Évtizedekig nem tudott mit kezdeni a világ a körforgalmakkal
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nincs bizarrabb halottkultusz: felöltöztetett múmiák százait akasztották a kolostor falaira
- Bárkiből hős lehet a virtuális univerzumban
- Ezek a legunalmasabb emberi tulajdonságok, a panaszkodás köztük van
- Egészen extrém, de miért létezik egyáltalán mérgező főnök?
- A XX. század legnagyobb kurtizánja Churchill menye volt
Bár a körforgalom méterben nagyobb távot eredményez az egyenes útnál, sok esetben mégis a gyorsabb haladást biztosítja, és a közlekedést is biztonságosabbá teszi. De honnan származik, mi a pontos célja, mennyire elterjedtek ezek a közlekedési megoldások a világon, és melyek a legextrémebb körforgalmak? Cikkünkben erre keressük a választ.
A gyalogosoknak szánták
A fejlett országokban szinte alig van olyan ember, aki életében legalább egyszer ne látott volna körforgalmat, tanuló vezetőként pedig ne esett volna kétségbe azok használatától. Ennél is többen lehetnek viszont azok, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy ezt a közlekedési megoldást mely nemzet, mikor és milyen célból alkalmazta először. Pedig a körforgalom nem egy túl régi találmány: kifejezetten forgalomszabályozási szempontból az elsőt 1910-ben alakították ki Angliában, miután az akkori járművek (lovas szekerek, fiákerek, illetve néhány automobil) valósággal ellepték a szigetország útjait. Érdekesség azonban, hogy a hosszúkás kört vagy pirulaszerű központot nem feltétlenül az autósoknak, inkább gyalogosok szigetének szánták. Hazánkban (például Nyírbátorban) és Európa más országaiban is voltak hasonló megoldások, de ezek még nem igazán hasonlítottak a ma is ismert, korszerű változatokhoz.
Fontos megjegyezni, hogy a körforgalmak nem váltak rögtön divattá, arra csak az 1960-as években került sor. Ekkor –szintén az Egyesült Királyságban – pezsdült fel az élet: a Közlekedéskutatási Laboratórium mérnökei átalakították és egységesítették az ország körforgalmait. A szakemberek kidolgozták az elsőbbségi szabályt, és feltalálták a mini körforgalmat.
Ha már a szabályoknál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy kezdetben nem a ma megszokott és logikusnak tűnő megoldást alkalmazták: a körforgalmak hajnalán a fordított elsőbbségi szabállyal is kísérleteztek. Igen, ekkor a körforgalomban már bent lévőnek kellett elsőbbséget adnia az épp behajtani készülőnek. Érthető okokból ez egyáltalán nem vált be, és végül a ma is ismert elsőbbségadás vált elfogadottá.
Innentől kezdve semmi sem gátolta már meg a körforgalmakat, hogy elszaporodjanak a világban. Ez meg is történt, az első hasonló forgalomsegítő megoldást előbb Franciaország és Norvégia kezdte el alkalmazni, majd Hollandiába és Svájcba is begyűrűzött. Nem sokkal később pedig már egész Európában elterjedt.
Amerika fejvakarva állt a körforgalmak előtt
Noha a körforgalmak létezése mára a közlekedők számára alapvetés, nem volt ez mindig így. Olyannyira nem, hogy az Egyesült Államok szinte alig tudott mit kezdeni velük. A tengerentúlon 1990-ben jelent meg először a modern körforgalom, egészen pontosan a nevadai Summerlinben. A vívmány ugyanakkor korántsem nyerte el a helyiek tetszését, az inkább mély megdöbbenést keltett bennük. Olyannyira elutasították, hogy egy hírműsorban egyenesen kijelentették, hogy a körforgalom csak zavarja a szabad közlekedést.
Ezek a negatív vélemények azonban nem törték le a döntéshozók kedvét, 1995-ig számos modern körforgalmat építettek Kaliforniában, Coloradóban, Floridában, Marylandben, Nevadában és Vermontban is. Végül az amerikaiak is rákaptak a közlekedési megoldásra, így ma már többen vannak a körforgalmak mellett, mint ellenük. Ez pedig a számokon is meglátszik: az országban 2015 decemberéig körülbelül 4800 modern körforgalmat építettek, és többtucatnyit terveznek még létrehozni. Ezzel együtt időbe telik még, amíg a helyiek hozzászoknak a használatukhoz.
Számtalan videó található az interneten, amely azt mutatja be, mekkora káoszt okoz a fejekben egy ilyen új forgalomterelési eszköz. Egyáltalán nem egyértelmű számukra, hogy hol hajtsanak be és ki, egyáltalán: milyen irányban haladjanak rajta. És bár sokunk számára ez megmosolyogtató, valószínűleg hasonló jelenetek játszódhattak le szinte mindenhol a kezdeti időkben – csak azt még nem örökítették meg.
