Minden évben legalább 275 ezren látogatják meg az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb whiskey-ének üzemét. Ahogy végigsétálnak az épületen a következő történetet hallják az ital keletkezéséről.

Fotó: Ed Clark

Ma már nem sóval tartósítjuk a húst, ha egyszer ott a mélyhűtő is, de azért aki látott már disznóölést, az tudja, hogy nem minden fog beférni a hűtőbe. Szóval, valószínűleg azt is látta már, hogy sóval tartósítják az élelmiszereket. Ahogy egyébként tette évszázadokig az emberiség. Pont ettől ért olyan sokat a só, és nem azért, hogy jó legyen a leves fűszerezése. 

Fotó: Szergej Ilnyickij / MTI / EPA

Alapvetőnek vesszük, de végül is miért tartósít a só? A biológiai-kémiai alapoknak, az ozmózisnyomásnak nevezett csodás jelenségnek köszönhetően. Az ozmózis az a kémiai jelenség, amikor a különböző koncentrációjú oldatokban az oldott anyagok megpróbálják homogénen betölteni a teret.

Valahol a világon egy csomó ember ezekben a pillanatokban is azért áll sorba, hogy halálra rémisszék saját magukat. Az ijedséget adhatja egy hullámvasút, vagy egy horrorfilm - egyszerűen szeretünk rettegni. Ha nem is mind ugyanazon a szinten, azért mindenki csinált már olyasmit szándékosan, amitől majd kiugrott a szíve a helyéről.

Ius primae noctis, avagy az első éjszaka joga. Közismert, hogy mit takar a kifejezés: azt, hogy a középkorban az eladósorba került jobbágy lányoknak a földesúr vette el a szüzességét. Ez ellen nemigen lehetett mit tenni: ahogyan az alattvalói közül bárkinek a halálra ítélésére és kivégzésére, törvény által biztosított joga volt rá a földesúrnak. Eddig a legenda, ami - ellentétben a valóban létezett pallosjoggal - történészek szerint teljesen megalapozatlan, egyetlen középkorból származó irat sem rögzít ilyen jogot a földesurak, de még a királyok számára sem.

A kínai nagy ugrás a történelem egyik legtragikusabb társadalmi kísérlete volt. Mao Ce-tung víziója az volt, hogy az elmaradott, mezőgazdaságra épülő Kínát pár év alatt modern ipari országgá változtatja. Az erőltetett, de szakértelem nélkül levezényelt államosítás-téeszesítés-iparosítás látványosan becsődölt, 1959 és 62 között becslések szerint több tízmillióan haltak éhen Kínában. A katasztrófának volt egy nem túl közismert oka is: a verebek ellen meghirdetett háború.

A Titanic az angliai Southamptonból New Yorkba tartott, amikor elsüllyedt. A szerencsétlenül járt hajó tengerbe fulladt utasait azonban egy harmadik országban temették el, a kanadai Halifaxban, Új-Skóciában. A Fairview Lawn temetőben nyugszik 121 utas az 1500-ból, akik a tengerben lelték halálukat. További 29-et a város másik két temetőjében temettek el.

Ha felmérést végeznénk, hogy melyik a Naprendszer legfontosabb gyűrűje, alighanem magasan a Szaturnuszé nyerne. Bezzeg ha Ken Mattinglyt kérdezné valaki, biztos rögtön rávágná, hogy a saját jegygyűrűje az. Elvégre még a holdra szállás alatt is az elkallódott gyűrűt kereste – hogy aztán az találja meg őt a világűrben lebegve.

A címben feltett kérdést akár furcsának is találhatnák, hiszen olyasmit se szoktunk kérdezgetni, hogy miért nem nő toll a vaginán. Utóbbival ellentétben ugyanakkor a tüskés hím ivarszervre ma is számos példát találni a gerincesek között, például a macskáknál, az egereknél vagy a csimpánzoknál.

