Hogyan tud egy lovassereg legyőzni egy hajóflottát?

2019.11.23. 07:07

A rövid válasz a kérdésre, hogy nehezen, ezt bizonyítja az is, hogy összesen egyszer történt ilyen a történelemben, mégpedig 1795-ben a texeli csatában. Ez sem egy előre megtervezett és tökéletesen kivitelezett haditechnikai bravúrnak, inkább a körülményeknek, és a szokatlanul hideg holland télnek volt köszönhető.

A holland flotta a Mardiep-szorosnál horgonyzott, amikor a leírások szerint hatalmas vihar tört ki. A tervük az volt, hogy a Texel-szigetek közelében vészelik át, amíg a vihar lecsendesedik, de David Blackmore történész feljegyzései alapján a hajók egészen egyszerűen beragadtak az összefagyó jégtáblák közé. Ebben az időben a franciák a holland köztársaság ellen harcoltak, ahol egyébként többen is szimpatizáltak a francia forradalom eszmeiségével. 1795 januárjára a franciák már Amszterdamot is bevették, így Jean-Charles Pichegru tábornokhoz is eljutott a hír, hogy egy egész flotta szorult be Amszterdamtól kevesebb mint 100 kilométerre. A tábornok azonnal értesítette Johan Williem de Winter admirálist, hogy kezdjen valamit ezzel a helyzettel, és vigye oda az egyik lovasezredet és a gyalogságot, akik január 22-ére meg is érkeztek a helyszínre. 

Blackmore feljegyzései szerint Reintjes kapitány a tábortüzeket látva parancsot adott, hogy lékeljék meg a hajókat, hogy azok inkább süllyedjenek el, mintsem idegen kézre kerüljenek, de éjfél magasságában érkezett a hír, hogy a forradalmárok átvették a hatalmat a kormány felett és szüneteltetni akarják a harcokat. Ennek ellenére minimális harc azért volt a két fél között a történész szerint.

Mások arról írnak, hogy a lovak patájára is textilt kötöttek, hogy ne lehessen hallani az érkezésüket, és azonnal megtámadták az alvó hollandokat, akiket könnyen levertek. Megint más források pedig arról írnak, hogy Reintjes kapitány már előző nap parancsot kapott, hogy ne tanúsítson ellenállást.

Mi történhetett valójában?

Attól, hogy a hajók belefagytak a vízbe, még nem lettek könnyebben sebezhetőek, hiszen a franciáknak eleve létrákra és nehéztüzérségre lett volna szüksége, hogy a hajóra jussanak. Ráadásul 14, szépen egymás mellé fagyott hajóról van szó, amik fedezhették volna egymást, vagy erődként szolgálhattak volna.

Blackmore szerint először megfélemlítésképpen előre küldték a lovasságot, de ettől nem igazán ijedtek meg a hollandok. A francia propaganda viszont úgy számolt be az esetről, hogy a kivont karddal jégen vágtázó lovasok mennydörgésszerű hangja annyira megijesztette őket, hogy inkább átadták a hajókat. A történész szerint valószínűleg kevésbé pátoszosan zajlott le az egész.

Szerinte odalovagoltak a hajókhoz, és a két fél megbeszélte, hogy megvárják a további parancsokat.

Mindenesetre a holland egység 5 nappal később esküt tett a franciáknak, akik megengedték, hogy a 14 hajó holland zászló alatt hajózzon. Ennek ellenére tény, hogy a lovasság vette be a holland flottát, csak abban nem egyeztek még ki a történészek, hogy volt-e bármilyen vérontás eközben.