Egy filctoll mentette meg a holdra szállást
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Az 1969-es holdra szállás az emberiség máig párját ritkító jelentőségű eredménye, bő ötven évvel később is tiszteletet parancsoló tudományos és műszaki teljesítmény, amelynek a történetét az elmúlt fél évszázadban számtalanszor feldolgozták már. Az az epizódja azonban talán kevésbé ismert, hogy egy filctollon múlt, hogy a Holdra lépő első emberek nem ragadtak ott örökre, vagy legalábbis a következő holdra szállásig.
Az Apollo-11 küldetés csúcspontján, július 20-án Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin, az emberiség történetében először, leszálltak a Holdon, ahol közel 22 órán át végeztek méréseket és gyűjtöttek mintákat. Dolguk végeztével épp visszamásztak volna az Eagle holdkompba, hogy visszatérjenek a Hold körül keringő Columbia parancsnoki modulba, ahol harmadik társuk, Michael Collins várta őket. Aldrin azonban a hátára szerelt hordozható életfenntartó rendszer (PLSS) súlyos csomagjával beleütközött egy kapcsolóba, és kitörte azt a helyéről.
Ez a kapcsoló egy megszakítót vezérelt, amely a holdkomp hajtóművét volt hivatott aktiválni, ezért nem lett volna szerencsés, ha felszállás közben felmondja a szolgálatot. Az asztronauták rádión értesítették az incidensről a küldetésirányító központot. A kapcsoló megszereléséhez azonban semmilyen szerszám nem volt náluk, hiszen a landoláshoz csak a legszükségesebbeket vitték magukkal, hogy minél könnyebb legyen a holdkomp.
A központ megerősítette, hogy a kapcsoló nyitva volt, azaz a hajtómű épp élesítetlen volt. Ha nem tudtuk volna élesíteni, a Holdon ragadhattunk volna
– emlékezett vissza később Aldrin.
Volt viszont náluk egy filctoll, amellyel nem sokkal korábban Aldrin a visszatérés előtti teendőket firkantotta fel egy darab papírra. Mint kiderült, hogy a hegye pont belefért a nyílásba, így Aldrin végül ezt a tollat dugta be a kapcsoló helyére, és aktiválta vele a megszakítót. A felszállás végül sima volt, és épségben visszatértek a Columbiára, majd onnan a Földre.
A Duro Pen Company nevű cég által tervezett filctollmodellt az Apollo-8-tól kezdve egészen a program utolsó küldetéséig, az Apollo-17-ig használta a NASA, majd egy ideig még későbbi küldetésekben is. Összesen 27 darabot vittek magukkal az Apollo-program asztronautái a küldetések során, ebből 12 járt a Hold felszínén is. A 27 toll egyike nem tért vissza a Földre, mert az Apollo-17 legénysége elvesztette az űrben. A modell egy módosított változata kereskedelmi forgalomba is került.
Ez a toll egyébként nem az a toll, amit a legenda szerint a NASA méregdrágán kifejlesztett az űrben írásra, miközben a szovjetek ugyanazt megoldották ceruzával. Az egy golyóstoll volt – így a fém hegyét nem biztos, hogy szerencsés lett volna áramkörökbe dugdosni –, és a szövevényes történetét ebben a cikkben olvashatják.
Rovataink a Facebookon