
Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért!
Megveszem most!Most tél van és csend és hó és halál
– ennél pontosabban nem is fogalmazhatott volna Vörösmarty Mihály, ugyanis egy hóesés után minden egy kicsit lehalkul a világban. A nagy kérdés persze, hogy minek is köszönhető ez a kísértetiesen nagy csend.
Néhányan a Redditen olyan megfejtésekkel próbálkoztak, miszerint „a madarak az odújukba bújnak“, vagy hogy „a lassú hóesés lelassítja a gondolatainkat is“, a valódi ok viszont a fizikában rejlik – konkrétan a hópelyhek alakjában és összetételében.
A rezgésekkel és hullámokkal foglalkozó tudományág, az akusztika egyik alaptétele, hogy azok a szigetelő felületek, amikben kis lyukak vannak, nagyon hatékonyan tudják elnyelni a hangot. Emiatt fedik le habszerű anyaggal például a hangstúdiók, rádióstúdiók falait is. A hó pedig a habhoz hasonlóan olyan porózus anyag, ami elég jól el tudja nyelni a hangokat: egyszerre csökkenti a hangerőt és a visszhangzást is.
Ahogyan a hó ellepi az utcákat, és befedi az autókat meg a házakat, egyre jobban csillapítja a külvilág összes zaját
– magyarázta David Herrin, a Kentucky Egyetem akusztikával foglalkozó mérnökprofesszora.
Míg az eső általában okoz némi zajt, addig a hópelyhek között a felhalmozódás miatt elvesznek a hanghullámok. A hangelnyelő képességet egy 0 és 1 közötti skálán mérik, a mérések alapján pedig a hó 0,5-0,9-es erejű hangelnyelésre képes. Pár centi hó akár a hangok 60 százalékát el tudja nyelni.
A hópelyhek persze esés közben hoznak magukkal némi zajt, de ezek olyan magas hangtartományban vannak, hogy az emberi fül nem tudja észlelni őket – mondta Lawrence Chum. Az emberrel ellentétben viszont a farkasok, a denevérek és a madarak hallják ezeket a hangokat – ez egyfajta veszélyjelzés is nekik, így ilyenkor a menedékükbe vonulnak.
A halak pedig Chum szerint egy tehervonat hangját fedezhetik fel a hóesésben – már ha egyáltalán értik, mi az a hóesés, és mi az a tehervonat.
És hogy mennyire tud vastag lenni egy hótakaró? Bernadette Woods Placky meteorológus szerint 25 milliméternyi eső körülbelül 25 centiméter hónak felel meg. Ez az ökölszabály jól mutatja, milyen vastag tud lenni a hó a fagyás miatt – és minél hidegebb az idő, annál pelyhesebb a hó is, a pihék közötti hely még nagyobb teret tölt ki, így a hangokat is jobban elnyeli.
A meteorológus szerint míg fagypont közelében 25 milliméternyi csapadék 25 centi havat hoz, -5 fok körül ez már 40-50 centi vastag hóréteget is jelenthet.
Azonban a havazás után nem tart sokáig a csendes éj: „Amint a hó kemény és jeges lesz, a hangok visszapattannak róla, és ilyenkor már nem is annyira csendes a külvilág“ – mondta David Harrin. Ez persze nemcsak a hangokkal, hanem a gyerekzajokkal is magyarázható, keményebb hóból ugyanis könnyebb hógolyót vagy hóembert faragni, mint a pelyhesből.
A hangelnyelés mellett a hőmérséklet is fontos tényező a hócsend kialakulásában, ugyanis a hangok a hidegebb légrétegek felé hajlanak. A hideg levegő sűrűbb a melegnél, a hang pedig lassabban halad át a sűrűbb anyagokon. Ha esik a hó, akkor a felszín közelében általában melegebb a levegő, mint az afölötti légrétegekben – így a hanghullámok inkább felfelé, a kevésbé sűrű rétegekbe távoznak, a légkörön túl egészen a világűrig.
A tudományos magyarázat szerint tehát a havas felületek elnyelik a hangokat, így azok felfelé, a világűr irányába mozognak. Ez pedig azt eredményezi, hogy a közeli hangokat még tisztán hallja az ember, de a távolabbiakat már elnyeli a környezet. A téli csend létrejöttében viszont benne van az is, hogy kevesebb ember megy ki az utcára, vagy indul útnak autóval a jeges utak miatt – ennek köszönhetően pedig néhol az égegyadta világon semmi nem zavarja meg a nyugalmat.
(Borítókép: Normafa hóesés után 2019-ben. Fotó: Bődey János / Index)
Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért!
Megveszem most!
Rovataink a Facebookon