A Coca-Cola titkos receptjét egyszer mutatták meg kívülállónak
A Coca-Cola receptje évszázados, hét pecsét alatt őrzött titok, azt mindenki tudja, hiszen a cég marketingjének egészen tudatos része a misztikum keltése a recept körül. A hozzávalók pontos listáját elvileg csak a cég felsővezetőinek egészen szűk köre ismeri, és az eredeti, John Pemberton által írt receptet egy páncélszekrényben őrzik a vállalat atlantai központjában. (Maga Pemberton egyébként nem részesült a kóla világsikerében, erről itt írunk bővebben.) Többször is előfordult, hogy bíróság kötelezte a céget a recept kiadására, de ennek is ellenálltak. A legenda egyik kevésbé ismert fejezete, hogy 81 évvel ezelőtt a cég megosztotta a titkot egy zsidó rabbival, hogy az kósernek nyilváníthassa a kólát.
A világtörténelem legnagyobb trollja
1959. május 27-én egy fura, szemüveges-öltönyös alak tűnt fel a Today Show, a legnépszerűbb amerikai tévés magazinműsor stúdiójában. A G. Clifford Prout néven bemutatkozó úr a Society for Indecency to Naked Animals nevű szervezet elnöke volt, és a meztelen állatok látványa miatt felháborodó tömegeket képviselte. A SINA terve az volt, hogy ruhát adjon az illetlen tehenekre, lovakra és egyéb haszonállatokra, hogy azok ne jelentsenek többé veszélyt a közerkölcsre, és az amerikai nemzet morális integritására. A többség persze kiröhögte, de nem mindenki: egy héten belül 50 ezren jelentkeztek a SINA tagságába, a szervezet mai pénzben számolva százmillió forintos nagyságrendű támogatást kapott tőlük.
A szervezet Alan Abel fél évszázados trollpályafutásának első igazán nagyszabású epizódja volt, G. Clifford Prout pedig egy színész (Buck Henry, később Oscar-jelölt forgatókönyvíró és rendező lett). Alan Abel egy közepesen sikeres standup-komikus volt (eredetileg tanári végzettséggel), aki kisebb-nagyobb átverésekkel és médiahekkekkel próbált reklámot csinálni saját magának. Ezek eleinte inkább csak helyi szinten arattak sikert és közröhejt, ilyen volt például, amikor profi golfozónak kiadva magát balettozni tanította egy golfklub úri közönségét, azt állítva, hogy ezek a mozdulatok javítani fogják a golfjátékukat.
A SINA azonban minden addigi tréfánál nagyobbat szólt: kamu szervezet három éven keresztül volt az amerikai média állandó vendége, újságokban és tévéshow-kban szerepelt, és népszerűsítette a nézeteit. A mozgalom csúcspontján a követői igazi tüntetést rendeztek a Fehér Ház előtt, Kennedy elnöktől követelve szigorú állaterkölcsi és -öltöztetési törvények bevezetését. 1962-ben végül a Time magazin oknyomozása buktatta le a Abelt, akit ettől kezdve az egész amerikai média egy emberként gyűlölt és rettegett, és aki ennek ellenére rendszeresen csőbe húzta őket. A mindent cenzúrázni igyekvő szuperkonzervatívok kifigurázása ugyanis annyira megtetszett egy unatkozó milliomosnak, bizonyos Max Sackheimnek, hogy innentől kezdve ő finanszírozta a további tréfákat (Abel egyébként a SINA támogatására érkezett összes adományt visszaküldte). A tíz kedvencünket válogattuk össze a mester sikerekben gazdag pályafutásából; akit bővebben érdekel minden idők legnagyobb trolljának életműve, a weboldalán még rengeteg olvasni- és röhögnivalót talál.
A 666-os szám nyomában
Mindenki ismeri a 666-os számot, amit a Bibliában gyakran a Fenevad számaként emlegetnek és amit gyakran az Antikrisztussal azonosítanak. Mi a története ennek a szimmetrikus számnak, amelytől mindenki frászt kap az elmúlt kétezer évben?
Túlélték a nácikat, az étel végzett velük
A tragédiák sötét iróniája, hogy a legváltozatosabb formában és a legváratlanabb pillanatokban érkeznek. Egy ideális világban persze nem is lennének koncentrációs táborok, de egy néhány fokkal kevésbé ideálisban, ha már vannak, akkor a rabok szenvedése véget érne a felszabadításukkal. Valójában a táborokban átélt embertelen körülményekbe még a szabadulás után is rengetegen haltak bele.
