Bár a GMO óriási vitákat kavar manapság, az emberiség már ősidők óta nemesíti a gyümölcsöket, amivel tulajdonképpen szintén génmanipulációt végez, csak jóval egyszerűbb eszközökkel, és kevésbé hatékonyan. A legtöbb gyümölcsre rá sem lehet ismerni, annyira megváltozott az évszázadok-évezredek alatt. Érdekes megnézni, milyenek voltak a jól ismert gyümölcsök néhány száz évvel korábban.

A görögdinnye jól ismert nyári gyümölcs, hozzá nem értőként legfeljebb annyi különbséget látunk a húsában, hogy mennyi magot találunk benne. Épp ezért igencsak meglepő, hogy a 17. században milyen volt a dinnye. Giovanni Stanchi festményéből ismerjük ezt.

A vad banán sem tűnik ehető gyümölcsnek, tele van magokkal. A banánt először hétezer évvel ezelőtt kezdték el nemesíteni Pápua-Új-Guineában. De még ennél korábbi időpontot is elképzelhetőnek tartanak a régészek. A modern banán két fajtából alakult ki, a Musa acuminata és Musa balbisiana. A modern banánnak ezzel szemben nincs magja, kisebb és édesebb, mint elődje. És jóval érzékenyebb a különféle betegségekre.

A vad padlizsán sem hasonlít a ma ismert ovális, lila növényre. A történelem folyamán a legkülönfélébb formákat és színeket vette fel, volt fehér, kék, sárga és lila is. Azért is nevezik sok nyelven eggplantnek, tojásnövénynek, mert  18. századi európai változatok termése fehér vagy sárga volt, és liba- vagy tyúktojásra hasonlított. Legkorábban Kínában és Kelet-Indiában kezdték el termeszteni évezredekkel ezelőtt.

A répáról már mi is megírtuk, hogy nem narancssárga volt eredetileg. A tizedik században kezdték el termeszteni Perzsiában és Kisázsiában. Négyezer évvel ezelőtt még kemény gyökérként emlegették, Európában a késő római időben kezdték el nemesíteni. Európában a narancssárga színű répa a legelterjedtebb, de Ázsiában még most is létezik lila, fehér, piros változata. A narancssárga színű répa a 17. században jelent meg.

A vadkukoricának sincs sok köze ahhoz, amit ma kukoricaként ismerünk. Először időszámításunk előtt hétezerben nemesítették. Ma ezerszer nagyobb, mint kilencezer évvel ezelőtt volt és sokkal egyszerűbb termeszteni is. Emellett sokkal több cukrot tartalmaz. Ezeknek a változásoknak a nagy része amúgy a 15. században következett be, amikor az európaiak is elkezdték termeszteni a kukoricát.

Azt is kevesen tudják, hogy az őszibarack eredetileg egy apró, cseresznyeszerű növény volt óriás maggal és kevés hússal. Először hatezer évvel ezelőtt kezdték termeszteni Kínában. Sós és földes íze volt. Néhány ezer évvel később jóval nagyobb, lédúsabb és édesebb gyümölcsöt ismerünk barackként.

Hány óra van? – hangzik el a kérdés napjában több milliárdszor a Föld majdnem összes kontinensén. Leszámítva az Antarktiszt és az Északi-sarkot, mert ott legfeljebb az ott dolgozó kutatók kérdezgethetnék egymástól, nekik meg tökmindegy. A sarkvidékeknek ugyanis nincs saját időzónájuk, így időszámításuk sincs.

1945. tavaszára a világon mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a világháborút a náci Németország elveszítette, és a háború után az USA és a Szovjetunió lesz a világ két, egymással nem éppen barátságos viszonyban álló szuperhatalma. Hamarosan az is eldőlt, hogy Sztálin azért cserébe, hogy Berlinig pofozta a német hadsereget, és ezzel megnyerte a háborút a szövetségeseknek, a Kelet-Európa feletti uralmat kéri cserébe. Mindez így együtt már sok volt Churchillnek, aki gyűlölte a kommunistákat és nem bízott Sztálinban. Miután kiderült, hogy az oroszok ott maradnak Európában, az amerikaiak pedig a csendes-óceáni hadszíntérre figyelnek, a brit miniszterelnök kiadta a parancsot a vezérkarnak: dolgozzák ki a haditervet a szovjetek megtámadására, mielőtt még Sztálinnak jutna eszébe kiterjeszteni az európai befolyását. A tábornokok ugyan őrültségnek tartották az ötletet, de a haditerv elkészült, a neve Operation Unthinkable (Elképzelhetetlen Hadművelet) lett.