Egy 2011-es kutatás pedig a humán genomnak (az emberi szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információs térképének) az elemzése alapján megállapította, hogy ez a tulajdonság az őseinkre is jellemző lehetett, csak az evolúció során kikopott. A pénisztüskékért felelős genetikai kód az ember és a csimpánz hatmillió évvel ezelőtti közös ősénél még megvolt, de már a Homo sapiens és a neandervölgyi unokatestvére 700 ezer évvel ezelőtti szétválása előtt eltűnt.

Innen Európából könnyen gondolhatjuk, hogy a csókolózás minden kultúrában jelen van, univerzális dolog, és olyan nagyon sokat nem is tévedünk ezzel: a csókolózás eredetét magyarázó elméletekből alapvetően ez következne, és a nyugati kultúrkörben tényleg általános jelenség a romantikus csók. A mai kultúráknak legalább 90 százalékában valamilyen formában megcsókolják egymást az emberek, de ennek nagy része anya és gyereke között történik. Jóval kevesebbszer fordul elő a partnerek közötti romantikus csók.

Gondolkodott már azon, miért éppen az óramutató járásával megegyezően jár az óramutató? Az indok egyszerűen a megszokás: amikor először napórákat használtak az idő múlásának mérésére, egy kar, a gnomon árnyéka mutatta az időt a karra merőleges felületen. A Nap keleten kel és nyugaton fekszik, az árnyék pedig emiatt olyan irányban mozog körbe, amit ma az óramutató járásával egyező iránynak nevezünk.

Képzelje el, hogy kap egy e-mailt a Paypaltól, a világ egyik vezető elektronikus fizetési rendszerétől, és az egyenleg helyén azt látja, hogy

Egy Chris Reynolds nevű pennsylvaniai férfivel márpedig pont ez történt, 92 billiárd dollárt (meg az aprót, pár százbilliócskát) írt neki jóvá a rendszer. Reynolds amúgy autóalkatrészekkel kereskedett a neten, de annyira azért nem ment neki jól az üzlet, hogy egy csapásra a világ leggazdagabb emberévé váljon, nagyjából egymilliószor lekörözve az épp aktuális leggazdagabbakat is. Korábban is utaltak már neki Paypalon keresztül nagyobb összeget, de az ezer dollárt, amit egy készlet BMW-felniért kapott, nem nagyon lehet összehasonlítani azzal, ami az egyenlegértesítő levélben állt.

Hősünk persze nem hitt a szemének (és a kapott emailnek), ezért gyorsan bejelentkezett a paypalos profiljába, ahol szembesült a rideg valósággal: kilencvenkétbilliárd-kétszázharminchárombillió-hétszázhúszmilliárd-háromszázhatvannyolcmillió-ötszáznegyvenhétezer-nyolcszáz dollár helyett összesen nulla dollár várta, ahogy általában mindenkit a Paypalon.

A Paypal elismerte a hibát, és természetesen nekik is feltűnt a szokásosnál nagyobb ugrás, így automatikusan helyreállították az eredeti állapotot. Kiadtak egy közleményt is, ahol megköszönték Reynoldsnak, hogy megértő volt. Sőt, a 2013-as esettel kapcsolatos cikkekből kiderül, hogy a férfi a világ legnormálisabbjai közé tartozott: arra a kérdésre, hogy mihez kezdene ennyi pénzzel, azt válaszolta, hogy valószínűleg segítene csökkenteni kicsit az USA államadósságát.

A világ keletkezésének általánosan elfogadott magyarázatát, az ősrobbanás, és a táguló univerzum elméletét sokan - tévesen - Albert Einsteinhez kötik. Mások mélységesen lenézik előbbieket, és pontosan tudják, hogy a teória Edwin Hubble-é, az űrteleszkóp névadójáé, aki a Hubble-állandó és a Hubble-törvény kidolgozásával fektette le a Nagy Bumm elméletének tudományos alapjait. Az a helyzet, hogy nekik sincs igazuk, az ősrobbanás ugyanis a 20. század egyik legfontosabb, de méltatlanul kevéssé ismert asztrofizikusának ötlete volt eredetileg, akit Georges Lemaître-nek hívtak, és mellékesen egy katolikus pap volt.