Miért vannak indián kaszinók?
Az indián rezervátumok nagy részében engedélyezik a szerencsejátékot, működhetnek kaszinók annak ellenére, hogy az Egyesült Államok tagállamainak nagy részében ez tiltott tevékenység. Hogyan érték el az indiánok ez a kivételezett helyzetet?
Az ortodox zsidók dróttal tekerték körbe Manhattant
New York belvárosát egy-két emelet magasan húzódó, rejtélyes drót keríti körbe, nagyjából úgy néz ki, mint a horgászzsinór, és láthatóan semmilyen praktikus funkciója nincs, nem megy benne áram - ha valaki nem tudja, mit és hol keressen, sosem veszi észre. Hasonló drót fut körbe a világon még legalább 2-300 nagyvárosban, jellemzően az óváros vagy a városközpont körül. És ha azt is hozzátesszük, hogy Izraelben szinte minden városnak van ilyenje, máris adtunk egy tippet arra, hogy itt bizony a zsidók keze van a dologban.
A titokzatos drót neve eruv, és valóban az ortodox zsidók találták ki, és használják. A Wikipedia listája szerint több száz ilyen van a világon, a hozzánk legközelebbi a bécsi. Néha nem is városokat kerít körbe, hanem egy egyetemet, mint a híres Princetoné.
Pislogva morzézta el a világnak, hogy kínozzák
Megfelelő ételt, ruházatot és orvosi kezelést kapok, amikor csak igénylem. (...) Nem tudom, mi történik éppen, de bármi is a kormányom álláspontja, támogatom. Bármi is a kormány álláspontja, hiszek benne, igen, uram. Annak a kormánynak dolgozom, az a munkám, hogy támogassam, és én ezt fogom tenni, amíg élek.
– mondta Jeremiah Denton amerikai katona 1966. május 2-án, amikor az észak-vietnamiak hadifoglyaként interjút adott egy japán riporternek. Az interjút propagandacélokból szervezték, hogy Észak-Vietnam megmutassa, jól bánik a vietnami háborúban fogságba esett amerikaiakkal, akik még politikai nézeteiket is nyugodtan hangoztathatják. Az elhangzott szavakkal viszont éles ellentétben állt Denton nyúzott arca és a folyamatos, hol rövid, hol hosszú pislogások – az interjút visszanézve úgy tűnik, az amerikainak bántotta a szemét az interjúhoz használt világítás.
Hát még ha jobban megnézzük a pislogást:
hosszú, hosszú-hosszú-hosszú, rövid-hosszú-rövid, hosszú, rövid-rövid-hosszú, rövid-hosszú-rövid, rövid
Ez bizony morzekód, amiből az angol T-O-R-T-U-R-E, azaz „kínzás” szó adódik össze. Jeremiah Denton így üzent a világnak arról, hogy nem éppen a genfi egyezményeknek megfelelő körülmények között tartják fogva. Tette az első megerősítés volt az amerikai katonai vezetésnek a hanoi börtönökben történő kínzásokról (amit akkor már sejtettek).
Japánban voltak női szamurájok
A feudális Japán nem az esélyegyenlőségről és a társadalmi mobilitásról volt híres. A legendás kardforgatók, a szamurájok például bármikor kivégezhették a közembereket, ha kedvük tartotta; gyakran így tesztelték, hogy elég éles-e a kardjuk. Ki gondolta volna, hogy ebben a tesztoszteronszagú, vérgőzös korszakban a nőknek is megengedték, hogy a férfiakkal együtt harcoljanak?
Miért alszunk rosszul idegen helyen?
Valószínűleg ön előtt sem ismeretlen a jelenség: ha az ember ismeretlen helyen, például szállodában éjszakázik, nehezen merül álomba, nyugtalanul alszik, forgolódik, fel-felébred éjjel, nem tudja kipihenni magát rendesen. Aztán a második-harmadik ugyanott eltöltött éjjelre ez megszűnik, és ugyanolyan jól tud aludni, mint otthon. Ezt általában azzal szokták magyarázni, hogy kényelmetlen és szokatlan az ágy, de a valós ok ennél jóval bonyolultabb.
A Ford tervezett egy drogszimulátort
Drugged Driving Suit, vagyis Bedrogozottsofőr-ruha – így hívják a Ford egyik új fejlesztését, ami azt szimulálja, hogy milyen érzés kábítószer hatása alatt vezetni. Ez valószínűleg hatékonyabb prevenciós eszköz, mint kiküldeni minden általános iskolába egy Mr. Mackey-t, aki elmagyarázza a gyerekeknek, hogy a drog rossz, értem?