A növényeknek van egy komoly evolúciós hátrányuk az állatokkal és emberekkel szemben: nincs személyiségük, se kommunikációs eszközeik, így nem tudják kifejezni az érzéseiket. Pedig van nekik, csak azt átlagemberek nem érzékelik. Egy német tudóscsoport viszont kimutatta, hogy a növények is tudnak félni: ha például füvet nyírunk, az olyankor érzett illat a növény segélykiáltásának a kipárolgása.

A kínai gyógynövények csodatevő hatásában rengetegen hisznek, még Nyugaton is – sőt, főleg Nyugaton. A „messziről jött ember azt mond, amit akar”-elv alapján a nyugati alternatív gyógyászat a számára ismeretlen összetevőkre egzotikumként tekint, és könnyebben jótékony hatást tulajdonít neki. Ennek megfelelően rengeteg bevásárlóközpontban láthatunk alternatív kínai gyógynövényeket. A rajongók azzal érvelnek, hogy Kínában évezredek óta használják ezeket a szereket, és ez valóban igaz.

De nem azért, mert csodaszerek lennének!

Az 1960-as évek végén a kínai orvosok nagyjából ugyanazokat a gyógyszereket használták, mint a nyugatiak, de az orvosok nem szívesen hagyták el a nagyobb kínai városokat. Emiatt sokan orvosi ellátás nélkül maradtak. Hogy megelőzzék az országos katasztrófát, a kínai kormány tűzoltásként alapvető orvosi ismereteket kezdett el oktatni kínai farmereknek. A jelentkezők kaptak egy kézikönyvet, amiben ismertették, milyen gyógynövényeket lehet a nem beszerezhető gyógyszerek alternatíváiként alkalmazni.

Vagyis amire a nyugati vásárlók alternatív csodaszerként tekintenek, az a kínaiaknak pótszer volt, amit kényszerből használtak, ha nem jutottak rendes gyógyszerekhez.

Napkeltekor és napnyugtakor csak a vörös, a narancs és a sárga színeket látjuk a szivárványból, a zöldet, a kéket, az ibolyát és a indigót nem. Az angolban a szivárvány színeit a ROYGBIV betűszó foglalja össze, ami a színek angol nevéből áll össze: Red, Orange, Yellow, Green, Blue, Indigo és Violet. De, ahogy a fenti példa is mutatja, egy szivárványban nem mindig láthatjuk az összes színt.

Fotó: Mohai Balázs / MTI

A főnököm nem értette, hogy tudtam elaludni, amikor ma csak 11-re kellett volna beérnem. Tényleg érthetetlen. Van egy robusztus, analóg ébresztőórám, egy elég okos telefonom, meg egy tabletem. Bármelyik felébreszthetett volna, ha már a fényszennyezés, a környezeti zajok, az éjszakás műszak és a helytelen életvitel miatt teljesen szétesett cirkadián ritmusomra nem számíthatok. De a felhúzható órát nem húztam fel, a telefon egy másik időpontra volt beállítva, a tableten meg minden hangjelzést letiltottam.

De tényleg; hogy keltek fel az emberek, amíg nem találták fel az ébresztőórát?

Ivott már töményet? Pálinka, vodka, tequila, ilyesmi? Oké, csináljunk úgy, mintha elhinném, hogy nem, és elmesélem, mi történik ilyenkor, még a berúgás előtt: az ember forróságot érez a torkában, majd a gyomrában szétterjedni. Annak ellenére, hogy az ital valójában nem volt forró. Ennek a jelenségnek köszönhető egyébként az a borzasztó veszélyes téveszme, hogy az alkohol "átmelegít", így nagy hidegben megvéd a kihűléstől (pedig valójában nem, sőt, éppen ellenkezőleg).

Na de akkor miért is forró, ha egyszer hideg?

Emlékeznek még a bácsira, aki áramot vezetett az uborkaágyása körüli drótkerítésbe, és őt vették elő, amikor egy tolvajt agyonütött az áram? Az önbíráskodást a magyar jogrend jóval szigorúbban kezeli, mint mondjuk a dél-afrikai, ahol egészen elképesztő eszközökkel védhetjük meg magunkat a ránk támadókkal szemben.

