Miért csak akkor füstöl a gyertya, amikor elalszik?

shutterstock 1583976025
2019.12.15. 08:37

A füst a tökéletlen égés mellékterméke. Kicsit leegyszerűsítve: a szénből szén-dioxid lesz az égés során, a hidrogénből vízgőz, minden másból meg füst: mindenféle apró, szilárd részecskék, amik az égés során felszabaduló gázokkal keverednek. A füst színe, és az ezt meghatározó összetétele sokféle lehet, és az elégő anyagtól függ. A fa füstje jellemzően világos, egészen fehér is lehet, a széné a szürke különféle árnyalatait viseli, az olajé sötétszürke, a kohóké pedig az érctartalom miatt egészen átláthatatlan fekete.

És ott van a gyertya, ami egészen unortodox módon füstöl: amíg ég a láng, nincs semmi füst, de amit elfújjuk, pár másodpercig hosszú világosszürke füstcsíkot ereget magából, mintha megsértődött volna, mert eloltottuk. Ez látszólag teljesen ellentmond a józan észnek:

ha a füst az égés mellékterméke, akkor a gyertya miért pont akkor kezd füstölni, amikor elaludt a lángja?

A megoldás egészen logikus: ha nem füstölhet, akkor tényleg nem is füstöl. A gyertya füstje nem füstből van.

Hát akkor micsodából?

Hogy mi ég a gyertyalángban, azt nemrég egyszer már érintettük, de most vegyük át gyorsan még egyszer.

  • Meggyújtjuk a kanócot
  • Ennek a hője megolvasztja a gyertyaviaszt
  • Aztán elpárologtatja
  • A levegővel keveredett viaszpára remekül éghető anyag, valójában ennek az égését látjuk
  • Ez az égés szinte tökéletes, a legtöbb esetben nincs látható égési mellékterméke, azaz füstje

Ha elfújtuk a gyertyát, rátettünk egy poharat, vagy igazi macsó férfi módjára a puszta kezünkkel oltottuk el (egyébként itt annyi a titok, hogy előtte meg kell nyalni az ujjainkat, amikkel a kanóchoz nyúlunk, a nedvesség megóv a hőhatástól, ha elég gyorsak vagyunk), az égés folyamata ugyan megáll, de a hőmérsékletet ezzel nem tudjuk olyan hirtelen és olyan erősen lecsökkenteni, hogy a viasz párolgását is azonnal megszüntessük. Ehhez a láng elalvásától számítva még kell pár másodperc.

Amit füstnek hiszünk, az valójában a viasz továbbra is képződő, de már el nem égő párája.

Ezt egy egyszerű, de elég látványos kísérlettel le is ellenőrizhetjük kézműves módon: ha a “füst” valójában a jól éghető viaszpára, akkor meg is lehet gyújtani! És tényleg:

Gyufával elég ügyesnek és gyorsnak kell lenni hozzá, egy gázgyújtóval sokkal könnyebben megcsinálható a trükk: az újra meggyújtott láng szépen visszakúszik a levegőben kanóchoz, és a gyertya, mintha mi sem történt volna, tovább ég. Még látványosabb, ha egy másik gyertyát teszünk a kioltott füstjének útjába, és arról automatikusan visszaugrik a láng az első gyertyára:

(Borítókép: Shutterstock)