Tyúktojások ládaszámra

A genetikai evolúció mindent szaporodásra serkent. A madarak tojást raknak, abból kikel az utód, a fióka: benne a szülők génjei közül mindenképpen továbböröklődnek azok, melyek tojásrakásra ösztönzik a tyúkot. A vadon élő madarak közül a legtöbb csak szaporodási időszakban rak tojásokat, azután, hogy egy hím megtermékenyítette - így remélheti, hogy a tojásból az utódai fognak kikelni. A tojás létrehozása hatalmas energiabefektetéssel jár, hiszen mindazokat a tápanyagokat tartalmazza, amelyre a fiókának kikeléséig szüksége van.

Ez az elv szárnyas barátainknál is érvényes kell, hogy legyen, hisz az evolúció karmaiból senki sem szabadul. Miért tojnak mégis folyamatosan megtermékenyítetlen tojásokat? A kérdést érdemes két alkérdésre bontani.

Miért tojik a tyúk folyamatosan, szinte naponta tojásokat?

Szelektív tenyésztésben az emberek kiválasztják egy faj azon egyedeit, melyek kívánatos, szükséges, különlegesen jónak tartott tulajdonságokkal rendelkeznek. A következő generáció számára ők lesznek az új szülőpáros, a genetikai ősök. A módszer, ha megfelelő számú tyúk-nemzedéken keresztül alkalmazzák, az előnyösnek és hasznosnak tartott tulajdonságok, képességek felhalmozódását fogja eredményezni az utódokban.

A vadon élő madarak szaporodási időszaka nem egységes. Példányról-példányra eltér, hogy mennyi tojást tojnak és ez mennyi ideig tart. Ahogy bármilyen más mennyiségi tulajdonságra, úgy a tojásrakás időtartamára, illetve a tojások számára is lehet a fentebb leírt genetikai módszerrel szelektálni. Ezt teszi is ezt az ember 7-10 ezer éve, a csirke vad ősének háziasítása óta. Apró mellékszál, hogy a házityúkot valószínűleg legalább kétszer domesztikálták (háziasították) valahol a Távol-Keleten, két különböző vad tyúkféle tenyésztésével.

Tehát nemzedékről nemzedékre kiválasztották azokat a madarakat, amelyek többet, rendszeresebben hosszabban voltak hajlandók tojni, míg 

Ha nem vennék el a tyúktól minden nap a tojást, egy idő után kotlani kezdene rajtuk és egy ideig nem tojna újabb tojást. 

Miért tojik egyáltalán, ha nincs megtermékenyítés?

Ennek magyarázatához érdemes felelevenítenünk az ember peteérési ciklusát. A nők petefészkében nagyjából 28 naponta megérik egy petesejt (amit angolul nem véletlenül eggnek, tojásnak neveznek), mely adott esetben a petevezetékben találkozik egy spermiummal és megtermékenyítődik. Minthogy a spermium csak pár napig termékenyítőképes, a pete érése viszont sokkal tovább tart, már rég késő lenne, ha csak a közösülés után kezdene megérni a petesejt, azzal a felkiáltással, hogy csak ekkor van rá szükség.

Tehát a nőstény madarak ebben a tekintetben is hasonlóan működnek, mint az állatvilág többi nőstény egyede: tojásuk (petesejtjük) többnyire megtermékenyítés előtt, a párosodás valószínű pillanatától teljesen függetlenül fejlődik ki és ezért a szaporodási időszakban folyamatosan tojják a tojást. Abban a reményben teszik mindezt, hogy egyszer még jól jöhet és lesz egyszer egy kiadós csibeszex. Ez vadon élő példányok esetén igen gyakori, de a háziasított, szelektíven tenyésztett tyúkok esetében sajnos rendkívül ritka.