Miért kell néha őrjítően sokat várni a nyomógombos átkelőnél?

MG 763
2019.05.07. 05:00
A budapesti gyalogátkelőhelyek lámpáinak 15 százaléka nyomógombos, főként ott, ahol a gyalogosforgalom nem igényli a folyamatos, periodikus piros-zöld jelzésváltást. De mi dönti el, hogy a nyomógomb megnyomása után néha szinte rögtön zöldet kapjon a gyalogos, máskor viszont elviselhetetlenül sokat kelljen várnia rá?

Nyomógombos gyalogátkelőhelyekkel elég sűrűn találkozhatunk Budapesten. Ezeket a rendszereket rendszerint olyan helyeken írja elő a közút üzemeltetője, ahol viszonylag ritkán, jellemzően nem minden jelzési periódusban van átkelő gyalogos forgalom - így a járműfolyam folyamatosan haladhat, ha nincs gyalogos átkelési igény. A nyomógombos gyalogátkelőhelynél természetszerűleg jóval ritkábban áll meg a járműforgalom, mint a normál lámpás kereszteződésekben. 

A budapesti jelzőlámpás csomópontok körülbelül 15%-ában működnek nyomógombok, tudtuk meg a budapesti jelzőlámpás csomópontok technológiai szállítójától, a Siemens Mobility Kft.-től. Jellemzően a külső kerületekben, forgalmi hangolás, azaz zöldhullám nélküli útvonalakon és nem minden (általában 90 másodperces) jelzési periódusban jelentkező átkelési igény esetén működnek ilyen lámpák. 

A jelzési periódusok persze ugyanúgy megvannak a nyomógombos átkelők forgalmi lámpáinál is, azaz a háttérben ugyanúgy futnak akkor is, ha (átkelő gyalogos hiányában) hosszabb ideig zöldet mutat a lámpa az autósoknak. Ez magyarázza azt is, miért kell néha hosszabb, néha rövidebb ideig várni a gyalogosoknak a zöldre a nyomógomb megnyomása után.

A lámpa „nyomgomb-reakcióidejének” hossza leginkább attól függ, hogy a háttérben futó jelzési periódus hányadik másodpercében történik épp a bejelentkezés. Szerencsés esetben ez 2-3 másodperc is lehet, de ha a jelzőlámpa program épp túlhaladt az átkelés megadására alkalmas fázison, várni kell addig, amíg a lehetséges tartományt a vezérlőberendezés (jellemzően a következő periódusban) eléri.

A periódusidő a Budapesten legtöbb esetben 90 másodperc. Ez az éppen várakozók számára még elfogadható mértékű várakozást jelenthet, ennél nagyobb periódusidő esetén a kereszteződések kapacitása érdemben már nem bővülne, viszont a türelem elfogyna. A forgalomfüggő programok adott esetben rendkívül összetettek: figyelembe veszik a hurokdetektoros (vagy videokamerás, radaros, mágnes detektoros) jármű bejelentkezéseket akár több irányból is és emellett a gyalogos bejelentkezéseket is. Egyes programoknál változik akár a fázisok hossza és a fázissorrend is. Programtól függően különböző prioritások vannak beállítva az egyes irányokra és a fázisok váltását eredményező bejelentkezési időszakok is változóak.