A második világháború története bővelkedik a fura és groteszk epizódokban, néhányról már megemlékeztünk itt a Ma is tanultam valamit rovatban is - például amikor Hawaii-on minden papírpénzt elégettek, vagy amikor a Colditzból szökő angol hadifoglyok véletlenül a nácik borospincéjébe szöktek be. Mai történetünk ebbe a sorba illeszkedik: a háború legfurább csatájáról lesz szó, amiben az amerikaiak két napig lőtték saját magukat, a japánok meg ott sem voltak.

Fotó: FSA/OWI Collection / Kongresszusi Könyvtár

A mustár az egyik legjellegzetesebb színű étel, annyira, hogy azt a kicsit barnás élénksárgát hivatalosan is mustársárgának, vagy mustárszínnek hívjuk. Amivel csak egy gond van: hogy a mustár valójában nem ilyen színű, a hozzáadott kurkumától lesz sárga, amit alig több mint száz éve tesznek csak bele.

Biztosan önnek is feltűnt már, hogy az antik görög szobrok sudár, feszes férfiábrázolásából kilóg a pénisz – pontosabban éppen hogy alig lóg ki, hiszen az izmos hellén férfitesteken általában pici és ernyedt hímtagok fityegnek. De mi lehet az oka, hogy a kor művészei ilyen mereven tartották magukat ehhez az ábrázolásmódhoz?

A Monarchia 1872-74-es északi expedícióján felfedezett Ferenc József-földet a Szovjetuniónak csak 1926-ban jutott eszébe annektálni. Így akár azt is lehetne hinni, hogy fent, hogy a messzi északon fennmaradt egy olyan osztrák-magyar gyarmatszerűség, amely magát a dualista birodalmat is túlélte. Ez téves, de attól még továbbra is ott van valahol az é. sz. 81. fokán túl a mi Budapest-fokunk, és a kalandregénybe illően megmenekült felfedezők emlékét több más magyar vonatkozású elnevezés is őrzi.

Trianon nem csak a Kárpát-medence bő kétharmadát vette el Magyarországtól, a kínai érdekeltségünk is odalett – a tiencsini történetet legutóbb Vujity Tvrtko riportfilmje idézte fel, magyar gyarmatként beszélve a pár utcás koncessziós területről. Bár ez többszörösen hibádzik (nem gyarmat és nem is magyar), arra jó apropó, hogy előkerüljön egy másik, jóval nagyobb terület, amit szintén szokás osztrák-magyar gyarmatként emlegetni.

Fotó: Vasárnapi Újság / Arcanum.hu

A Ferenc József-földet, ezt a Jeges-tenger azóta is gyakorlatilag lakatlan, 192 szigetből álló csoportját véletlenül és akarata ellenére fedezte fel az „Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció”. Eredetileg a legendás északkeleti átjárót akarták meghódítani, de mint utólag maguk is belátták: lehetetlenre vállalkoztak.

Az angolok fura szerzetek, egy csomó dolgok másképp, fordítva csinálnak, mint a világ többi része. Például a metrikus rendszer helyett mérföldben, fontban és pintben mérik a dolgokat, és az út bal oldalán vezetnek. Lehet őket ezért különcnek tartani, de az a helyzet, hogy utóbbit éppen mi csináljuk fordítva, mint ahogy az több mint ezer éven át szokás volt, az angolok csak tartották magukat a hagyományhoz, miközben mindenki más váltott.

Fotó: Andrew Cowie

Nem egészen Darwin-díjas történet Bobby Leaché, mert nem saját ostobaságával érdemelte idézte elő saját halálát (és járult ezzel hozzá az emberiség génállományának minőségjavításához), de mindenképpen az elképesztő kategóriába sorolhatjuk. 

