A hidegháború csúcsán Csehszlovákiában készült a Tom és Jerry
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nem Alfred Nobel féltékenysége miatt nincs matematikai Nobel-díj
- Még be sem mutatták, máris hiteltelennek tartják a Gladiátor 2-t
- Használja a józan paraszti eszét!
- Súlyosan mérgezőek voltak a kozmetikumok, de ma is a bőrünkre megy a vásár?
- Limpár Imre: Időtolvajok közé kerültünk, csak Gandalf segíthet
A nézők többségének nem tűnik fel, de a Tom és Jerry rajzfilmsorozat 13 epizódjának végén a stáblistáról hiányzik a "Made in Hollywood" felirat. Nem véletlenül, 1961 és 1963 között ugyanis tényleg nem ott készíttette a Metro-Goldwyn-Mayer a legendás macska-egér harcot. Hogy hol, azt annyira igyekeztek elkenni, hogy a zeneszerző nevét is angolosították – Štěpán Koníčekből így lett Steven Konichek – és fel sem merült, hogy a valóságnak megfelelően odaírják: Made in Czechoslovakia.
A 1940-től 114 részt készített a sorozatból William Hanna és Joseph Barbera, az 1957-ig tartó sikerszéria producere Fred Quimby volt (akit állítólag elsőre nem nyűgözött le az eredetileg róka és kutya örökös küzdelmeként elképzelt sorozat ötlete). Az első Tom és Jerry valójában Jasper és egy egér összecsapása volt, a nevek csak később állandósultak. Valamennyit az alakok ábrázolása is változott ezután, de a film ritmusa már kiforrt, rögtön Oscar-jelölés lett belőle, amit ekkor még nem nyert meg.
A következő 17 év a sikerről szólt: a Hanna-Barbera-duó még 12 jelölést és ebből hét Oscar-díjat hozott össze. Ennyi díja Francis Ford Coppolának, Martin Scorsesének és Alfred Hitchcocknak együtt sincsen.
Hiába a siker, a televízió térhódításával csökkent a stúdiók bevétele, ráadásul a technológia változásával olcsóbbá tett, egyszerűbb rajzfilmek is nyerni kezdtek. Az MGM bezárta animációs részlegét, és gyártás helyett inkább a 114 rész újrajátszásával keresett pénzt a Tom és Jerryn. Hanna és Barbera pedig saját stúdiót alapítva váltak élő legendává – mellesleg ők is áttértek az olcsóbb, egyszerűbb technológiára, amit nevezzünk gallér-trükknek.
Itt véget is ért volna Tom és Jerry kalandja, 1961-ben azonban az MGM úgy döntött, újraindítja a szériát. Az anyagi lehetőségek nem javultak, a költségvetést pont olyan szűkre szabták, amilyen miatt az első sorozat véget is ért. A megbízást a rajzfilmrendező Gene Deitch kapta, aki az előző évben a Munróval elhozta a rajzfilmes Oscart. A véletlenül a hadseregbe keveredett kislegény történetével mellesleg történelmet írt, ez volt ugyanis az első Oscar-díjas rajzfilm, ami nem az Egyesült Államokban készült. Hanem a vasfüggöny túloldalán, Csehszlovákiában, ahol már 1959 óta működött Deitch cége, az európai produkciók importjára szakosodott producerrel, William Snyderrel közösen. Deitchet így nem ijesztette meg az alacsony költségvetés, ami Kelet-Európában bőven elég volt ahhoz, hogy újrainduljon a Tom és Jerry.
Douglas Adams szavaival szólva, a csehszlovák Tom és Jerry szinte mindenben, ám mégsem teljesen különbözött az eredetitől. (Talán nem véletlen, hogy Deitch első Tom és Jerryjének címe a Switchin' Cat, amely egy tudathasadásos macskáról szól.) A rajzok sokkal elnagyoltabbak, a mozdulatok kevésbé kidolgozottak, és pár kocka olyan, mintha a Kisvakond díszleteiből keveredett volna oda:
Van benne emberábrázolás, amit Hanna-Barberáék csak ritkán és akkor is legfeljebb nyaktól lefelé engedtek.
Emberünk így néz ki:
Az autója meg így:
És Deitch Snyderrel együtt belopta magát a filmbe:
A tempó sem olyan pörgős mint az eredeti, a poénok sem ülnek, minden okunk megvan rá, hogy ne szeressük ezeket a részeket. Deitch saját elmondása szerint eleinte irtózott a Tom és Jerry erőszakos jeleneteitől, de belátta, hogy azok túlzásukkal válnak komikussá, ezért nem nyomasztók. Arról azonban láthatóan megfeledkezett, hogy ehhez az is kellett, hogy ezt az állatok műveljék egymással. Deitchnél viszont az ember is püföl, ami eleve kevésbé vicces, még ha csak a szocialista ember felsőbbrendűségének bizonyságául Kooky Kola üdítővel kínozza is a macskát.
A klasszikus Tom és Jerry általában a ház körül játszódott – bár ott is elkalandoztak, például, amikor Tom Liszt Magyar Rapszódiáját zongorázta el egy koncerten (vagyis zongorázta volna, ha Jerry hagyta volna). A csehszlovák Tom és Jerry viszont elmegy Görögországba, többször az óceánhoz, szafarira, sőt, az űrbe is.
Az utóbbi bemutatóját mellesleg épp Jurij Gagarin repülésének első évfordulójára időzítették, ami tekintve, hogy az űrverseny újabb szakaszának szovjet győzelmét jelentette, elég meglepő. Persze mi ez ahhoz képest, hogy Tom és Jerry teljes csehszlovák szakasza épp a hidegháború legérzékenyebb időszakára esik? A kubai rakétaválság miatt épp a III. világháború kitörésétől rettegett a világ, de ez sem húzta keresztül a projektet.
Amikor Hruscsov visszafordította az atomtöltetekkel Kubába tartó hajókat, épp kijött a 12. csehszlovák rész, A két jó barát címmel.
A forgatókönyve nem túl koherens, de történelmi kontextussal belemagyarázhatunk ezt-azt: érthetetlen okból jóban van a macska és az egér, annyira, hogy Jerry meg is segíti a hóban fagyoskodó macskát. Akivel aztán úgy berúgnak a manhattani lakásban, hogy a jelenetet az Egyesült Királyságban és a Közel-Keleten is kivágják. Végül jön a házigazda és kihajítaná a macskát, de az az utolsó pillanatban feladja egér barátját, kivágja az erkélyről, így mégis maradhat. Legalábbis addig, amíg a visszalopódzó egér szellemnek festve ki nem űzi őt éjszaka. A rémülten menekülő macska lezuhan az erkélyről, és minden marad a régiben: a házigazda által utált Jerry a lakásban, a még jobban utált Tom meg a fagyos távolban.
Az újramelegített sorozat nem volt nagy siker – a ma 85 éves Deitch viszont így megismerte második feleségét, aki vágóként dolgozott a csehszlovák stúdióban – igaz, a későbbi, más rendezővel és producerrel vitt további 12 rész sem lett filmtörténeti klasszikus.
(Borítókép: Gary8687 / youtube)
Rovataink a Facebookon