Az esőerdő valójában nem termel oxigént

Világméretű felháborodás és pánik kezd kialakulni az Amazonas-medence őserdejét pusztító erdőtüzek láttán. Közel százezer különálló tüzet regisztráltak főként Brazília és Bolívia területén csak idén, a Facebookon minden magára valamit is adó influenszer érzelmes képeket osztogat tucatjával a közelgő világvégéről. Mások szembeállítják egymással a Notre-Dame helyreállítására felajánlott dollármilliárdokat az erdőtüzek megfékezésére adományozott sokkal kevesebb pénzzel (ami persze elég nagy hülyeség).

A világvége nem is tűnik távolinak, ha figyelembe vesszük, hogy az esőerdő közmondásosan „a Föld tüdeje”, ahogy azt sokak mellett Ferenc pápa is hangsúlyozta a hétvégén. A dzsungel fái megkötik a globális felmelegedést tüzelő szén-dioxidot, és helyettük éltető oxigént lélegeznek ki a fotoszintézis melléktermékeként, ezt mind megtanultuk még az általános iskolában.

A Fák Nélkül megfulladnánk.

Ezzel csak az a gond, hogy a kutatások egyáltalán nem igazolják azt a közhiedelmet, hogy az esőerdő termeli a légköri oxigén 20 százalékát (más cikkekben: nyeli el a légköri szén-dioxid 20 százalékát). Sőt, nemhogy nem csökkenti az atmoszféra CO2-koncentrációját, hanem egyes mérések szerint éppenséggel növeli, vagyis szén-dioxid-forrásként üzemel. A jövőben pedig a helyzet tovább fog romlani: a talaj leromlása miatt folyamatosan csökkenni fog az esőerdei fák szén-dioxid-megkötő képessége, és egyre több szén fog felszabadulni belőlük.

Ennek ellenére egyáltalán nem jó, hogy lángol fél Amazónia, de az esőerdő klimatikus szerepe sokkal bonyolultabb a mítoszoknál.

Gyorsan szögezzük le: az egyre intenzívebbé váló erdőtüzek katasztrofális hatással bírnak a helyi klímára, az esőerdő ökoszisztémájára, biodiverzitására – csakúgy, mint a helyi lakosság életére, egészségére. A globális atmoszféra szén-dioxid-tartalma is emelkedik az elégő faanyagban megkötött szén felszabadulása révén, bár ez a mennyiség 

szinte elhanyagolható az emberi tevékenység miatt a légkörbe eregetett szén-dioxidhoz képest.

Tehát az erdőtüzek pusztító hatásúak, de a légköri oxigén elfogyása miatt (ami nem fog bekövetkezni) nem kell őket okolni. Yadvinder Malhi, az Oxfordi Egyetem ökológusprofesszora szerint a sokszor idézett 20 százalékos adat egy félreértelmezett Science-cikkből származik, és arról tanúskodik, hogy az emberek nem veszik a fáradságot, hogy az erdők anyagcseréjének minden oldalát megvizsgálják (vagy szándékosan ignorálják azokat a részleteket, amelyek nem támogatják az érvelésüket).

A szárazföldi ökoszisztémák szénelnyelése (gramm szén/négyzetméter/év)
Fotó: Beer et al. 2010

A trópusi erdők a globális fotoszintézis 34 százalékáért felelősek. Azért ilyen nagy az aktivitásuk (jóval meghaladja a területük alapján várható részesedést), mert egész évben megfelelőek a körülmények a növényi produkcióhoz, nem hátráltatja azt a tél és a szárazság. Legalábbis ez volt eddig a helyzet.

A becslések szerint a teljes szárazföldi fotoszintetizáló növényzet 124 petagramm (más szóval ugyanennyi gigatonna) szenet nyel el, és eközben 330 petagramm oxigént lélegez ki. Az Amazonas-medence esőerdeje (amely a Föld dzsungeleinek majdnem felét teszi ki területet tekintve) ebből 16 százalékkal részesedik. Ezt a 16 százalékot szokás kissé nagyvonalúan 20-ra felkerekíteni, és idézni drámai kinyilatkoztatásokban.

Ezzel a számmal azonban sok a probléma. Egyrészt csak a szárazföldi oxigéntermeléssel számol, holott a tengeri fitoplankton (a vízben lebegő algák) önmagukban is 240 petagramm oxigént termelnek, amivel együtt máris 570 petagrammra ugrott fel a globális produkció (és 9 százalékra esett Amazónia részesedése). A nagyobb baj viszont az, hogy

ez nem a nettó termelés (illetve elnyelés), mert a fák maguk is lélegeznek be oxigént és pufognak ki szén-dioxidot.

