A feketéknek kell naptejet használniuk?

2020.01.10. 05:05

Gyakran lehet találkozni azzal az elképzeléssel, hogy a feketék bőre épp azért fekete, vagy legalábbis sötétbarna, hogy meg se kottyanjon nekik az érzékenyebb fehér bőrűekre nagy mennyiségben veszélyes napfény. A Huffington Post cikke szerint sokan még ők maguk is azt hiszik, hogy nincs szükségük naptejre. Pedig attól még, hogy nem égnek le olyan látványosan, mint a világosabb bőrűek, a túlzásba vitt napozás rájuk nézve is ártalmas (ahogy a mértékletes napozás nekik is ugyanolyan fontos D-vitamin-forrás miatt).

Annyi valóban igaz, hogy valamivel védettebbek a feketék, mint a fehér bőrűek. A bőrszínt a melanocita nevű pigmentsejtek által termelt festékanyag, a melanin határozza meg. Az UV-sugárzás hatására a melanin oxidálódik, és sötétebbé válik, ezzel a sugárzást is hatékonyabban nyeli el – ez történik, ha lebarnulunk (a leégés által okozott vörös színért viszont nem a melanin, hanem a sérült bőrhöz érkező vér a felelős). Az eleve sötétebb bőr is ezért ellenállóbb némileg az UV-sugarakkal szemben.

Ez az ellenálló képesség azonban meglehetősen korlátozott: egy fekete ember sötét bőrének melaninja a naptejek erősségének osztályozásában használt faktorszámban mérve nagyjából a 13-as szintig nyújt védelmet. Az Egyesült Államokban és Európában is a 15-ös faktorszám a naptejektől elvárt minimális követelmény, de az ajánlások gyakran 30-as faktorszámról szólnak. (És a megfelelő naptej kiválasztásánál a faktorszám csak egy a sok figyelembe veendő tényező közül.)

Ha csak rövid ideig van kitéve erős napfénynek, a feketék bőre ellenállóbb, de ha huzamosabb időt töltenek a napon, pláne ha kiadós napozást terveznek, ugyanúgy naptejre szorulnak, mint bármilyen más bőrszínű társaik. (És ezen az sem változtat, hogy újabb vizsgálatok szerint a naptejek bizonyos hatóanyagai bekerülhetnek a véráramba.)

A bőrrák megelőzéséhez tehát nem elég a melanin adta természetes védelem. Bár egy 1988-as felmérés szerint a bőrrák összességében ritkának számít a fekete amerikaiak körében, az elmúlt néhány év adatai alapján bizonyos ritkább bőrráktípusok még jellemzőbbek is a sötétebb bőrűekre, mint a fehérekre, míg a legsúlyosabb gyakori bőrráktípust, a melanómát feketéknél és latino/latina betegeknél jóval gyakrabban diagnosztizálják késői fázisban, mint a fehéreknél, A melanóma ötéves túlélési esélye pedig a feketéknél csak 65 százalék, szemben a fehérek körében jellemző 91 százalékkal.

A késői diagnosztizálás és a nagyobb arányú elhalálozás nyilván nem függetlenek egymástól, és mindkettő összefügghet azzal a tévhittel, hogy a feketéknek nem kell tartaniuk a bőrráktól – ahogy azzal is, hogy egy 2011-es felmérés [pdf] szerint az orvosok kevésbé is gyanakodnak sötétebb bőrű pácienseknél bőrrákra.