- Tudomány
- Ma Is Tanultam Valamit
- svájc
- bombázás
- április 1
- egyesült államok
- második világháború
- bolondok napja
Amerika egyszer bolondok napján bombázni kezdte Svájcot
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Ingadozó, de örök vonzerővel bír a Föld mágneses tere
- Perzselő hőség uralkodik rajta, mégis jég fedi a Naphoz legközelebb eső bolygót
- Szó szerint halálra tudjuk magunkat nevetni, többen megjárták már
- Módosult génjeik vannak a lustáknak, de nem kell ebbe beletörődni
- Tíz hónapon át földet sem érnek, mégis élnek és virulnak
Svájc neve a csoki, az óra és a bankok mellett leginkább a (politikai) függetlenséget juttathatja az eszünkbe, még úgy is, hogy az ország azért több fegyveres konfliktusban vett részt, mint azt a legtöbben gondolják. 1944. április 1-jén, a második világháború alatt viszont ártatlan elszenvedői voltak egy vétlen amerikai bombázásnak.
A bolondok napjára eső bombázás persze nem rossz tréfa volt az amerikai fél részéről, hanem egy félresikerült bevetés végeredménye. Ahogy a világháborúban nem ritkán, úgy itt is az történt, hogy
a bombázók egész egyszerűen eltévedtek.
Az 1944. április 1-jei vétlen bombázás a legsúlyosabb volt, ami Svájcot érte a világháború alatt. Azon a szombat reggelen közel ezer gép – bombázók és az őket kísérő vadászgépek – szállt fel Angliából, hogy stratégiai csapást mérjenek a délnyugat-németországi Ludwigshafen vegyi üzemeire.
A hatalmas légi sereg egyik részét a 392. bombázószázad 50 darab B-24 Liberator gépe tette ki, amiket egy brit Pathfinder, vagyis célzó egység vezetett a cél felé. Ezek speciális radarral voltak felszerelve, amiket főleg éjszakai bombázás során használtak. Akkor ugyan nappali bevetésre indultak, de annyira felhős volt az ég Európa fölött, hogy tulajdonképpen éjszakai módszerekkel, vagyis csak a radar segítségével tudtak tájékozódni. A felhők papíron nem okozhattak volna gondot a Pathfindernek a cél megtalálásában, csakhogy aznap épp közbeszólt egy kis meghibásodás, így a szél irányából és sebességéből maximum saccolni tudták a bombázás előtt, hogy jó helyen járnak-e.
De nem jó helyen jártak, ám ezt ők akkor még nem tudták. Az amerikai irányelv szerint egy bizonytalan bombázás is hatékonyabb volt a küldetés szempontjából, mint visszacipelni a bombákat az angliai támaszpontokra. Úgyhogy a B-24-esek 1184, egyenként nagyjából 45 kilós bombát dobtak le – mint később kiderült, tévedésből a svájci Schaffhausen városára.
Ekkorra már több téves bombázáson is túl volt Svájc, ahogy sokkal több téves riasztáson is, így amikor felbőgtek a légicsapást jelző szirénák, nagyon sokan nem is vették komolyan azokat Schaffhausenben. Ez végzetesnek bizonyult: az amerikai bombázás 40 halálos áldozatot követelt, és legalább 270-en megsérültek a támadásban, a városban pedig jelentős károk keletkeztek. Bombatalálat érte a helyi történeti múzeumot és a Múzeum a Mindenszentekhez nevűt (Museum zu Allerheiligen) is, amikben több pótolhatatlan festmény is odaveszett.
A későbbi vizsgálat megállapította, hogy a 392. század akkor dobta le a bombákat, amikor azok becsapódtak Schaffhausenben, igazolva, hogy amerikai bombázás történt. Az amerikai kormány később elnézést kért, 4 millió dollárt fizetett az okozott kárért, és további 14,4 milliót a többi véletlen bombázásért, amikor lezárult a háború. Az egységből egyedül a vezető navigátort büntették, aki többé nem kerülhetett hasonló pozícióba.
A bevetés alatt egyébként a szél miatt felbomlott amerikai bombázószázadok egy német és egy francia kisvárost is lebombáztak, kisebb károkkal.
Forrás: The National Interest
Rovataink a Facebookon