Dávid és Góliát párharca az egyik legismertebb bibliai sztori, az esélytelen, de a nyomasztó túlerő ellen mégis bátran kiálló kisember csodával határos győzelmének szimbóluma. Csakhogy az a helyzet, hogy a legutóbbi kutatások szerint a történetet évszázadokon át tökéletesen félreértettük.

Fotó: David Lees / Europress / Getty

Mit is olvashatunk a híres ószövetségi történetben? A filiszteusok megtámadják Izraelt, és mivel a csata patthelyzetbe fullad, a kor szokásainak megfelelően párbajban döntik el, ki nyer: mindkét fél kiállít egy bajnokot, akik megverekszenek egy az egy ellen, az egész sereget képviselve. A filiszteusok Góliátot küldik a ringbe, aki egy hatalmas harcos, talpig páncélban, maga a legyőzhetetlenség élő szobra, nagyjából úgy képzelhetjük el, mint a Hegyet a Trónok harcából. Az izraeliek közül - érthető módon - senkinek nem akaródzik kiállni ellene, mígnem jelentkezik egy pásztorfiú, Dávid, aki a parittyájával egy lövésből leteríti az óriást. A filiszteusok megszégyenülve vonulnak vissza, Dávidból pedig később a zsidók királya lesz, és róla nevezik el a legismertebb zsidó jelképet, a Dávid-csillagot.

Lássuk, mivel árnyalják a sztorit a korszakot kutató specialisták, történészek és orvosok.

72 évvel ezelőtt, 1944. június 6-án hajnalban a főleg amerikai, brit és kanadai, elszórtan francia és lengyel katonákból álló szövetséges erők partra szálltak Normandiában, ezzel megkezdődött a második világháború nyugat-európai hadszínterének végjátéka. Az invázió kezdete D-napként vált ismertté, de sokan nem tudják, miért pont D, és miért nem mondjuk I, mint invázió, vagy T, mint támadás.

A megoldás az amerikai katonai nevezéktanban található meg. Ott ugyanis minden nagyobb katonai hadművelet kezdetének napját D-day-ként hívják, és nem azért, mert a D bármit is jelentene (tehát nem departure, mint indulás, vagy doomsday, mint a végítélet napja). A D-nap egyszerűen helyettesíti a dátumot, hogy mikor is indul a támadás.

Fotó: Cynthia Johnson / Europress / Getty

A D betűnek persze főleg angolul van értelme, pláne akkor, ha a D-day mellett van még H-hour és M-minute, vagyis egy hadművelet tervezett vagy végrehajtott kezdetét meg lehet adni úgy, hogy D-nap, H-óra, M-percként hivatkozunk rá. Ez aztán afféle időszámítási mód is lehet, a D+2 nap a D-nap utáni második nap, a H-2 óra pedig a D-nap H-órája (vagyis a partraszállás kezdete) előtt két órával lévő eseményekre utal. Nem amerikai találmány a dolog, pláne nem a második világháború ötlete: már az első világháborúban is használta több nemzet ezt a jelölést. Nyilván a franciáknál J-nap (J-jour) volt D helyett, a britek pedig Z-napként és Z-óraként határozták meg az indulás idejét, ahol a Z a zérót jelentette. Magyarul talán az N-napnak lenne értelme, Ó-órával és P-perccel.

Az, hogy a D-napot nem pontosan június 6-nak hívták, két szempontból is fontos. Egyrészt csak a legmagasabb vezetés tudta, hogy pontosan mikor is indul a támadás, ráadásul (és ez a másik ok) ők is csak sejtették: a D-nap a tervezetthez képest 24 órát csúszott a rossz időjárás miatt. Mekkora szívás lett volna minden tervet aktualizálni ezért – szerencsére erre nem volt szükség, hiszen mindenki csak a D-napként hivatkozott a támadás kezdetére.

Biztos önök is hallottak olyan rémtörténeteket gyerekkorukban, hogy ne is próbálkozzanak a nyitott szemmel tüsszentéssel, mert kirepül a szemgolyójuk! Ettől ugyan nem igazán kell tartani, de annyi alapja van a dolognak, hogy a tüsszentés nem teljesen veszélytelen mutatvány: egy már úton lévő példányt például inkább ne próbáljon meg benntartani.

