Az űrben felejtették az utolsó szovjet állampolgárt
Az űrversenyben az Egyesült Államoknak sokáig csak egyetlen komolyan vehető ellenfele volt, a Szovjetunió – ám a nagy rivális helyett 1991-ben már egy új ország állt a rajtvonalhoz, a frissen létrejött Oroszország. Ennek az átalakulásnak pedig az űrben is volt hatása.
Amikor 1991 májusában a szovjet Szergej Krikaljov és Anatolij Artszebarszkij, valamint a brit Helen Sharman a Szojuz TM-12-es küldetésen elutazott a Mir űrállomásra, még nem lehetett sejteni, hogy a hazaút a tervezetthez képest máshogyan fog alakulni. Főleg ami Krikaljovot illeti, mert Sharman bő egy hét után, Artszebarszkij pedig öt hónappal később visszatért a Földre.
Krikaljov azonban maradt, és akkor még nem sejthette, hogy ez lesz a leghosszabb idő, amit az űrben kell eltöltenie:
ÖSSZESEN 311 NAPOT VOLT FENT.
Az év augusztusában, pont három hónappal az asztronauták felszállását követően Mihail Gorbacsov ellen államcsínyt próbáltak elkövetni, ami hiába volt sikertelen, a Szovjetunió felbomlását nem tudta megakadályozni. Egymás után nyerték el függetlenségüket az egykori tagállamok, 1991. december 26-án pedig végleg megszűnt a Szovjetunió, és megszületett Oroszország.
Űripari szempontból azonban légy került a levesbe, mert Bajkonur űrközpontja Kazahsztán fennhatósága alá került, és egy kis ideig bizonytalanná vált az űrben rekedt űrhajós sorsa. Végül Moszkvának sikerült megegyeznie a kazah vezetéssel, és 1992. március 25-én Krikaljov visszatérhetett a Földre, már Oroszországba.
Szergej Krikaljov óriási karriert futott be:
- részt vett az első közös orosz-amerikai űrsiklós küldetésen a Discovery fedélzetén,
- Robert Cabanával elsőként léphetett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére,
- részt vett egy hat hónap hosszú küldetésen az ISS-en,
- összesen 803 napot, 9 órát és 36 percet töltött a világűrben.
(Borítókép: Szergej Krikaljov beszél a sajtónak a londoni Tudományos Múzeumban a Vosztok 6 kapszula előtt 2015. szeptember 17-én. Fotó: Leon Neal / AFP)
Rovataink a Facebookon