A modern hullámvasút atyja az erkölcstelen amerikaiakat akarta megmenteni a bűnbeeséstől
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
LaMarcus Adna Thompsont aggasztotta hazája és népe erkölcsi hanyatlása. Elkötelezett keresztényként rossz szemmel nézte, hogy az amerikaiak egyre több időt töltenek kocsmák mélyén és bordélyházak sötétjében. Elhatározta, hogy alternatív szórakozási lehetőséget fog teremteni a kicsapongás és bujálkodás helyett, hogy jó útra terelje honfitársait. Ezért hullámvasutak tervezésébe fogott.
Thompson addig gyártulajdonos volt Indianában, egy varrás nélküli harisnyákat előállító gép feltalálásából tett szert a vagyonára. Ezzel a vállalkozással azonban teljesen felhagyott, amikor elhatározta, hogy beszáll a hullámvasútbizniszbe. Erre egy régi szénbánya inspirálta a pennsylvaniai Mauch Chunk városánál: a korábban szénszállításra használt vasút sajátossága volt, hogy a 15 kilométeres pálya a végén hirtelen 200 métert esett, emiatt a gravitációnak köszönhetően 105 kilométer per órás sebességre gyorsult. Ez akkoriban olyan szokatlan száguldást jelentett az átlagembereknek, hogy a bánya bezárása után adta magát a tehervasút szabadidős vonattá alakítása. A dolog be is jött, a protohullámvasút idővel olyan népszerű szórakozássá vált, hogy a Niagara-vízesést lehagyva az Egyesült Államok leglátogatottabb turistalátványossága lett belőle.
1881-ben, még mindig csak 31 évesen, a gyártulajdonosból lett hullámvasúttervező Thompson elkészítette egy 180 méter hosszú, 15 méter magas, fából készült hullámvasút terveit. 1884 júniusában aztán meg is nyitotta az attrakciót, méghozzá a hedonizmus korabeli fellegvárában, Coney Islanden. Bár ez még csak 10 kilométer per órás sebességet tudott, az emberek gyorsan rákaptak az új szórakozásra.
Magát a hullámvasutat nem Thompson találta fel, már a 17. században is voltak ilyen próbálkozások, és John G. Taylor is korábban szabadalmaztatta a maga hasonló találmányát. Viszont a Coney Island-i volt az Egyesült Államok első hullámvasútja, és Thompson élete során összesen harminc körüli szabadalommal járult hozzá a hullámvasút-történelemhez. Meg is kapta a Gravitáció Atyja megtisztelő becenevet.
Na meg anyagilag sem járt rosszul. Hogy az erkölcsi fertőt milyen mértékben sikerült felszámolni, az nem világos, de annyi biztos, hogy az ő ártatlan szórakoztató alternatívája elképesztően népszerűvé vált. Egy menet csak öt centbe került, de ezekből három hét múlva már napi 600 dolláros (170 ezer forintos) bevétel jött össze, ami mai árfolyamon olyan napi 15 ezer dollárnak (4,2 millió forintnak) felel meg. Később persze a kezdetleges technológia is finomodott, és Thompson később még további ötven hullámvasutat épített világszerte. 71 évesen, a világ első hullámvasút-milliomosaként halt meg 1919-ben.
Rovataink a Facebookon