Egy amerikai orvos, dr. Sam Axelrad szokatlan poggyásszal utazott Vietnamba 2013-ban. A csomagban egy vietnami katona karjának maradványai voltak. A csontok 1966 óta voltak Axelradnál, de évtizedek múlva visszajuttatta azokat a jogos tulajdonosának, Nguyen Quang Hungnak.

Az egykori katona, az egykori orvos és az egykori kar

A súlyosan sérült Hung az északiak oldalán harcolt a vietnami háborúban, vagyis az ellenség oldalán állt, de Axelrad mégis ellátta a fiatal katonát. A karját már nem tudta megmenteni, de az életét igen. Hung csontmaradványai ezután évtizedeken át hevertek Axelrad texasi otthonának egyik szekrényében. A ma Houstonban praktizáló Axelrad csak néhány éve vette elő a csontokat, és elgondolkozott rajta, mi lehet a fél kar tulajdonosával.

Valószínűleg ön sem gondolná, hogy egy felnőtt ember húgyhólyagja fél liter vizeletet összegyűjt, mielőtt úgy éreznénk, hogy vécére kell mennünk. A testünk tudja, mennyi az annyi, mivel a hólyag belsejében apró receptorok vannak, amelyek üzenetet küldenek az agynak, ha a hólyag eléggé megtelik és eléri őket a vizelet. Szerencsére testrészünk még idejében jelez, ezért nyugodtan elhalaszthatjuk a pisilést, ha még messze van a legközelebbi vécé. 

Ha így döntünk, a húgyhólyagban lévő záróizmok összehúzódnak, és megtartják a vizeletet, nehogy átszivárogjon a húgycsőbe. Az apró izmok elég jól teszik a dolgukat, egészen addig, amíg nem erőltetjük túl őket azzal, hogy folyamatosan megfeszítve vannak.

A kültéri automaták a legvadabb téli mínuszokban is nagyjából olyan hőmérsékleten adják ki az üdítőket, mint a nyári rekkenő hőségben. Amikor mínusz 10 Celsius-fok van odakint, akkor is tartják a gyártók szerint ideális, plusz 3-4 fok körüli hőmérsékletet.

„Hát ez a szép kis tiszta kvint meg hogy került ide? Igazán sajnálom, de néhány lebegésnyit belőled is le kell csippentenem...” – figyel fel a zongorahangoló motyogására Krasznahorkai László híres regényének, Az ellenállás melankóliájának (egyik) főszereplője, és a visszavonult, csak a zenének élő férfi egy idő után kénytelen feltenni magának a kérdést, hogy létezik-e egyáltalán a harmonikus rend, amire addigi élete fő meggyőződését alapozta.

A képzettebb zenészek, zeneértők körében közismert, hogy a legtöbb hangszer, amiket a koncerteken, felvételeken hallunk, nem tisztán szól: szándékosan el vannak kicsit hangolva ahhoz képest, ahol a tiszta (abszolút) skála szerint szólniuk kéne. Ettől az elhangoltságtól azonban nem hogy nem halljuk hamisnak a zenét, de pont ez teszi egyáltalán lehetővé, hogy az elmúlt kb. 200 év kompozícióinak túlnyomó többségét le lehessen játszani.

Friedrich István volt a világon az első válogatott futballista, akiből miniszterelnök lett. Nem sokan mondhatják el magukról ezt a bravúrt, a Dániához tartozó Feröer szigeteket 2008 és 2015 között miniszterelnökként vezető, 1991–92-ben négy válogatott meccsen a kapuban álló Kaj Leo Johannesenen kívül mást nem találtunk. (Ha tud másról is, írja meg a tszenesi kukac mail.index.hu-ra.) A szűkös felhozatal miatt meg kell említenünk Kaha Kaladzét, aki tíz évig szolgálta az AC Milant, BL-t is nyert csapatával, most meg Grúzia miniszterelnök-helyettese és energetikai minisztere. De ki volt Friedrich István?

