A bohócok megverték a tűzoltókat a kuplerájban, így lett Toronto Amerika legbiztonságosabb nagyvárosa

2018.11.21. 05:36

Toronto a világ legbiztonságosabb nagyvárosai közé tartozik, az Economist legutóbbi Safe Cities Index ranglistája szerint speciel a negyedik, az amerikai kontinensen pedig magasan az első. A lista persze nem kizárólag a közbiztonságról szól, de azért jól mutatja, miért is Toronto the Good, vagyis Jóságos Toronto a város hagyományos, nem hivatalos beceneve Kanada-szerte.

Ennek tükrében különösen vicces, hogy az egész úgy kezdődött, mint valami vicc egy régi Ludas Matyi magazinból:

A bohóc és a tűzoltó bemennek a kuplerájba...

1855 nyarán egy vándorcirkusz érkezett az akkor alig 40 ezer lakosú, szédületes tempóban növekvő (a századfordulóra 250 már ezresre hízott) városba. Az S.B. Howes' Star Troupe Menagerie & Circus társulat rögtön több előadást is meghirdetett, a jegyeket gyorsan elkapkodták, a cirkuszosok telt házat vártak. A városban az élet kemény volt, a szórakozási lehetőségek pedig nem túl változatosak: a korabeli feljegyzések szerint több mint 350 kocsma és alkoholt árusító bolt, illetve pontosabban meg nem határozott, de meglehetősen sok kupleráj üzemelt - így nem csoda, hogy nagy érdeklődés volt a cirkusz iránt, ami zsonglőrökkel, egzotikus állatokkal, tűznyelőkkel és hasonlókkal csábította a közönséget. És persze bohócokkal, ami az eddigiekből már sejthető, hogy fontos részlet a történetben.

Az első, viharos sikerű előadás után a cirkusz személyzete kiruccant kicsit a városba, kiereszteni a gőzt. A bohócok speciel az egyik kuplerájt választották erre, éppen azt, ami az egyik helyi tűzoltó brigád, a Hook & Ladder Firefighting Company törzshelye is volt. A tűzoltás akkoriban nem központilag szervezett tevékenység volt az amerikai városokban; több társaság is működött, és ha valahol tűz ütött ki, az oltotta el (és nyújtotta be a számlát érte), amelyik először ért a helyszínre. Megesett az is, hogy két csapat egyszerre ért oda, ilyenkor általában verekedéssel döntötték el a tűzoltás jogának kérdését, mintha egy Rejtő-regény mellékszereplői lennének.

Toronto belvárosa 1860-ban
Toronto belvárosa 1860-ban
Fotó: russianbooks.org

Hogy miből fakadt a konfliktus a bohócok és a tűzoltók között, máig nem teljesen tiszta, a legelterjedtebb sztori szerint az egyik bohóc véletlenül leverte az egyik tűzoltó kalapját, és utána nem volt hajlandó bocsánatot kérni. A szóváltásból mindenesetre csúnya verekedés lett, aminek a végén - bár egy tűzoltó-bohóc bunyót azért nem ilyen végeredménnyel képzelne el az ember - két tűzoltót súlyos sérülésekkel húztak ki a társaik a kuplerájból, és az egész Hook & Ladder brigádnak szégyenszemre menekülőre kellett fognia a dolgot. A bohócok maradtak, és mint aki jól végezte dolgát, alaposan berúgtak, és a kupi lányaival múlatták az időt egész éjjel.

A tűzoltók persze nem tűrhették a szégyent. Másnap - július 13-án, természetesen pénteken - komolyabb létszámban, felfegyverkezve jelentek meg a cirkusznál bosszút állni. A brigád vezetői az Orániai Rend nevű, északír gyökerű protestáns testvériséghez tartoztak, ahogyan a város vezetői, és a rendőrfőnök is. Így aztán, ahogy a tömeg körülvette a cirkuszsátrat, a rendőrség nem igazán igyekezett a helyszínre, rendet teremteni. A cirkuszosok ugyan egy ideig derekasan védekeztek, de a túlerő legyűrte őket, a sátraikat és szekereiket szétverték, felgyújtották (nyilván egyetlen tűzoltó sem igyekezett nagyon oltani), a vadállatokat szétkergették, aki embert csak találtak - különös tekintettel a bohócokra - meglincseltek. Végül a katonaságnak kellett beavatkoznia hogy ne legyen durvább vérfürdő, a cirkuszosoknak pedig úgy kellett menekülniük a városból.

Tűzoltó állomás Torontóban az 1860-as években a Church streeten
Tűzoltó állomás Torontóban az 1860-as években a Church streeten
Fotó: Toronto Public Library

A rendőrség tessék-lássék intézkedett, 17 embert előállítottak, de végül senkit nem ítéltek el. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, a következő választáson a város a régi vezetést megbuktatta, és a liberális Reformpárt jelöltje lett a polgármester. Aki a párt nevéhez méltó hévvel csapott bele a rendszerváltásba: a város összes rendőrét kirúgta, és a nulláról szervezte újjá a rendfenntartást. Így született meg a modern Toronto modern rendőrsége, alakult át a kocsma-kupleráj alapokra építő város a közmondásos Jóságos Torontóvá, ahol szigorú morális kódex alapján élnek a vendégszerető helyiek, és egészen ritkán vernek péppé bohócokat a tűzoltók, vagy fordítva.