A vécépapíros szellem legendája régóta tartja rettegésben a japán gyerekeket

2020.01.06. 05:15

Aka Manto, Aoi Manto vagy Vörös Köpeny a legenda szerint a japán nyilvános mosdókban kísértő, vörös köpenyes, arcát eltakaró szellem, ami az olyan kiszolgáltatott emberekre vadászik, akikre éppen rájött a szükség. Elsőre segítő szándékúnak tűnhet, de ennek éppen az ellenkezője igaz.

A legenda különféle változatai több pontban eltérnek, de a lényeg mindegyikben ugyanaz. A szellem leginkább női vagy iskolai mosdókban vadászik az áldozataira, általában az utolsó fülkében jelenik meg, és megszólítja azokat, akik éppen a fülkét használják. Egyes elmondások szerint vörös vagy kék vécépapír között lehet nála választani, esetleg vörös vagy kék köpeny között.

Attól függ, hogyan öli meg az áldozatát, hogy az melyik színt választja.

Ha a pirosra esik a választás, akkor úgy széttépi az illetőt, hogy a test a saját vérében ázik. A legenda egyes változatai szerint a piros inkább késelést vagy nyúzást jelent. A kék választással sem járnak sokkal jobban az áldozatok, abban az esetben vagy megfojtja, vagy kivérezteti őket Aka Manto.

Ha valaki vicceskedni kezdene ebben a komoly szituációban a szellemmel, és egy harmadik színt mond, akkor az azonnal az alvilágba vagy a pokolra kerül. A legenda szerint ha sárga színt mond, akkor a szellem belekényszeríti a vécébe, ami szintén nem túl kellemes, de még mindig jobb, mint a nyúzás vagy az azonnali pokol. Bár egyes változatok szerint az áldozatok éppen a vécén keresztül jutnak el a pokolba. 

Ha azonban ignorálják a szellemet és a felajánlásait, udvariasan visszautasítják mindkét verziót, vagy egyszerűen elszaladnak, akkor a szellem továbbáll.

Az első feljegyzések Aka Mantóról néprajzkutatók szerint egészen 1930-ig nyúlnak vissza, és vélhetően a legenda egy iskolai pletykából ered. Akkoriban a manto egy mellényszerű viselet volt, ma inkább a köpenyre használják a szót, de emiatt lehet az is, hogy a különböző generációk másképpen írják le, hogyan is néz ki Aka Manto.

Aka Manto több mangában és számítógépes játékban is megjelent történetét több sztoriból gyúrhatták össze. Az egyik például Kainade, a molesztáló mosdószörny legendája, ami Kyoto régi házaiban vadászik, és február 3-án kinyúl a tradicionális japán vécéből, hogy hozzáérjen az áldozat alfeléhez. Ellene a legjobb védekezési mód, ha a vécé felé guggolva megkérdezi az ember, hogy piros vagy fehér papír, és akkor nem jön elő.

Egy másik történet szerint egy vörös köpenyes férfi felkeresett egy családi kisboltot késő este. Azt mondta, hogy egy közeli házban szolgál, ahol a ház ura nagyon beteg, segítség kellene neki. Először a családapa ment vele, hogy segítsen, majd később a köpenyes férfi visszajött, és elvitte magával az anyát is, aztán harmadszorra is visszajött a gyerekekért, de a szomszéd azt mondta, hogy ők már alszanak, ezért kelletlenül elment. Később holtan találták a szülőket, és sosem lett meg a köpenyes ember.

Egyetlen olyan feljegyzés ismert még 1906-ból, amikor valóban egy kék köpenyes ember gyilkolhatott meg brutálisan egy családot, de ennél több valóságalapja nincs a legendának.