Mivel a Fordnál a világ legjobb mérnökei dolgoznak, nem csoda, hogy a speciális öltözetet is kellő alapossággal tervezték meg. A DDS – a továbbiakban maradjunk ennél a rövidítésnél – egyszerre tudja szimulálni az ecstasy, a heroin, a kokain, az LSD és a marihuána hatását (ez nem értéksorrend, hanem ábécé-).
Az amerikaiak a világháború alatt infravörös látással kísérleteztek
A vörös szem mindenkinek ismerős lehet, aki éjszakázott már vagy volt életében másnapos, esetleg nem bírja az uszoda klóros vizét. A vörösszem-effektus is igen gyakori jelenség, elég hozzá, ha fotózáskor a vaku fénye visszaverődik a vérrel teli szemfenékről. Az infravörös szem viszont már extrémebben hangzik, olyannyira, hogy ha ön nem valamilyen kígyófajta, denevér, díszbogárféle, esetleg sötételf, akkor egyáltalán nem tud képet alkotni a látható fénynél nagyobb hullámhosszú infravörös sugarak segítségével.
1200 milliárd dollár készpénz hiányzik Amerikából
Az amerikai dollár a világ legszélesebb körben használt és elfogadott fizetőeszköze, az amerikai jegybank, a FED szerint összesen 1400 milliárdnyi van belőle jelenleg forgalomban. Ebből kb. 210 milliárdról tudja a jegybank, hogy hol van: a saját tartalékában, más bankoknál vagy hétköznapi forgalomban az amerikaiak zsebében, boltok pénztárgépeiben és páncélszekrényekben. A maradék 85 százalék, közel 1200 milliárd dollár hollétéről viszont senkinek sincs pontos információja.
Nem nő erősebben a szőr, ha sokat borotválkozunk
Amikor a fiúknak kinő az első pár szál bajusza-szakálla, szinte nincs olyan, akinek nem mondják el: borotváld majd sokat, akkor erősebb lesz. A lányok pedig rettegnek attól, hogy minden egyes szőreltávolítás után egyre nehezebb dolguk lesz, és előbb-utóbb igazi dzsungellel kell megküzdeniük, sokkal erősebb és sötétebb szőr nő vissza a leborotvált helyére.
Valójában ez egy mítosz: a szőr sem erősebb, sem sötétebb lesz nem attól, hogy gyakrabban borotválkozunk. Egyszerűen nincs tudományosan bizonyított összefüggés a kettő között. Amiért mégis sokan így érezhetik, az valójában két különböző dolog egybeesése: a borotválkozások ideje (főleg ha gyakran tesszük) egybeesik a tinik természetes hormonális változásaival, amikor kialakul a felnőtt szőrzetük. Viszont a testszőrzet mindenkinél más sebességgel és arányban nő.
Maga a vágás, borotválás alapján csak rövid ideig tűnhet úgy, hogy a szőr vastagabb: az emberi szőr olyan, mint egy dárda, a vége felé szűkül, ezért ha a végét levágjuk, a maradék szőr vastagabbnak tűnik. De ez sem változtat semmin azon, hogyan nő vissza a szőr, ugyanazt az alakot kapjuk vissza a végén. Ez alól kivétel lehet a nagyon erőteljes gyantázás, ami kitépi a szőrt, így a szőrtüszőket ismétlődő trauma éri, ami csökkenti a növekedést, de ugye ez sem sűrűbb növekedést jelent.
Hullarablók miatt terjedhetett el a műfogsor
Gondolkodott már azon, miből készültek a műfogsorok azelőtt, hogy a modern kémia kikotyvasztotta a célra tökéletesen megfelelő műanyagokat? A legrégebbi műfogsorokat még a rómaiak használták vagy 2500 éve, és ugyan a fogászok kísérletezgettek sokféle anyaggal (a japánok például fából csinálták több száz éven át, és az elefántcsont is népszerű volt a világ sok részén), egészen az 1800-as évek közepéig az emberi fog számított a legjobb fogpótlónak.
A csimpánzok megértik az emberi jelbeszédet
1966-ban Roger Fouts professzor örökbe fogadott egy árva csimpánzkölyköt, Washoe-t, akinek az anyját Afrikában ölték meg. Más sorstársaihoz képest Washoe viszonylag szerencsés volt: ő nem rácsok mögött töltötte az életét, fájdalmas kísérleteknek kitéve, hanem az első majom lehetett, akit megtanítottak az amerikai jelbeszédre.
