Tényleg ritkábban sérül meg balesetben az, aki részeg?

A hírekből és városi legendákból úgy tűnhet, hogy végtelen mennyiségű olyan történetet lehetne felsorolni, hogy egy autóbalesetben az ittas sofőr egy karcolás nélkül száll ki a totálkárosra tört autójából, miközben a vétlen autóban utazókat súlyos állapotban szállítják kórházba, vagy akár a helyszínen életüket vesztik. Vagy hogy valaki részegen akkorát esik, amiben más eltörte volna az összes végtagját, az illetőnek pedig csak kiszakad a nadrágja. A következtetés sokszor az, hogy az ittas embereknek valamiféle univerzális mázlija, vagy egyenesen védőszentje van, és a legsúlyosabb baleseteket és traumákat is kisebb sérülésekkel ússzák meg mint aki józan.

Magyarországon az ittas vezetéssel szemben zéró tolerancia van érvényben, még egy előző esti buli után sem biztos, hogy ajánlatos vezetni.

De nem csak autóval lehet balesetet szenvedni, a részeg emberek szerencséjének mítosza nem csak a sofőrökre él, a keresztbe-kasul hazabiciklizőkre vagy a buliból hazatántorgókra és az önmagukat bátorra piáló emberekre is gyakran mondják, hogy valami védi őket, és amikor összeakad a lábuk, és elesnek, akkor is a beton helyett egy puha virágágyásban találják magukat.

Életmentő lehet, ha gumiemberre issza magát? 

A jelenségről több tudományos kutatás is készült, és néhány valóban alátámasztja, hogy nagyobb eséllyel lehet túlélni egy balesetet, ha alkohol van az ember szervezetében - más tanulmányok viszont az állítják, hogy kétszer nagyobb az esélye a halálnak, ha az illető vérében alkohol van.

A jelenséget magyarázó elmélet szerint minél inkább leissza magát valaki, annál jobban elernyednek az izmai és az egész teste. Az általános vélekedés szerint ez az állapot segíti az embereket abban, hogy esetleges baleset vagy trauma alatt úgy hajoljon és csavarodjon a test, amilyet a baleset túlélése megkíván, mindenfajta ellenállás nélkül. Ezzel szemben ha valaki józan, akkor reflexből próbálja megfeszíteni magát a balesetnél, amitől az egész teste sokkal nagyobb valószínűséggel szenved sérülést, például könnyebben törik el a karja az ütközéskor rá ható erők miatt.

Ennek hátterében a neurotranszmitterek állnak, amik a központi idegrendszer összes sejtjét tudják gátolni vagy serkenteni. Minél erősebb a stimuláció, annál gyorsabban és erősebben reagálnak az izmok. A központi idegrendszerben a serkentő szerepet betöltő aminosavak a glutaminsav és az aszparaginsav, ezek teszik lehetővé az agy és a gerincvelő számára az elektromos jelek nagy sebességű továbbítását. Az alkohol viszont csökkenti a receptorokon keresztül az ionáramlást, vagyis lassítja ezt a folyamatot. Azaz minél többet iszik az ember, annál nehezebb kontrollálnia az izmokat, mert az elektromos jelek továbbításának hatékonysága már kevés alkohol hatására is lecsökken.  Ez az egyik oka annak, hogy a részeg ember úgy megy, mintha közben egy földrengést kellene túlélnie.

Egy autóbalesetben tulajdonképpen legalább három ütközés történik. Egyrészt az autó ütközik valamivel, a benne utazók ütköznek az autó belsejével, és a belső szervek ütköznek a testben. Ha valaki ekkor megfeszíti az izmait, ezek a kölcsönhatások sérüléseket okozhatnak, míg ha hagyja, hogy a testrészei a legkisebb ellenállás felé mozduljanak, megúszhatja kisebb sérülésekkel.

Ez az érvelés egészen logikusan hangzik, de az American Surgeon lapban megjelent 2013-as kutatás szerint azoknak, akiknél egy balesetnél a véralkoholszintjük magasabb volt, ott fennállt a komolyabb fej-, mellkasi- és hasi sérülések kockázata. Ami nyilvánvalóan sokkal veszélyesebb, mint egy láb- vagy kéztörés, esetleg a szakadt inak, amik abból származhatnak, ha valaki megfeszíti magát az ütközés pillanatában.

A statisztikák szerint azonban tényleg lehet abban valami, hogy az alkoholos befolyásoltság segíthet abban, hogy kevésbé sérüljenek a balesetek elszenvedői (kivéve persze azokat a helyzeteket, amikbe eleve azért keveredik, mert van az az alkoholmennyiség ami után a legnagyobb hülyeség is jó ötletnek tűnik).

Ebben azonban lehet egy olyasfajta torzítás, hogy részegen az olyan sérülések, mint egy kiugró ujj vagy egy kibicsakló boka, esetleg egy esés, amiben a fejét is beveri valaki, a józan ítélőképesség hiánya miatt nem tűnnek olyan súlyosnak, hogy a buli az ügyeleten folytatódjon. Az ilyen esetek gyakran csak azután kerülnek orvoshoz, hogy az alkohol nem kimutatható a szervezetben.

Hogyan reagál a test a sérülésekre az alkohol hatására? 

Abban nincs semmi meglepő, hogy ha sikerül eljutni a kórházba, máris nőnek a esélyek a túlélésre. Az már más kérdés, hogy kinek hogyan reagál a teste az őt ért traumára, és kinél milyen komplikációk lépnek fel. És itt felmerül az a kérdés is, hogy vajon hogyan hat mindezekre az alkoholos befolyásoltság. 2010-ben erre a kérdésre próbált megnyugtató választ adni egy kutatás, ami azt vizsgálta, hogy a motorbalesetet szenvedő emberek túlélési esélyeit hogyan befolyásolja az alkohol.

2012-ben az Illinois Egyetem kutatói megerősítették ezt a teóriát, és ők is arra jutottak, hogy a traumák túlnyomó többségében a halálozási arány alacsonyabb, ha alkohol van a vérben. Ez alól egyedül az égési sérülések jelentenek kivételt. A tanulmány szerint minél a magasabb alkoholszint a keringést és a veséket érintő sérüléseknél csökkentette a komplikációk előfordulásának esélyét is. Ezt a kutatást vezető Lee Friedman egy későbbi vizsgálatában is megerősítette, miután 2014-ben kifejezetten arra volt kíváncsi, milyen gyakran lépnek fel komplikációk azoknál a sérülteknél, akik alkoholt fogyasztottak, összevetve azokkal, akik józanul szenvedtek balesetet.

Csak hogy ne legyen az egész ennyire egyértelmű, 2011-ben megjelent egy olyan tanulmány is, ami azt állítja, hogy egyértelműen nagyobb a halálozási arány azoknál, akik alkoholt fogyasztottak és súlyos sérüléseket szenvedtek. Ráadásul átlagosan több vért is vesztenek, mert növekszik az az idő, amíg az erek összehúzódnak, és eláll a vérzés. Nagyobb a valószínűsége a szívritmuszavarnak, és az esetleges fertőzések ellen sem tud a test hatékonyan fellépni.

Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a kutatások különböző eredményeit be lehet tudni annak is, hogy nem mindenhol specifikálták megfelelően a sérülések fajtáit, például hogy égési sérülésekről van szó, lőtt sebekről vagy motorbalesetről. Így érthető hogy végeredményében kijöhet az az eredmény, hogy bizonyos sérülések esetében segít az alkohol, másoknál azonban árt.