Miért nincs Kansas City városa Kansas államban?

shutterstock 1239360571
2020.02.05. 04:50

A minap kisebb politikai botrány lett abból, hogy Donald Trump elnök Kansas államnak gratulált, miután a Kansas City Chiefs csapata megnyerte a legfontosabb amerikai sporteseménynek számító Super Bowlt.

Kansas City ugyanis – mint az közismert –, nem Kansas államban van, hanem Missouriban. Vagyis a két állam határán. Vagyis mind a kettőben. Vagyis valójában két város. De a stadion a missouri oldalon van. De ez nem számít, elvégre a New York Giants stadionja is New Jersey államban van, mégsem gondolja őket senki jersey-i csapatnak – és így tovább, rendkívül magas színvonalú vita kerekedett a dologból.

Technikailag valóban két városról van szó, a missouri Kansas a nagyobb (körülbelül 490 ezer lakos), a kansasi Kansas jóval kisebb (150 ezer), ennek ellenére mindkét város(rész) lakói a saját lakhelyüket emlegetik Kansas City vagy KC néven, a szomszédot pedig emitt KCK, amott KCMO rövidítéssel illetik. Ebben most ne is akarjunk igazságot tenni, elvégre miért ne érezhetné magáénak mindkét állam a csapat sikerét – sokkal érdekesebb az, hogy hogyan alakult ki ez a hülye helyzet.

Kezdetben volt a kanza indiánok törzse, akik elnevezték a lakóhelyükön kanyargó folyót saját magukról, és ezt a nevet vették át később az odaérkező fehér telepesek is. A Kansas folyó mentén megalapított város 1853-ban logikusan kapta meg a folyó után a Kansas City nevet. A város Missouri állam területén feküdt, Kansas állam pedig ekkor még nem is létezett. Hivatalosan 1861-ben, a polgárháború kitörése előtt pár hónappal alapították meg, a nevét pedig szintén egy indián törzsről kapta, akik arrafelé éltek. A két állam a háborúban egymás ellen harcolt, Missouri rabszolgatartó volt, Kansas a rabszolgaságot elutasító “szabad állam”.

1872-ben aztán az államhatár kansasi oldalán - ahol a Kansas-folyó a Missouri-folyóba ömlik - öt kisebb település összeállt, és egy nagy, közös városnak nevezték ki magukat, amihez 1886-ban három újabb város csatlakozott. A várost Kansas Citynek nevezték el, annak ellenére, hogy a határ túloldalán már volt egy másik Kansas City, ami éppen hatalmas fejlődésen ment keresztül: a polgárháború előtti 5 ezres lélekszáma egy évtized alatt 35 ezerre nőtt. (A korabeli lapok szerint egyébként a Kansas állambeliek erre a felívelésre igyekeztek rácsatlakozni a város elnevezésével, illetve a legenda szerint ezzel próbálták a New York-i bankárokat megtéveszteni, hogy könnyebben kapjanak kölcsönt.) Az 1870-80-as években aztán Kansas állam politikusai többször is megkísérelték Missouri államtól magukhoz csatolni az ő Kansas Cityjüket – sikertelenül.

A századfordulón már egy 160 ezres és egy 50 ezres, azonos nevű város nézett farkasszemet egymással a határ két oldaláról, majd a további terjeszkedéssel lassan összenőttek egy metropolisszá. Hogy a helyzet még viccesebb legyen, van Kansas Citynek egy Missouri City nevű külterülete a missouri oldalon, de egyébként létezik egy Missouri City Texasban is, és ha most arra tippel, hogy a Missouri folyó partján, nagyon téved, mert az vagy 1000 kilométerrel odébb beleömlik a Mississipibe.

Kansas City, Missouri, és Kansas City, Kansas ma a gyakorlatban egybeépült, de mégis két város, külön polgármestereik vannak, és persze külön államok törvényei érvényesek rájuk. Ez olyan vicces következményekkel is jár, mint hogy a State Line Road (Államhatár út) két oldalán más az áfa (a missouri oldalon 4,2, a kansasin 6,5 százalék), vagy hogy sokáig a legális alkoholfogyasztás korhatára Missouri államban 21 év volt, Kansasban pedig 18. Ez egészen komoly dilemma elé állította az odavalósiakat, hogy tulajdonképpen most az utca melyik oldalán érdemesebb kocsmát nyitni, míg végül 1985-ben Kansas állam is az amerikai standard 21 évre emelte a piálás korhatárát.