Aki egész életében király volt, hacsak túl nem élte a halálát

2018.02.11. 09:56

Ha valakire azt mondjuk, hogy született uralkodó, akkor arra gondolunk – ahogy a Született feleségeknél vagy a Született gyilkosoknál –, hogy valakik ösztönösen azt csinálják, amihez legjobban értenek. Lásd: Gyurcsány Ferenc egy született... – szóval értik. No, tehát ha valakire azt mondjuk, született uralkodó, azt gondoljuk, hogy igen, őt uralkodásra teremtette a sors.

Ezzel szemben I. János, a sok I. Jánosból az Utószülött művésznevű I. János elmondhatta volna magáról, hogy ő tényleg királynak született: király volt ugyanis a megszületése pillanatától a halála pillanatáig (már feltéve, hogy mint a címben is írtam, ez utóbbit nem élte túl). Hogy miért csak mondhatta volna? Mert I. Utószülött János nemcsak a legfiatalabban trónra került király volt, hanem a legfiatalabban meghalt is: nem egész öt napot élt és uralkodott, már amennyire ez uralkodás volt (semennyire).

Jean Ier Bier
Fotó: Wikipedia

A történet a XIV. század eleji Franciaországban játszódik. Ekkoriban a francia trón körül nagyobb volt a sürgés-forgás, mint a felcsúti VIP-páholyban a Mészáros Lőrinc-féle magángép landolása után. A királyi korona – amihez bónuszban hozzácsapták a Navarra uralkodója kitüntető címet is – népszerűbb volt, mint kilátóépítés a magyar pusztában, nem csoda, hogy mérgezések, intrikák, száműzetések, lázongások és éhínségek úgy váltogatták egymást, hogy egy csillió dolláros bevételű sorozat forgatókönyvírója álmodni se tudna szebbet.

Hosszú Fülöp
Hosszú Fülöp
Fotó: Wikipedia

Történetünk 1316 júniusában kezdődik, amikor meghalt az aktuális uralkodó, X. (Civakodó) Lajos francia király, IV. (Szép) Fülöp fia, V. (Hosszú) Fülöp és IV. (Szép) Károly fivére. Lajos 1314-ben az apját követte a trónon, amit a testvérei nem néztek jó szemmel, és hogy sikeresen tettek is ez ellen, jelzi, hogy később mindegyikből francia király lett: Károly a Capeting-ház utolsó uralkodójaként a történelembe is beírta magát, Hosszú Fülöpre pedig mindjárt visszatérünk. Tehát vissza 1316 nyarára: Lajos halálával üres maradt a trón, V. Fülöp vitte tovább a boltot régensként, mivel Lajos második felesége, Magyarországi Klemencia (egyébként Károly Róbert király testvére) ekkor már és még terhes volt a leendő I. Jánossal.

A trónt egyből örökölni jogosult trónörökös 1316. november 15-én született meg, és a Capetingek között elsőként a János nevet kapta. Hozzá pedig a francia koronát és Navarrát – amiről természetesen újszülöttként mit sem tudott. És nem is adatott meg neki, hogy bármiről bármit megtudjon: november 19-én ugyanis, életének mindössze ötödik napján, meghalt. Oké, hogy évszázadokkal vagyunk Semmelweis és Pasteur előtt, a gyerekhalandóság mindennapos jelenség, de ha egy regnáló uralkodó hal meg – még ha ez a regnálás a gyakorlatban nem is jelent semmit –, természetes, hogy futótűzszerűen terjednek az összeesküvés-elméletek, mintha egy pergamenre írt Facebook lenne a XIV. századi Franciaország.

Klemencia
Klemencia
Fotó: Wikipedia

János haláláról a közkeletű vélekedés az, hogy a kissé türelmetlen nagybácsi, a régenskedést mielőbb királykodásra cserélni vágyó Hosszú Fülöp mérgeztette meg. (Hogy egész pontosak legyünk, a fennmaradt források szerint Fülöp igazán hatalomvágyó anyósa, de ez már mellékes.) Az ilyesfajta királygyilkosságok elég gyakoriak voltak akkoriban, a királyi előkóstolók természetes fluktuációja valószínűleg mindenféle történelmi csúcsot megdöntött. Az igazán vad szóbeszédek nem is arról szóltak, hogy miért és hogyan halt meg –

hanem hogy meghalt-e egyáltalán.

Egyes legendák szerint ugyanis János anyja, Klemencia elég okos volt ahhoz, hogy rájöjjön arra: egy újszülött gyereket nem tud a végtelenségig megóvni egy trónharcban (ha arra gondolunk, hogy a testvére, Károly Róbert hogy jutott a magyar trónhoz, tudhatott erről egy s mást), és persze lehet, hogy már a várandóssága alatt is érték különös balesetek. Így állítólag a gyermekét egyből a szülés után elcserélte egy másik csecsemővel, így az lett a szörnyű merénylet áldozata, míg János túlélte a vészterhes éveket. Ezt akár alá is támaszthatja, hogy Klemencia a fia halála (vagy „halála”) után otthagyta Párizst, évekre Avignonba költözött, és onnan csak az 1320-as években, Fülöp halála után tért vissza.

II. János
II. János
Fotó: Wikipedia

Ezt a hiedelmet erősítette, hogy I. János néven a XIV. század közepén egyszer csak fel is bukkant egy trónkövetelő. Amikor a százéves háborúban, a franciák vereségével végződő poitiers-i csata során foglyul ejtették II. Jánost az angolok (ő végül négy évig, 1356–tól 1360-ig raboskodott), felbukkant valaki, aki azt állította, hogy ő bizony X. Lajos fia.

Még támogatókat is lelt, ami persze nem meglepő, imposztor még nem született, aki ne tudott volna megnyerni maga mellé egy-két lúzert. És talán azon sem lepődünk meg, hogy egyikük, sőt, a legelső egy magyar volt: amikor a csaló trónkövetelő – aki egyébként olasz volt, és Giannini Gucciónak hívták – megpróbálta magát elismertetni Civakodó Lajos fiaként, Nagy Lajos királyunk állt elsőként mellé – derül ki a Pallas Nagylexikonból. Ne tudni, mennyi volt ebben a reálpolitikai megfontolás és mennyi Lajos király családi szolidaritása – az igazi János király ugyebár unokatestvére volt vagy lett volna –, mindenesetre a kaland gyorsan elbukott a francia király ellenállásán.

És hogy mi lett az igazi I. Jánossal, ha esetleg túl is élte saját halálát? A történetírás erről természetesen semmit nem tud. Ami biztos: ha élt is, 12 éves volt, amikor anyja, Klemencia meghalt. És ha az asszonynak volt esze újszülött korában megmenteni, valószínűleg később se fedte fel a titkot, így az I. (nevezzük inkább így: Igazi) János jó eséllyel egyszerű közemberként halt meg – talán épp a százéves háború egyik csatájában. Bár ez a befejezés már inkább annak a bizonyos csillió dollárt kaszáló sorozatnak a forgatókönyvébe illene.

15%
5999 Ft
5100 Ft
15%
3490 Ft
2967 Ft