nyáron a forró tea, mint a hideg sör?

GettyImages-3092038
2018.02.09. 05:00

Már alig bírod a kánikulát? Ne hideget igyál, inkább egy bögre jó forró teát! - a jótanácsot mindenki sokszor hallotta már, talán ki is próbálta, és csodálkozott, hogy tényleg működik. Mert tényleg működik, trópusi országokban régi hagyománya van a hőség ilyen enyhítésének. Pedig ez ellentmondani látszik a fizikának meg a józan észnek is, ami azt diktálná, hogy a hideg hűt, a meleg meg fűt.

Csakhogy az emberi testben ennél egy kicsit bonyolultabban működnek a dolgok.

Alapvetően egy pohár ital, ami a testhőmérsékletünknél mondjuk 30-35 fokkal hidegebb vagy melegebb, önmagában nem elég ahhoz, hogy az egész testünket nagyon lehűtse vagy felmelegítse, de természetesen van ilyen irányú hatása. A szervezetünk azonban fel van készülve az ilyesmire, és ellenkormányoz. A szánkban is megtalálható TRPV1 hőérzékelő receptorok jelzést küldenek az agyba, ha forrót érzékelnek, az agy pedig ennek ellensúlyozására kiadja a parancsot az izzadás fokozására. Az izzadás a szervezet természetes hűtőmechanizmusa, és az izzadság párolgásával (ami hőt von el a környezetéből) csökkenti a test hőmérsékletét. Ebben az esetben kicsit túl is reagálja a dolgot, és jobban rákapcsolja a hűtést, mint amennyi fűtést a testünknél melegebb folyadék bevitele jelentene. A végeredmény így az, hogy a forró tea tényleg lehűt.

Ezt kísérletekkel is igazolták: ez kanadai-ausztrál kutatócsoport bicikliző tesztalanyokkal itatott jéghideg (1,5 fokos), simán hideg (10 fokos), és forró (50 fokos) vizet, miközben nagy pontosságú szenzorokkal a testhőjüket mérte. Az eredmény: a forró víz jobban hűtött, mint a két hidegebb.

(Intermezzo: egyáltalán mennyire forrón kell inni a forró italokat? Egy égési sérülésekre specializált orvosi kutatásban kiszámolták. Az optimális fogyasztási hőmérséklet pontosan 57,8 Celsius-fok. Vendéglátóhelyeken ennél általában jóval forróbban, 70-85 fokosan szolgálják fel a teát vagy a kávét.)

(Intermezzo 2: az említett TRPV1 receptorok ugyanígy reagálnak a hő mellett a kapszaicin nevű vegyületre is, ami a csípős paprika erejét adja. Ezért érezzük forrónak a csípős ételeket, és ezért izzadunk, ha ilyet eszünk. Kutatók szerint ez a csípős -> izzadás -> hűtő hatás jelenség az oka annak, hogy a trópusi országok konyhája, például az indiai olyan nagy szeretettel használja a csípős hozzávalókat.)

Persze az izzadás hűtő hatása nem univerzális. Például minél nagyobb a levegő páratartalma, annál gyengébben működik (hiszen egyre nehezebben tud párologni). Ha már annyira izzadunk, hogy konkrét izzadságcseppek gurulnak le a bőrünkön, akkor sincs értelme az izzadást fokozni, hiszen ez azt jelenti, hogy már elértük a párolgási lehetőségeink határát.

A tipikus nyári jeges hűsítők ráadásul még egy fokkal rosszabbul működnek, mint ahogyan a sima hideg víz hűtene. A fagyi, vagy a tipikus üdítőitalok például tele vannak kalóriával, és az emésztésünk rögtön rá is ugrik a tápanyagok feldolgozásának - ami pedig hőtermeléssel jár. A sör, vagy a jeges koktélok pedig az alkoholtartalmukkal megzavarják a hormonháztartásunkat (hogy pontosan hogyan, arról itt írtunk bővebben, most csak annyit mondunk, hogy emiatt jár olyan sűrűn a vécére az ember sörözés közben), és a vese pánikszerűen elkezdi kiüríteni a vizet a szervezetből - emiatt kevesebb marad, amit izzadásra, és azzal hűtésre lehetne használni.

(Borítókép:  Fred Morley / Fox Photos / Getty Images)