A nagy belga Coca-Cola tömeghisztéria története

000 SAPA990615637390
2018.10.29. 05:07

1999 júniusában a Coca-Cola 30 millió üdítős dobozt és üveget vont ki a forgalomból Belgiumban, miután közel százan számoltak be arról, hogy valamelyik termékük fogyasztása után gyomorgörcs, hányinger, fejfájás és gyors szívverés jelentkezett náluk. Csakhogy hamarosan kiderült, hogy semmiféle egészségügyi probléma nincs a visszahívott üdítőkkel, és a tömeges rosszulléteknek inkább mentális okai lehetnek, semmint fizikai mérgezés.

A történet június 8-án kezdődött, amikor egy iskolában 26 gyerek lett rosszul, miután üdítőt ittak. Másnap már azzal voltak tele a hírek, hogy a Coca-Cola bejelentette az érintett termék visszahívását. 48 órán belül ugyanabban az iskolában több másik gyerek is az elsőkhöz hasonló tünetekre kezdett el panaszkodni, majd őket más iskolák tanulói is követték. Innentől nem volt megállás, folyamatosan jöttek a hasonló bejelentések, és már Észak-Franciaországból is megbetegedésekről érkeztek hírek. A belga egészségügyi hatóság elrendelte a Coca-Cola-termékek forgalmazásának betiltását.

A rosszullétek azonban múlandónak bizonyultak, és se a fiziológiai vizsgálatok nem állapítottak meg betegséget, se a laboratóriumi vizsgálatok nem találtak semmilyen problémát. Ennek ellenére a Coca-Cola június 15-én bejelentette, hogy megtalálták a rosszullétek okát, rögtön kettőt is: az üdítősdoboz külsejére került gombaölőszert, illetve a termékekbe került "rossz szén-dioxidot". A toxikológiai vizsgálatok viszont ezután se találtak semmit, ami ilyen járványhoz vezethetett volna.

Az eset után belga egészségügyi szakértők egy csoportja azt állította, hogy valójában nem valamiféle járványról, hanem "tömeges szociogenikus megbetegedésről" (MSI), köznapibb nyelven tömeghisztériáról lehetett szó. Mint írták, az MSI egy fiziológiai megbetegedés tüneteit produkálja, de azonosítható ok nélkül, és olyanok körében jelentkezhet, "akik azonos hiedelmeket vallanak ezekkel a tünetekkel kapcsolatban". Persze attól még, hogy a tünetek esetleg pszichológiai eredetűek, nem kevésbé ijesztőek. Éppen e tünetek látványa idézheti elő másnál is ugyanezek jelentkezését. Az MSI tipikus előfordulási helye az olyan közösségek, mint egy iskola vagy egy munkahely.

Amikor a tünetek mögött nincs valódi betegség, a "járvány" általában gyorsan elmúlik, de minél nagyobb a pánik, ez annál jobban táplálja a hiedelmeket. A belgiumi esetben a tünetek tömeges jelentkezéséhez szakértők szerint hozzájárulhatott, hogy egy ilyen ismert cég is a történet része volt, és mind ők, mind a hatóságok elég radikális lépésekkel reagáltak a történtekre.

Magában a helyzet kialakulásában pedig közrejátszhatott, hogy nem sokkal az üdítőpánik előtt, egy attól teljesen független eset során valóban potenciálisan rákkeltő anyagokat találtak belga hústermékekben – ennek része is lehetett abban, hogy a júniusi választáson megbukott a kormány.

Voltak arra utaló jelek, hogy a hatóságok már 48 órával az első tünetek jelentkezése után azon az állásponton voltak, hogy nem valódi járványról, hanem MSI-ről van szó, de – talán az előzmények miatt – akkor még nem mertek ezzel a nyilvánosság elé állni. Mindenesetre 1999 novemberében már a belga Közegészségügyi Tudományos Intézet tanulmánya [pdf] is ugyanerre a megállapítsa jutott, és az évekkel későbbi kutatások is ezt erősítették meg.

(Borítókép: A Coca Cola Belgium egyik alkalmazottja eltávolítja a palackokat egy belga szupermarket polcairól, miután az Egészségügyi Minisztérium bejelentette, hogy visszavonják a Coca Cola termékeket a helyi piacról. 1999. június 15. Philippe Huguen / AFP)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?