Úgy néz ki a határ, mintha legót öntöttek volna a térképre

30376933 912b7dd0ed8ef22a7f6c19e66c289548 o
2019.11.18. 05:14

A belga Antwerpen és a holland Eindhoven közt nagyjából félúton találunk két furcsa várost, amelyek, ha úgy vesszük, egy kilométerre vannak a belga-holland határtól, de úgy is értelmezhetjük a dolgot, hogy Baarle-Nassau és Baarle-Hertog maga a határ, beékelődve Hollandia területébe.

Ha józan ésszel nézzük a térképet, akkor egyetlen várost látunk, ám az valójában olyan, mint egy teljesen összenőtt sziámi ikerpár. Az összefüggő utcahálózat két ország két településéhez tartozik: Baarle-Nassau a holland rész, míg Baarle-Hertog a belga. Az utcák, terek és telkek egy része az egyik országhoz, míg a többi a másikhoz tartozik, és

a határvonal helyenként áthalad épületeken is.

Az enklávé akkor keletkezett, amikor Belgium egy viharos forradalommal elszakadt Hollandiától a 19. század elején. A városi földek egy része a Brabanti Hercegséghez tartozott, más földek Bredához, később pedig a Nassau-dinasztiához, és ez okozott bonyodalmat, amikor meg kellett húzni a frissen létrejött ország határát.

Végül egy erre felállított bizottság 15 év megfeszített munkával kialakította a határt, de túl sok logikát így sem találunk benne. A keszekusza vonalak, egy-egy teleknyi beékelődések alapján egyértelmű, hogy a bizottsági tagok semmilyen érdemi kompromisszumra nem tudták rávenni az érintetteket, aminek az lett az eredménye, hogy Hollandiában megállhatunk egy kapualjban, ám a lakásba belépve már Belgiumban találjuk magunkat.

Ahogy teltek az évtizedek, a két ország eltérő törvényei is színt vittek a városlakók életébe, például amikor az egyik országban be kellett zárni a boltokat vasárnap, a másikban viszont nem. Persze a holland-belga kapcsolat sohasem volt olyan ellenséges, hogy ez a helyzet komoly gondot okozott volna, manapság pedig mindkét fél inkább annak örül, hogy a kuriózum turistákat vonz a két aprócska városba.

(Atlas Obscura)