A növények általánosságban az általuk termelt oxigén 50-60 százalékát veszik fel a légzésük során. Éjjelente, amikor napfény hiányában gyakorlatilag leáll a fotoszintézis, a növények is ugyanúgy működnek, mint az állatok: fogyasztják az oxigént és termelik a szén-dioxidot. Ráadásul a nappali termelés és az éjjeli fogyasztás különbsége sem jut egy az egyben az emberiség tüdejébe – ugyanis gyakorlatilag mindet belélegzik a helyi mikroorganizmusok, amelyek felhasználják az elhalt növényi részeket, és a bennük megkötött szenet újra a levegőbe juttatják szén-dioxid formájában.

Az amazóniai ökoszisztéma – tehát a növények, állatok, mikroorganizmusok összessége – nettó hozzájárulása a világ légköri oxigénjéhez

gyakorlatilag nulla.

Az esőerdők nem termelnek plusz oxigént, ugyanis ami ott képződik, azt felhasználják maguk a növények, az állatok, illetve a lebontó szervezetek. Ez leginkább abból látszik, hogy az esőerdőkben nem képződik humusz, azaz a talajban nem raktározódik szerves anyag. Erre utal vöröses színe is

– mondta az Indexnek Czabán Dávid biológus. „Ezért sem lehet az esőerdőirtás után felszabadult talajokban hosszú ideig gazdálkodni, mert hamar kimerülnek. A legtöbb extra oxigén azokon a területeken képződik, ahol fekete talajok vannak, tehát a kontinentális gyepeken – folytatta a kutató. – Az oxigéntermelés közben képződő szerves anyag ott nem alakul vissza, nem bomlik le, hanem a talajban raktározódik.

Az megint más kérdés, hogy a talajművelés során felszántott, megforgatott talajokban gyorsul az abban tárolódó szén lebomlása. Ugyanakkor az esőerdők globális szinten fontosak a párologtatásban, illetve a csapadékképződésben. Ez nagyon meg fog változni, és ki fog hatni a teljes bolygó klímájára, ha jelentősen visszaszorulnak, netán eltűnnek az esőerdők.”

Fotó: Index

Az atmoszféra oxigénszintje nem néhány hét vagy akár évtized alatt állt be a mai szintre, hanem évmilliók alatt. Az ökoszisztémák nem maradnak fönn ilyen sokáig, és a légköri oxigént még az ember sem tudta eddig különösebben befolyásolni. A légkörben 20,95 százaléknyi oxigén van (ez 209500 ppm-nek, vagyis milliomodrésznek felel meg). Ehhez képest a légkör szén-dioxid-koncentrációja 405 ppm, vagyis kb. ötszázszor alacsonyabb az oxigénnél. Míg a CO2-szint évi 2-3 ppm-mel, vagyis 0,5-0,75 százalékkal emelkedik, addig a légköri oxigénszint 1990 óta 0,005 százalékkal csökkent.

A két gáz koncentrációváltozása nem is említhető egy lapon.

A nettó nulla oxigéntermelés és szén-dioxid-elnyelés a már felnőtt, létező erdőkre vonatkozik. Amikor új erdőt telepítenek (ahogy azt manapság sokan felvetik, sokszor a valóságtól teljesen elrugaszkodott léptékben is), az új fák valóban sok szenet kötnek meg a légkörből. Ha meg tudnánk duplázni az Amazonas-medence esőerdejének kiterjedését (ami persze kizárt, hogy sikerülhet), azzal 90 petagramm szenet vonhatnánk ki a légkörből, és az atmoszférikus szén-dioxid-szint 10 százalékkal csökkenne. Ugyanez visszafelé is igaz: ha leégne a teljes dél-amerikai dzsungel, az ugyanennyivel növelné a légköri szén-dioxid-koncentrációt. Eközben 0,02 százalékkal csökkenne az oxigénszint.

De ezt inkább ne próbáljuk ki.

Az oldalról ajánljuk

  • Belföld
Százmillió forinttal segíti a kormány a kóbor kutyák ivartalanítását

Ennek keretében összesen húsz szervezet közel háromezer eb ivartalanítását finanszírozhatja.

november 11., 09:14

  • Külföld
Indonéziában megöltek két pálmaolaj-ellenes aktivistát

A gyanú szerint a megölésüket egy pálmaolajiparban érdekelt üzletember rendelhette el.

november 10., 13:24

  • Sport
Világbajnoki csúccsal aranyérmes Ekler Luca a para-atlétikai vb-n

Távolugrásban 5,31 méteres eredménnyel.

november 9., 18:27

  • Belföld
Tantárggyá tenné a szexuális nevelést az LMP

Az LMP-s Ungár Péter szorgalmazza, hogy a témát tegyék az alaptanterv részévé.

november 11., 18:11

  • Belföld
Azokon segít, akiknek csupán álom egy saját bicikli

Rácz Kálmán munkaidejének húsz százalékát jótékonyságra fordítja, hétfőnként adománybicikliket újít fel rászorulóknak. Az elmúlt három évben több mint ötszáz kerékpárt juttatott el nehéz anyagi helyzetben lévő nagycsaládosoknak, egyetemistáknak, és gyermekotthonoknak.

tegnap, 12:01