Miért nincs fallosz Szent László hermáján?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

I.e. 415-ben az athéniak flottát indítottak Szirakúzába, hogy kiszorítsák onnan a spártaiak szövetségeseit. Tizenhat éve dúlt a peloponnészoszi háború, az athéni morálra ráfért volna egy nagy győzelem. Nem sokkal a flotta indulása előtt egy éjszaka alatt valakik megrongálták Athén összes hermáját (egyes források szerint egy darab maradt épségben). Mi a 21. században már nem tudjuk értékelni, mit is jelentettek ezek a szerény méretű pénisszel megáldott mellszobrok az athéniaknak, de sokak szerint e szörnyű tett miatt zárult kudarccal az egész szicíliai expedíció.

Az ókori hermák eredetileg Hermész tiszteletére emelt kőkupacok, vagy egyszerű oszlopok voltak, amiket azért emeltek, mert Hermész volt az utazók védelmezője, és a határok istene. Ha valaki elhaladt egy ilyen kupac mellett, kis áldozatként még egy követ dobhatott a kupacra.

Feltehetően Hermészt ábrázoló ókori görög herma

Fotó: Wikipedia

A nevet később embermagasságú négyszögletű oszlopok vették át, amiken mell magasságtól fölfelé leggyakrabban Hermész mellszobra volt látható, derékmagasságban pedig egy merev, de nem túl méretes pénisz. Olyan helyeken állították őket, ahol az emberek jó szerencsét vártak, vagy el akarták űzni a balszerencsét. Sok útkereszteződésben, határon, piactéren, valamint gümnaszion (korabeli tornaterem és iskola egyben, figyelmesebbek felismerhetik a szóban a gimnázium, illetve az angol gym kifejezések gyökerét is) és könyvtár mellett álltak hermák, és fontos szerepet játszottak az athéniak vallásos életében. Ha nem is vallásosan imádták őket, mindenképpen tisztelet övezte a szobrokat, amik idővel még az emberek házaiba is bekerültek, hogy szerencsét hozzanak. Ezeket olajjal dörzsölték be, alkalmanként virágkoszorúkkal is díszítették. Ezek a babonás szokások hasonlóak ahhoz, mint amikor napjainkban bronz szobornak bizonyos részeit fényesre dörzsöli az emberek, hogy szerencsét hozzanak. Ez a szobrok apotropaikus, bajelhárító funkciója.

Ugyan leggyakrabban Hermészt ábrázolták ezek a szobrok, de sokszor más isten, hős, vagy akár népszerű halandó mellszobra is megjelent hermákon. Ezekben az esetekben a különböző oszlopokat már nem hermának hívták, hanem azt összeolvasztották a szobron látható alak nevével. Így születtek a Hermathénák (Pallasz Athéné), Hermárészok (Árész), Hermhéraklészek (Héraklész), Hermafrodituszok (Afrodité szobra - nem összekeverendő az istennő és Hermész gyermekével, aki férfi és női nemi szervekkel született), és így tovább. Mielőtt felmerülne a kérdés: a női szobrokon természetesen nem szerepelt a férfiasság legalapvetőbb szimbóluma.

Sok hermát találtak Itália területén, amiket valószínűleg Görögországból szállítottak át. Leggyakrabban határokra kerültek, esetleg az út szélére, ahol beléjük vésték, hogy mi merre és milyen messze van. Ezt az útjelzőtábla-szerepet a szobrok már Görögországban is betöltötték. Az ókori Rómában már termini néven terjedtek el, és a határok istenéről, Terminusról kapták a nevüket (ezek is gyakran a határokon voltak). Feltehetőleg, mivel Terminusnak már nem volt köze a termékenységhez, ezekről is lemaradt a fallosz.

A középkori művészek megtartották a hermát névnek, de átértelmezték a funkcióját. A szó összeforrt a szentek ábrázolásának speciális módszerével: egy mellszobor, amiben az ábrázolt szent csontjait tartják. Ilyen például a győri bazilikában található Szent László hermája , egy ereklyetartó, amiben az egykori király koponyájának nagy részét őrzik.

Ez a herma egy másolat a 15. századból; az eredeti, 1191-ben készült alkotás egy tűzben elpusztult. Ebben a korban már abszolút nem volt népszerű a szent genitáliák ábrázolása, azok megmaradtak az ókori szobrok jellemzőinek.