Egyszer volt cicaposta Belgiumban
Ma már mindenből van macskás. Az internet totemállata a macska. Az állatok királya egy macskaféle. A cicás gif a cukiságbajnokság jolly jokere. Vannak macskáknak készített és macskahangból készített lemezek. Egy japán vasútállomáson egy cica az állomásfőnök. De postásnak csak kevesen szerződtették őket.
Nem mintha az állatokat nem használták volna levélküldésre. Alaszkában és Kanadában egykor szánhúzó kutyák vontatták a postás szánját, és kezdetben a Pony Expresst is lovak húzták. És hát ne feledkezzünk meg az ókori Görögország SMS-bajnokairól, a postagalambokról se. De macskára bízni a postát?!
A nő, aki megevett egy villámot
Szerencsére orvosi csoda és bulvárlap-híresség lett a 27 éves horvát lányból, Natasha Timarovicból, nem pedig halott, amikor 2006-ban lenyelt egy villámot. A történelem és az orvostudomány tele van bizarr villámcsapás-esetekkel, de Natasha sztorija még ezek között is különlegesnek számít.
12 dolog, amit tudni kell péntek 13-ról
A szerencse forgandó, és mint ilyen, valószínűleg a balszerencse is, de az emberek jobban szeretnek a pechjükre magyarázatot találni – a jó szerencsének elég örülni is. Arról látszólag közmegegyezés van, hogy a tizenharmadikára eső péntek balszerencsés nap, amit atombunkerben kell átvészelni, szentelt víz, Biblia, fokhagymafüzér és golyóálló mellény társaságában.
12 pontban összefoglaljuk, amit tudni érdemes péntek 13-ról.
A bálna, aminek csak a hangját ismerjük
Hallott már az 52 hertzes bálnákról? Valószínűleg nem, legalábbis nem többes számban, mivel az 52 hertzes bálnából a világon valószínűleg összesen egy példány él. Még azt sem látta senki, csak az általa kibocsátott hang frekvenciája miatt kapta a furcsa becenevet.
Miért van fehér kémény a séfek fején?
Mindenki láthatta, hogy a Bocuse d'Or szakácsolimpia séfjei hosszúkás egyenkalapban sütötték-főzték ételeiket, ami a klasszikus buggyosan pöfeteg gomba-jellegű szakácsfejfedő egyfajta modernizált, letisztult formavilágú változata.
De minek egy szakácsnak kuktakalap? Rejt valamit a belseje? Az egyensúlyozásban lehet szerepe? Megannyi kérdés. Nézzük a választ.
Minden az ókorban kezdődött. Akkoriban a pohárnokok és egyéb udvari alkalmazottak mellett már a szakácsoknak is volt sapkájuk. Igaz, még egyszerű, földszintes, és olyan színű, amilyet éppen viselője vagy annak ura kedvelt. A mestereknek még babérkoszorú is járt rá.
Az autó mentette meg New Yorkot a környezeti katasztrófától
Az autó a garancia arra, hogy a városok tisztábbak és higiénikusabbak legyenek, és akadálymentesen lehessen közlekedni. Nem ért egyet az előző mondattal? Akkor biztosan nem a 19. század végi New Yorkban élt! Ott ugyanis a lovaskocsis közlekedés időszakának vége felé már olyan kemény környezeti terhelést jelentett az utcákat teleszaró sok ezer ló, hogy szinte megváltóként tekintettek a korábban még gyanúsan nézegetett automobilokra. És még csak nem is az ürülék volt a legnagyobb probléma.
Az 1880-as években New Yorkban olyan 1,2 millió ember élt, akik a közlekedéshez 170 ezer lovat használtak. Ha azzal számolunk, hogy egy ló nagyjából napi 10-15 kiló ürüléket termel, akkor a városi közlekedés egyetlen nap alatt akár 2500 tonnát zúdított a városra. Egy korabeli újság becslése szerint ilyen tempó mellett a lószarszint 1930-ra a manhattani felhőkarcolók szintjét ostromolta volna. Már ha nem mállik szét a napi 150 ezer liter lóhúgytól.