Amióta szervezett keretek között versengenek egymással az emberek, a győztesek kapnak valamilyen trófeát. Maga a szó is az ógörög tropaion szó latin változatából, a tropaeum szóból ered, amelynek jelentése a győzelmet jelképező emlék. Eredetileg a görög harcosok a győztes csata után magukhoz vettek valamit a legyőzöttektől, amely a csatára emlékeztette őket. Ezek lehettek apró tárgyak is, de előfordult, hogy egész hadihajókat hagytak meg egészben a partokon, hogy senki ne felejtse el az ütközetet és a győzelmet.

A kalózzal kezdődő szóösszetételek itt Európában általában olyasmit jelentenek, hogy illegális, lopott, vagy a kalózpárti jogvédő harcosok interpretálásában szabadon áramló, megosztott. Szomáliában a kalóz teljesen mást jelent: a hajóval közlekedő, más hajók rakományára pályázó bűnözőket – vagyis a valódi kalózokat.

Ezért amikor azt írom, hogy Szomáliában kalóztőzsde működik, nem arra gondolok, hogy feketén lehet egy hirdetésekkel teleaggatott weboldalon kereskedni nagy stúdiók filmjeivel, hanem szó szerint arra, hogy az Indiai-óceánon garázdálkodó szomáliai tengeri bűnözői bandák összefogtak, és létrehoztak egy saját értéktőzsdét a fosztogatásaik finanszírozására.

Franciaországban csak idén áprilistól illegális a prostitúció, pontosabban nem is maga a szolgáltatás, hanem annak igénybe vétele. A bordélyházakat viszont már 1946-ban betiltották, köszönhetően a Marthe Richard nevű, prostituáltból kémmé lett párizsi politikus tevékenységének, akiről a vonatkozó törvényt is elnevezték. Ennek ellenére a francia katonák számára még hosszú évtizedekig tartottak fel mobilbordélyokat.

Még tíz perc szundi, és felkelek. A következő csörgésnél már tényleg! Na jó, még egy utolsó kör, és kinyomom.

Ismerős? Ön is nagy lendülettel szokott rátenyerelni az ébresztője szundigombjára, hogy egy kis ráadással hangolódjon a reggelre? Az biztos, hogy jóleső gondolat, hogy már reggel van, de még nem kell rögtön felpattanni. De kipihentebb? Na, az nem lesz tőle. Valójában a szakaszos, töredezett alvás kevésbé pihentető, mint az egybefüggő.

Éppen előléptették a munkahelyén? Gratulálunk! Még néhány ilyen siker, és olyan pozícióban találja magát, amelyre teljesen alkalmatlan. Erről szól legalábbis a Peter-elv, amelyet ennek ellenére nem Szijjártó Péterről neveztek el, hanem a kanadai Laurence J. Peterről, aki a hatvanas években dolgozta ki az elméletét. Egyúttal a remek hierarchiológia szót is megalkotta, hogy legyen hogy hívni a társadalomban kialakuló hierarchiák vizsgálatával foglalkozó területet, vagyis amivel ő is foglalkozott.

A Coca-Cola receptje évszázados, hét pecsét alatt őrzött titok, azt mindenki tudja, hiszen a cég marketingjének egészen tudatos része a misztikum keltése a recept körül. A hozzávalók pontos listáját elvileg csak a cég felsővezetőinek egészen szűk köre ismeri, és az eredeti, John Pemberton által írt receptet egy páncélszekrényben őrzik a vállalat atlantai központjában. (Maga Pemberton egyébként nem részesült a kóla világsikerében, erről itt írunk bővebben.) Többször is előfordult, hogy bíróság kötelezte a céget a recept kiadására, de ennek is ellenálltak. A legenda egyik kevésbé ismert fejezete, hogy 81 évvel ezelőtt a cég megosztotta a titkot egy zsidó rabbival, hogy az kósernek nyilváníthassa a kólát.