Miért engedik ki a repülők a kerozint a levegőbe?

2020.02.25. 05:09 Módosítva: 2020.02.25. 09:05

Lassan négy éve lesz már annak, hogy tudományosan is cáfolták a chemtrail-összeesküvést, de ez természetesen egy hívőt sem gátolt meg abban, hogy továbbra is rettegjen az égre húzott csíkoktól. Az ő számukra valószínűleg kevés rémisztőbb dolog létezik annál, amikor egy repülő odafenn a levegőben enged ki valamit a szárnya alól, de megint el kell keserítenünk őket, ugyanis

  • a távozó anyag nem valami titokzatos vegyszer, hanem a repülőt hajtó kerozin,
  • amit csak nagyon ritkán, jellemzően fedélzeti vészhelyzetek miatt engednek ki a pilóták
  • és amiből amúgy nem is lesz sosem kondenzcsík.

A magyarázat nagyon egyszerű: a pilóta így tudja lecsökkenteni a repülő tömegét egy korai, be nem tervezett landolás előtt. A repülőgépek súlyához rengeteget ad hozzá az üzemanyag, ez azonban alapesetben utazás során elhasználódik, ha meg esetleg nem ez a helyzet, a gép akkor is tud még extra köröket tenni a landolás előtt. Ha viszont valaki annyira rosszul lesz a fedélzeten, hogy azonnali ellátást igényel, vagy más vészhelyzet adódik, erre nyilván nincs idő, ilyenkor jön képbe a kerozin kiengedése.

Ez elsőre nagyon durván környezetszennyezőnek és veszélyesnek tűnik, de ha a gép elég magasan repül, a kerozin még azelőtt elpárolog, hogy földet érne, így attól sem kell tartania senkinek, hogy az üzemanyag beborítja őt a kertjében. Már csak azért sem, mert a pilótáknak nemcsak azt írják elő, hogy ilyenkor az út alatti legmagasabb pont fölött kell lenniük legalább 2000 lábbal, hanem azt is, hogy ha nem muszáj, ne víz, vagy lakott terület fölött hajtsák végre a manővert.

Az egésznek persze megvannak az árnyoldalai is. Noha egy 1999-es felmérés alapján az összes elhasznált kerozinnak mindössze 0,01 százalékát engedik ki a légkörbe, ez még mindig több millió liternyi üzemanyagot jelent. Ez nagyrészt elpárolog, de így is a légkörben marad, egyes kutatások szerint pedig a szmog egyik alkotóelemévé is válhat. Emellett elég költséges is, hiszen pár perc alatt több millió forintnyi kerozint pazarol el, egy esetleges kényszerleszállás után pedig újra fel is kell tankolni a gépet.

Persze az is egy lehetőség, hogy az ajánlott leszállási súlynál nehezebben landolnak a pilóták, de ez elég veszélyes mutatvány. Az elmúlt bő száz évben közel 300 esetben okozott balesetet az, hogy a kelleténél nehezebben ért földet egy repülő - ami nem is meglepő, az extra súly ugyanis landolásnál könnyen kárt okozhat. Éppen emiatt a túlsúlyosan landolt repülőt akkor is alapos vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt ismét felszállhat, ha nem történt semmilyen baleset. A Boeing szerint egyébként mindkét procedúra biztonságosan kivitelezhető, a pilótának kell eldöntenie, hogy adott esetben melyik a jobb választás.

Források: Business Insider, Simple Flying