A csipsz, aminek a zacskója is káros az egészségre
Hogy mi az egészséges táplálkozás titka, arról megoszlanak a vélemények, de abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a csipsz, a csoki, és úgy általában a gyorskaják (junk food) nem tartoznak az egészséges ételek közé. A SunChips fogyasztóit ez nyilván nem zavarja, sőt: a saját vásárlóik épp akkor haragudtak meg rájuk a legjobban, amikor a gyártó jót akart tenni a környezetért.
A katolikus egyház tiltotta a villámhárítót
A villámhárító alapelvét Benjamin Franklin találta fel, amikor épp nem amerikai diplomataként dolgozott, filozófusként írt regényt, vált az első híres amerikai sakkozóvá, vagy varrta az egész világ nyakába az óraátállítást. Franklin az 1750-es évek végén már használta a találmányt, de vitatott, hogy ő volt-e az első. A Szibériában található nevjanszki ferde torony építése még korábban kezdődött, de később ért véget – mindenesetre már arra is felkerült a villámhárító.
Nagy jótétemény volt ez. Franklin sokat kísérletezett az elektromossággal, mire rájött, hogy a légköri töltést hosszú fémrudakkal össze lehet gyűjteni, és így ártalmatlanul elvezethetők a földbe vagy az óceánba. Csak jobb, ha nem gyullad ki egy ház, amibe belecsap a villám, nem?
Meddig maradnánk életben a galaxisban szkafander nélkül?
Az ember a Földre lett kitalálva, de nagyjából a modern bolygókutatással egyidejű a kérdés: vajon mennyit bírnánk a Naprendszer más bolygóin? A választ persze lehet sejteni, de korunk egyik leghíresebb csillagásza, Neil deGrasse Tyson részletesen elmagyarázza, pontosan mennyi időnk lenne az egyes bolygókon, ha nem lenne rajtunk szkafander (nem mintha számítana).
Kezdjük az elején: mi lenne, ha egy ember valahogy elkeveredne a Nap felszínére? Ez eleve nem egyszerű, tekintve hogy már jó néhány millió kilométerről is halálos lenne a kaland, de tegyük fel, hogy van valami csodálatos szerkezet, ami megvédi a kísérletező kedvű felfedezőt útközben. Szóval ha mégis valahogy leszállnánk a Nap felszínén, egy szempillantás alatt köddé válnánk, ennél tudományosabb mértékegységet felesleges is megadni, a lényeg, hogy nagyon hamar. Persze felmerülhet, hogy mi van, ha este megyünk? (Ne haragudjanak, ez egy ősi csillagászvicc.)
A Merkúr, vagyis az első bolygó már eggyel bonyolultabb. Az egyik, a Nap felé eső oldala iszonyatosan forró, a másik oldala viszont nagyon hideg. Ha trükköznénk egy kicsit, és pont a két oldal közé, a nappalt az éjszakától elválasztó terminátor-vonalra állnánk, és mondjuk forognánk, mint a grillcsirke, akkor talán sikerülne elkerülni a megfagyást és a szénné égést. Szóval lenne mondjuk két percünk, merthogy levegőt már nem tudunk venni, így egyszerűen megfulladnánk. De lenne két egész pörgős percünk egy idegen bolygón.
A következő bolygó a Vénusz. Úgy 480 Celsius-fok van a bolygó teljes felületén, ami forróbb, mint a kemence, amiben a pizzát sütik, szóval pár igen kellemetlen másodpercünk lenne csak, ami rossz hír. A jó hír viszont az, hogy abban a pár másodpercben a földihez nagyon hasonló gravitációban haldokolhatnánk, tehát ha ki akarja próbálni, milyen megsülni a Vénuszon, feküdjön be egy pizzasütő kemencébe. (Ne.)
A Föld következik a sorban: nem kell visszatartani a lélegzetünket, pont jó a hőmérséklet – ha minden jól megy, akár 80 évig is elélhetünk, vagy még tovább.
A Mars érdekes hely. Bár nagyon-nagyon hideg van, a levegő nagyon ritka, szóval nem farkasordító hidegnek élnénk meg a helyet, mint ugyanannyi fok mínuszban a Földön. A kérdés az volt, meddig bírnánk szkafander nélkül, ami nem jelenti, hogy valami jó meleg kabátot nem vehetnénk fel: rétegesen öltözködve pontosan addig sétálgathatnánk a Marson, amíg vissza tudjuk tartani a lélegzetünket.
A Mars és a Jupiter között megtalálható kisbolygóöv egy-egy égitestén, például a furcsán világító Ceresen leszállva nagyjából két percünk lenne, amíg megfagynánk és megfulladnánk, de van egy fontos dolog: az elhanyagolható erejű gravitáció miatt már néhány sietősebb lépés elég lenne ahhoz, hogy elrepüljünk a felszínről, vissza az űrbe.