A vasút évszázados fejlődése egyre tisztább, pontosabb, olcsóbb és gyorsabb járatokat eredményezett. Egy mai személyautó száz kilométert megy annyi benzinnel, amennyit egy ötvenes évekbeli Plymouth egy gázfröccsel elpárologtatott a kipufogóján át. Az évezredes múltra visszatekintő hajózásban is történt egy s más (a gályarabok leselejtezése, Nemo kapitány, a jetski), de egyvalamit nem sikerült fokozni: a sebességet. Annyira nem, hogy

Aki végzett már megerőltető testmozgást, pontosan tudja, hogy hány izom van az emberi testben, mert ilyenkor mindegyik külön-külön fáj. Az izmaink nélkülözhetetlenek a mozgáshoz, így természetes, hogy többnyire nagy erőkifejtésre is képesek. De melyik a legerősebb izom az emberi testben? A válasz nem egyértelmű: attól függ, hogy hogyan mérjük az izmok által kifejtett erőt.

Bizonyára önökkel is előfordult már, hogy a zsebükhöz kaptak, mert úgy érezték, mintha a telefonjuk rezgett volna, de amikor megnézték, valójában se hívás, se üzenet nem érkezett. Olyannyira nincsenek ezzel egyedül, hogy a jelenségnek neve is van: ez a fantomvibrációs szindróma, és nagyjából az emberek 90 százaléka tapasztalta már, de csak kevesen tartják zavarónak.

A Church of Spies (Kémek egyháza) című könyvben Mark Riebeling amerikai történész egy igazán izgalmas és kevéssé ismert történetet mesél el a II. világháború időszakából:

Az egyik legcsodálatosabb dolog a modern civilizációban, hogy a világ legtöbb részén ugyanazt a rendszert használják a napok, órák, évek számolására. Vannak persze kivételek, de ezek inkább kiegészítőként használják saját naptárukat.

Nézett már tükörbe, ugye? Hát persze. És látta már ilyenkor a saját vízszintesen elforgatott képét, ugye? Hát nem. Mi az, hogy nem, hogyhogy nem? Kezdjük az elejéről.

Fotó: The Washington Post / Europress / Getty

A naprendszeren belül négy bolygónak van gyűrűje. Először a Szaturnusznál fedezte fel Galilei, később azonban kiderült, hogy van gyűrűje a Jupiternek, az Uránusznak és a Neptunusznak is. A belső bolygóknak azonban nincs, így a Földnek sem. Elmagyarázzuk, miért.

Halál vár azokra, akik megzavarják a fáraó álmát - áll Tutanhamon sírjának bejáratán, de a sírt felfedező régészek nem törődtek ezzel. Vesztükre, mert rájuk szállt a fáraó átka és rövid időn belül meghaltak.

Ásítani mindenki szokott. Nemcsak önök, ha már túl sok Index-cikket olvastak, vagy én, ha túl sokat írtam, de még a magzatok is a méhben. Az már kevésbé egyértelmű, hogy ugyan mi lehet ennek a fura sóhajtozó tátogásnak az értelme.

A Guinness ragaszkodik a hagyományokhoz, ha a sörreceptről van szó. A mai napig használnak egy egészen meglepő és különleges hozzávalót ahhoz, hogy a sör olyan legyen, amilyennek az alapító Arthur Guinness megálmodta 1759-ben. Ez a hozzávaló a halak úszóhólyagja.

Fotó: Cotton Coulson

Otto von Bismarck német kancellár volt a 19. század végén, aki sikerrel vitte véghez a német államok országgá egyesítését. Vaskancellárnak hívták vezetési stílusa miatt, ő tette a német császárságot egységes, gazdaságilag és katonailag is erős hatalommá. Ehhez a hatalomhoz illően ábrázolták a korabeli képeken és fényképeken is.

Otto von Bismarck

Fotó: Universalimagesgroup

1969. július 20-án az Apollo–11 leszállt a Holdra. Neil Armstrong lépett először az égitestre, néhány perccel később követte őt Buzz Aldrin. A két űrhajós majdnem két és fél órát töltött az égitesten, fényképeket készítettek, mintákat gyűjtöttek. Távozásuk előtt otthagytak egy amerikai zászlót annak örömére, hogy ember először idegen égitestre lépett.

A következő Apollo-küldetések űrhajósai is így tettek, mindegyik Holdra szálló egység otthagyott egy-egy zászlót. Mi történt ezekkel az évek alatt? Léteznek egyáltalán?

