A kígyók egereket esznek, és ez nagyon jó a növényeknek

2018.02.20. 05:12

Van egy nagyon régi vicc az aranyhalról és a cápáról, amikor utóbbi helyettesíti az előbbit, mert az szabira megy. Aztán amikor az aranyhal megkérdezi, hogy volt-e valami érdekes, a cápa elmeséli: egy ember kifogta és azt kérte tőle, hogy érjen a földig a pénisze, mire ő leharapta a lábait. Valami hasonló kapocs létezik a kígyók és a méhecskék között is: mindkettő segíti a növények elterjedését, csak míg a méhek ezt a virágok beporzásával érik el, a kígyók egerek felzabálásával.

Az élet körforgása, hogy a zebra megeszi a füvet, az oroszlán megeszi a zebrát, aztán ha az oroszlán természetes úton, nem pedig valami unatkozó trófeavadász által elpusztul, akkor a tetemével megtermékenyíti a talajt, amiből megint fű fog kinőni. A kígyók ezt a körforgást kicsit másképp értelmezik, és elég rendhagyó módon, de segítik a növények terjedését.

Az első dolog, ami eszünkbe juthat az, hogyha a kígyó megeszi az egeret, akkor az nem eszi meg a növényt, és ez közvetve segít az ökoszisztéma fenntartásában. A természet azonban szereti az altesti humort, így a kígyók (jelen esetben a csörgőkígyók) úgy vesznek részt a természetes körforgásban, hogy

olyan egereket esznek meg, amik magokat tárolnak a pofazacskóikban, majd a magokat a megemésztett egérrel együtt kiürítik.

Ezt a "megeszed a magot, majd sértetlenül kiüríted" taktikát sok növény alkalmazza.  Azonban vannak olyan növények, amelyeknek a magjait nem csak lenyelik az állatok járulékos többletként (mint például a cseresznyénél), hanem konkrétan a magokat eszik meg. Ebben az esetben az állat a magokat szétrágja és megemészti, tehát még véletlenül sem tudnak terjedni. Azonban ha a kígyó még az előtt megeszi az egeret, hogy az megrágná és megemésztené a magot, akkor minden rendben van (bár ezzel az egér biztos tudna vitatkozni).

Az ilyen állatokat másodlagos magterjesztőknek (secondary seed-spreader) nevezik, és nemcsak a kígyók lehetnek ilyenek, hanem minden olyan madár vagy emlős, ami rágcsálókkal táplálkozik. Ráadásul ez nem csak véletlenül előforduló, egyedi jelenség, ugyanis

Amikor a jelenséget vizsgáló kutatók felboncoltak 50 halott kígyót, a gyomrukban 36 rágcsálót, és velük együtt 971 magot találtak.

A kígyók tehát nemcsak arra jók, hogy pusztítsák a kártevőket, hanem még indirekt módon a növények terjedésében is részt vesznek.