Majdnem gigantikus kád épült az ország legszebb kilátóhelyére
Az ország egyik legszebb kilátóhelyének tartják a Duna-kanyar feletti Prédikálószéket, aminek 639 méter magas csúcsára most egy 12 méter magas, faszerkezetű kilátót építenek. A különleges adottságú helyet az elmúlt 35 évben többször is az a veszély fenyegette, hogy a tetejét legyalulják, és két gigantikus méretű lavórt építenek rá.
A hegy tetejére tervezett két, összesen 2,8 millió köbméteres víztározót éjjelente az olcsó éjszakai árammal telepumpálták volna a Duna vizéből, hogy aztán nappal a 3,6 méter átmérőjű csöveken visszazúduló vízzel egy 600 megawattos erőművet hajtsanak meg. A létesítmény nem ismeretlen: szivattyús energiatározónak hívják és ipari méretekben a leghatékonyabb akkumulátornak tartják.
Miért adták el az oroszok Alaszkát?
Közismert, hogy Alaszka, az USA legnagyobb és utolsó előttiként csatlakozott állama sokáig orosz fennhatóság alatt állt. A hatalmas, nagyjából 18 magyarországnyi, természeti erőforrásokban és ásványkincsekben gazdag területet 1867-ben Oroszország egyszerűen eladta az amerikaiaknak, 7,2 millió dollárért. Ez mai áron 112 millió dollárt, vagyis nagyjából 30 milliárd forintot jelent, ami döbbenetesen kevés egy ekkora területért. Ennyiből egy rendes stadion sem jön ki, nemhogy egy MNB-alapítvány. Vajon miért kótyavetyélték el mégis az oroszok az államot, szinte fillérekért?
A törpéből lett óriás legendája
Testünk növekedését az agyalapi mirigy által termelt hormonok irányítják a csecsemőkortól a kamaszkorig, majd ezeknek a hormonoknak az elapadása állítja le azt felnőttként. Ha az agyalapi mirigy rosszul működik, és túl kevés növekedési hormont állít elő, törpenövés lesz az eredmény; ha túl sokat, gigantizmusról beszélünk. Az orvostudomány egyetlen olyan dokumentált esetről tud, amikor egy embernél fordult elő mindkét rendellenesség: törpe volt, majd óriás lett.
Amputálni akarták a Titanic-túlélő lábait, inkább teniszbajnok lett
R. Norris Williams a 20. század első felének sikeres amerikai teniszezője volt. Fiatalon Svájcban tanult, ahol országos bajnok lett 1911-ben, aztán a Harvardon is többszörös egyetemi bajnok volt. Később egyéniben kétszeres US Open-győztes, illetve különböző páros felállásokban egyszeres olimpiai és wimbledoni és háromszoros US Open-bajnok, illetve Davis-kupa-nyertes lett.
Ha két pápua új-guineai találkozik, 99 százalék, hogy más az anyanyelvük
A Linguistic Diversity Indexet (LDI), a nyelvi sokszínűség leggyakrabban használt mérőszámát Joseph Greenberg amerikai nyelvész dolgozta ki. Azt mutatja meg, hogy ha véletlenszerűen kiválasztunk egy populáción belül két embert, mekkora valószínűséggel fognak két különböző anyanyelvet beszélni. Az érték értelemszerűen 0 és 1 közé eshet: ha mindenkinek ugyanaz az anyanyelve az adott populációban (vagyis ebben az esetben az adott ország lakosságán belül), az egy szép kerek 0, míg ha az istennek se sikerül két olyan embert találni, akiknek ugyanaz lenne, az az 1-est érő, fokozhatatlan nyelvi sokszínűség.
Készpénzzel fizetni fáj
Az, hogy az ember könnyebben költi a pénzét, ha kártyával fizet, nagyjából a bankkártyák megjelenésével egyidős megfigyelés. A dolog egészen logikus, ha nem kell kiadnunk a kezünkből a kemény munkával megkeresett bankjegyeket, az nem is érződik igazi pénzköltésnek. Hogy ez a népi tapasztalat mennyire fején találta a szöget, azt csak nemrég igazolták egy egészen új tudományág, a neuro-közgazdaságtan kutatói, akik a pénzügyi döntések mögött lefutó mentális folyamatokat vizsgálják, és igyekeznek megérteni.
Rovataink a Facebookon