Nem csak a külcsín számít
Talán nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, a körforgalmaknak manapság rengeteg fajtája és formája létezik. Vannak egyszerűbb kör alakú és egészen furcsa, például ellipszis alakú körforgalmak, amelyek lehetnek egy- vagy kétsávosak, de akár lámpával irányítottak vagy turbók is. A lehetőségek száma ebből a szempontból szinte végtelen.
Egy körforgalom ugyanakkor majdhogynem verhetetlen a világon. Az angliai Swindon bizarr közlekedési csomópontját, a Magic Roundaboutot (Varázskörfogalom) nehéz überelni: az 1972 óta létező csomópont ugyanis összesen öt út találkozási pontját jelenti. A Magic Roundaboutban hét körforgalom működik: egy a külső, egy a belső körön, valamint öt kisebb a kettő között. S ha ez már önmagában nem lenne elég izzasztó egy mezei sofőr számára, akkor az a tény egyenesen elborzaszthatja, hogy az autósok mindenféle irányban haladhatnak.
Vannak persze ennél sokkal kevésbé ördögi körforgalmak is a világon, sőt léteznek egyenesen gyönyörűek is. Utóbbi kategóriába tartozik az észak-atlanti térség első tenger alatti körforgalma. A turistalátványosságnak sem utolsó objektum része egy 11 kilométeres, legnagyobbrészt a tenger alatt húzódó alagútnak, amely a Streymoy-szigeten fekvő főváros, Torshavn és Esturoy-sziget egy öblének két oldala között rövidíti le töredékére az autós átkelés idejét. A terméskőből épült körforgalomban állandó jelleggel váltakozó színű (kék, sárga, zöld) megvilágítással és fényjátékkal kápráztatják el az autósokat, akik a leírások szerint földöntúli világban érezhetik magukat. Legmélyebb pontján az alagút 187 méterre van a tenger felszínétől, ennek ellenére úgy építették meg, hogy az emelkedő sehol ne haladja meg az öt százalékot.
Magyarország sem panaszkodhat
Noha víz alatti körforgalmat egyelőre hazánk nem tud felmutatni, azért különlegességben mi sem vagyunk lemaradva a világtól. Ennek egyik ékes példája a sajószentpéteri körforgalom, amellyel talán még az is találkozott, aki Borsod közelében sem járt soha. „Fényképe az elmúlt években két-három havonta bejárta az internetet. Akadt, aki körberöhögte, mások felbosszantották magukat rajta, de most végre betöltheti eredeti küldetését” – tudatta korábban a közösségi oldalán Schanda Tamás. Az innovációs és technológiai miniszterhelyettes szerint az első ránézésre valóban némiképp szokatlannak tűnő műszaki megoldás (a pazar építménynek konkrétan csak két ága van, tehát jelenleg igencsak távol áll egy rátermett körforgalomtól) a település elkerülőjének kiindulópontja lesz. Így tehát a sajószentpéteriek megnyugodhatnak, a jövőben már nem csak az „álkörforgalmukkal” kerülhetnek be a hírekbe, hiszen az 2024-től egy harmadik ággal végre rendes körforgalommá egészül ki.
A viccet félretéve: hazánkban rengeteg hasznos körforgalom működik, ezenfelül pedig előfordulnak extrémek is. Utóbbiak közé tartozik például az elsőre kaotikusnak tűnő, többsávos, jelzőlámpás budakalászi körforgalom, amely az elmúlt években bizonyára sokakat megizzasztott már. Olyannyira, hogy a csomópont helyes használatához az Útinformnak korábban ki kellett adnia egy tájékoztatást. Eszerint az új forgalmi rend szerint a közlekedőknek először a tervezett útirányuknak megfelelő belépési sávba kell besorolniuk, a körforgalomba viszont már jelzőlámpa engedi be az autókat. Ezután a választott forgalmi sáv a körpályából kivezeti az autóst a választott irányba. A körfogalmon belül sávváltás nem lehetséges, mert kis betongömbök akadályozzák benne az autósokat.
A kezdeti értetlenkedés és bizonytalankodás ellenére ma már egész jól „belakták” a megoldást az erre közlekedők, a gyakorlottak pedig arra is tudnak már figyelni, hogy elkerüljék az első alkalommal erre tévedők által esetleg okozott veszélyes szituációkat.
Amíg eljutunk egy körforgalom használatáig, addig azonban sok mindennek kell történnie. Már a tervezés is komoly feladat lehet, ha nem olyan mini körforgalomról beszélünk, mint Angliában sok helyen egy körnek az út közepére festése. Főleg, ha lakott területen belül, egy meglévő, forgalmas csomópont biztonságosabbá alakítása a cél, miközben biztosítani kell a forgalom minél zökkenőmentesebb áthaladását. Erre látunk egy remek példát a sok körforgalmat építő Duna Aszfalt Zrt. videóján is.
Rovataink a Facebookon