Ami az Apollo 11–zászlaját illeti, Buzz Aldrin látta, hogy felszálláskor ledöntötte a rakéta ereje, ez tehát biztosan nem áll úgy, ahogy azt a híres képeken látjuk. Később pont Aldrin beszámolója alapján változtattak a zászlóceremónián, és a leszállás helyétől távolabb állították fel a lobogót, hogy ne legyen probléma a felszálláskor.

Öt további zászlót tettek a Holdra az Apollo–12, 14, 15, 16 és 17 űrhajósai (az Apollo–13 ugye soha nem érte el a Holdat bizonyos problémák miatt).

Nagyképünk az Apollo-program történelmi fotóival. Kattintson a képre!

Fotó: Project Apollo Archive / Flickr.com

A technika fejlődésével az űrügynökségek képesek lettek olyan műholdakat küldeni a Hold köré, amelyek részletes képeket tudtak küldeni a felszínről. Ezekből megerősítették, ami az Apollo–11 zászlójával történt, ott fekszik, ahol hagyták. Azt is szinte biztosan állítják, hogy a többi Apollo-küldetés zászlója még mindig áll, legalábbis 2012-ben, amikor a LROC (Lunar Reconnaissance Orbiter Camera) műhold arra járt, még álltak. A NASA honlapján feltett képeken még a zászlók árnyékát is be lehet azonosítani.

A zászlók tehát megvannak, de mi vajon hogy néznek ki? Ezt nem tudják biztosan, mert ilyen részletességgel azért nem tudják megfigyelni az apró tárgyakat. A szakemberek azonban azt gondolják, hogy valószínűleg teljesen kifakultak a szélsőséges körülmények miatt.

A zászlók története amúgy elég érdekes, a NASA eleinte ellenállt a politikai kívánságnak, mondván, hogy feleslegesen veszélyezteti az űrhajósok és a kutatási program biztonságát egy egyértelműen politikai indíttatású közjáték, ráadásul sokáig abban sem volt megállapodás, hogy milyen zászlót is vigyenek fel. Eleinte az ENSZ lobogóját tervezték, de aztán az USA teljesen egyértelművé tette, hogy nem tart igényt a Holdra gyarmatként, így a nemzet teljesítménye előtti tisztelgéssé egyszerűsödött az amerikai zászló kitűzése.

Mindenki ismeri ezeket a cégeket, de csak nagyon kevésről tudjuk, mit jelent a nevük. Pedig ez az egyik legfontosabb ismérve egy cégnek. A név gyakran kifejezi a cég hitvallását is, mint a Nike esetében. A Nike eredetileg Blue Ribbon Sports néven futott, később nevezték csak el a győzelem görög istennőjéről. A Nike csak jobban hangzik, mint a Blue Ribbon Sports, nem?

Fotó: Lance King

Ezek után nézzük, mit rejtenek a legnagyobb tech cégek nevei.

Tényleg léteznek olyan fák, amelyek képesek változtatni a helyüket? Évek, sőt évtizedek óta ezt mesélik a dél-amerikai idegenvezetők a Sucamo nemzeti parkba látogatóknak a Sétáló pálmának nevezett fáról. Komoly irodalma is van a témának, a fák különleges gyökerei pedig tényleg úgy néznek ki, mint az Entek lábai Tolkien Gyűrűk ura regényeiből.

A japán Wakayama Vasúttársaságot súlyos veszteség érte 2015 júniusában: meghalt a világhírű állomásfőnökük, Tama, akire a kisi állomás igazgatását bízták. Tama nagy tiszteletnek örvendett, a cég munkatársai alelnökükként tisztelték.

A gyászidőszak letelte után megválasztották Tama utódját, Nitamát, aki korábban az Idasiko állomáson teljesített szolgálatot. A vasút roboghat tovább: az állomás jó kezekbe került.

Igen, Japánban az is előfordulhat, hogy egy macskát tesznek meg állomásfőnöknek. Vagy éppen kettőt. De hogy történhetett ez?

Egy svéd tengerész 1904-ben hajótörést szenvedett Pápua-Új-Guineában, Tabar szigetén. A szigeten akkoriban kannibálok éltek, így fennállt az esélye annak, hogy Carl Pettersson egy nagy kondérban végzi életét. Nem így történt, a folytatás annyira meseszerű, hogy tényleg beleírták egy mesébe.