A nyomógombos rendszerhez hasonló rendszerek

  • A gyalogosoknak kedvező a STOP pontos gyalogos-bejelentkezés, amikor a vezérlőberendezés arra vár, hogy a gyalogos megnyomja a nyomógombot, majd rövid várakozás után (a járműirány pirosra váltása és az járművek biztonságos kihaladását jelentő „ürítési idő” letelte után) már át is kelhet a szabad jelzésre. Tekintettel arra, hogy ilyenkor létrejöhet egy „gyalogos-vonatozás”, ezért a gyalogos-zöld jelzést követően mindenképpen lesz egy minimális 20-30 mp-es jármű-zöld jelzés, ami a következő gyalogos-zöld jelzésig eltelik. Ezt a fajta vezérlési módot csak olyan helyen alkalmazzák, ahol nincs hangolás – zöldhullám, mert az éppen induló járművek megtorpanása a zöldhullámban veszélyhelyzetet alakíthat ki.
  • Korábban voltak „felépülő” gyalogos-átkelők is, amik alapesetben sárga-villogó üzemben voltak, majd a nyomógomb megnyomását követően adtak a gyalogosok számára piros-zöld-piros majd végül ismét sötét jelzést. Ilyenből már csak pár helyszínt találni (Pl: Balatoni út – Szoborpark – Szabadkai utca). A LED-es fénypontok elterjedésével már nem számít nagy energia-megtakarításnak ez az üzemmód.
  • Az esélyegyenlőségi törvény egyik hozománya, hogy a látássérültek számára a gyalogos-átkelők jelentős számban már tartalmaznak hangjelzőket is, amit az arra jogosultak távirányítóval tudnak működtetni. Ez adott esetben a sárga nyomógomb használatát is kiváltja és a hangjelzés megszólalásával egyidejűleg a bejelentkezést is megoldja.

Amikor a legrosszabbul jön ki az ütem

Előfordul, ha kisebb a forgalom az úttesten, akkor a gyalogos nem várja ki a nyomógombos lámpa zöldre váltását, hanem átmegy piroson, sőt, közben mire az autók is odaérnek, addigra zöld lesz a jelzés az üres zebránál. Van-e olyan műszaki megoldás, ami ezt kiküszöbölhetné, például egy visszaszámlálós lámpa?

Azt kell látni, hogy ha nem lenne gyalogos nyomógomb, akkor az autók minden periódusban megállnának a pirosnál, akkor is, ha egyáltalán nincs keresztirányú gyalogos. Ennél az ilyen esetek mindenképpen jobbak, amelyeket leghatékonyabban szabályos átkeléssel lehet elkerülni. A visszaszámláló nem ad megoldást erre, sőt inkább a balesetveszélyt növeli, ha valaki például csak a számlálót figyeli. A Siemens részéről elmondták, ezért nem gyártanak visszaszámlálót, az ugyanis épp csökkentheti a biztonságot.

Sok esetben más gyártók visszaszámlálói egyszerűen a legutóbbi tilos fázis hosszából következtetve (azt minden esetben lemérve) határozzák meg a hátralévő tilos időt. Ez rendkívül veszélyes akkor, amikor a vezérlőberendezés programot vált (jellemzően naponta legalább 3-4 szer) és az új programban már mások a fázisok hosszai. Ilyenkor a számláló nullára válthat, miközben a jelzéskép nem változik, piros marad. Aki csak a számlálóra koncentrál, ilyenkor idő előtt elindulhat és egy másodperc alatt kész is a tömegbaleset. 

A gyalogosok átszaladgálására viszont nem lehet felkészíteni a vezérlőberendezéseket. A KRESZ elég egyértelműen szabályozza a gyalogosok átkelésének módját (lehetőleg egy csoportban, minél kevesebb időt töltve az átkelőhelyen, villogó zöld jelzésre már el nem indulva türelmesen várakozni, nem kiszélesíteni a gyalogos-átkelőt stb.), ami szerencsés esetben elő is szokott fordulni. A gépjárművek vezetése KRESZ-vizsgához kötött, míg a gyalogosoktól csak elvárják a jogszabály-követő magatartást. Ezért is fontos már a gyerekkorban elkezdeni a KRESZ oktatását.

A Siemens Mobility a budapesti jelzőlámpás csomópontok technológiai szállítója, emellett az utcán már telepített eszközökön karbantartási és hibaelhárítási tevékenységet is végez. A jelzőlámpás csomópontok forgalomtechnikai kialakítása és közútkezelői jóváhagyása azonban a Budapest Közút Zrt. hatáskörébe tartozik.