A kitalált sziget, ami évszázadokig szerepelt a térképeken

2020.03.17. 05:17

Mi van Norvégia és Grönland déli csücskei között nagyjából félúton, Izlandtól kicsit délre az Atlanti-óceánon? Hát, semmi, csak a víz  vágja ön most rá magabiztosan a választ (miután a biztonság kedvéért lecsekkolta a Google Mapsen, hogy jól emlékszik-e a térképre). És tökéletesen igaza is van. Azonban pár száz éven át a sztenderd válasz erre a kérdésre az volt, hogy

mi lenne, hát Frizland szigete.

A nagyjából négyzet alakú földdarab az 1500-as évek közepén került fel a térképre, és évszázadokon át, egészen a 18. század közepéig ott is maradt. A szigeten olaszos-latinos hangzású városokat jelzett a térkép, mint Andefort, Sorand vagy Forlanda, és az is tudvalevő volt, hogy a sziget ura egy bizonyos Zichmni nevű dinasztia mindenkori hercege.

Az átverésért egy Nicolo Zeno nevű velencei fickó volt a felelős, aki meglehetősen profin hitette el a világgal, hogy Frizland létezik. A kamut 1558-ban írt könyvében, a Della Scoprimentóban hintette el, ami arról szólt, hogy az ősei, Antonio és Nicolo Zeno hogyan fedezték fel az Újvilágot az 1380-as években, még messze Kolumbusz előtt. A lebilincselő történet mellé egy térképet is mellékelt az expedícióról, ezen szerepelt Frizland szigete. A sztori annyira meggyőző volt, hogy a sziget létezését simán átvette a kor összes térképésze, a velencei utazók által felfedezett Amerika teóriáját pedig még a 19. században is széles körben autentikusnak tartották, sőt, egészen a 20. századig védték egyes történészek.

image
Fotó: Wikipedia

Zeno könyve inkább kalandregény volt, mint egy felfedező expedíció tudományos igényességű dokumentációja, de akkoriban ez elég általános volt. Mivel ő majdnem kétszáz évvel visszamenőleg írt egy expedícióról (erre azért volt szükség, hogy Amerika földjére Velence nevében jogot formálhasson mint első felfedező), azt a mesét költötte köré, hogy az ősei leveleit találta meg a családi hagyatékban, és azok alapján rekonstruálta az utazás történetét. Az eredeti levelek azonban sajnos azóta megsemmisültek, szóval muszáj lesz hinni neki bizonyíték nélkül is.

És a világ hitt neki.

Pedig a felfedezők története elég gyenge lábakon állt. A 14. századi Zeno fivérek ugyan tényleg léteztek, és nagy utazók voltak, de arról nemigen voltak feljegyzések, hogy az óceán északi részére vezettek volna expedíciót. Arról meg pláne, hogy ott hajótörést szenvedtek egy Frizland nevű szigeten, ahol a farkasordító hidegben is ruha nélkül járó, kannibál bennszülöttek éltek, akiknek a latinul beszélő vezetőjük, Zichmni herceg, rögtön lovaggá is ütötte a felfedezőket. Később a hajótörés ellenére tovább vitorláztak a történet szerint, és elérték Amerikát körülbelül Labrador vagy Új-Fundland környékén. Az új kontinenst Estotilandnak nevezték el.

A sztori egyébként eléggé hasonlított a 16. századi sztenderd tengerész-felfedező történetekre, néhol gyanúsan is: meztelenül rohangáló, kannibál vademberekről számolt be az Újvilágból Kolumbusz is az első útja után, 1493-ban, illetve Amerigo Vespucci tíz évvel később. Zeno valószínűleg tőlük merített ihletet, hogy a beszámolója korhűnek és korrektnek tűnjön. Más kérdés, hogy a ruhátlan bennszülöttek egy karibi szigeten azért realisztikusabbnak tűntek, mint Grönland és Izland között félúton a fagyban.

Map by nicolo zeno 1558
Fotó: Wikipedia

Zeno könyve és térképe mindenesetre meggyőzte a közönséget. Annyira, hogy később azok a tengerészek, akik elhajóztak Frizland állítólagos koordinátáinál, és persze nem találtak semmit, inkább meggyőzték magukat, hogy eltévedtek. Mások pedig megerősítették, hogy valóban látták a szigetet, még ha nem is ott, ahol Zeno feljegyezte, de biztos ők néztek el valamit navigáció közben a helyzetükön. A velencei térképkészítő mesterektől Európa összes térképésze átvette Frizland tényét, és szépen berajzolták a térképekre. 1580-ban John Dee, Erzsébet királynő egyik tanácsadója egészen addig ment, hogy a brit korona nevében jogot formált a szigetre, anélkül, hogy valaha a földjére lépett volna akár ő, akár a 14. századi Zeno-testvérek óta bárki.

Később aztán, ahogy a francia és az angol tengerészek egyre jobban feltérképezték az észak-atlanti vizeket, mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy Frizland csak egy mese. Egy ideig még vitáztak azon a történészek, hogy vajon a Feröer-szigetekről beszélhetett-e Zeno, esetlen Orkney-ről Skócia partjainál, de végül bele kellett törődniük: egy kreatív velencei fickó évszázadokon át járatta a bolondját az egész világgal.

Soha nem látott fejlesztések, vagy hatalomátvétel?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!