Az Oxford English Dictionary a leghíresebb és legfontosabb angol nyelvű értelmező szótár. Ez tulajdonképpen az angol nyelv definitív alapműve, azzal szokott bekerülni a hírekbe, ha szlengszavakat is bevesznek a szerkesztő nyelvészek az új kiadásba (legutóbb például a szelfit és a twerkelést), és azok ezzel hivatalosan is az angol nyelv részévé válnak. A legelső kiadást 1857-ben kezdték el írni, de annyira hatalmas volt, hogy az angol nyelvészek önkénteseket toboroztak az egyes szócikkek megírásához – vagyis az OED kicsit úgy született, mint közel másfél évszázaddal később a Wikipedia. Viszont még így is 31 évig tartott, mire sikerült eljutni addig, hogy az első kötet megjelenjen. Ez az A betűvel kezdődő szavakat írta le és értelmezte 352 oldalon. Az ábécé végéig 12 kötettel később, 1928-ban sikerült elérni.

Amikor a lexikon szerkesztője, Sir James Augustus Henry Murray az első kötet kiadása után meglátogatta a legtermékenyebb önkéntes szócikkírókat, hogy személyesen köszönje meg nekik a munkát, egészen megdöbbent. A legtöbb szócikk írója és egyben egy újszerű, a munkát felgyorsító idézetkövetési rendszer megalkotója nem egy unatkozó könyvtáros, lelkes nyelvész vagy tanár volt.

A Laugh-In egy nagy sikerű vígjátéksorozat volt az amerikai NBC csatornán 1968 és 73 között; olyasmi, mint a Monty Python repülő cirkusza vagy a Saturday Night Live, önálló, egymással különösebb kapcsolatban nem levő kisebb-nagyobb jelenetekből, szkeccsekből álló humoros show. A műsornak volt egy visszatérő rovata, a News from the Future, vagyis Hírek a jövőből. Ez a BBC egyik hírműsorának, a heti hírösszefoglaló That Was the Week That Wasnak volt a paródiája, amiben húsz évvel a jövőből származó fiktív híreket olvastak be, amelyek természetesen kivételesen nagy blődségek voltak. Kivéve, amikor utólag kiderült, hogy mégsem.

Az ausztriai Fucking alighanem a világ legviccesebb nevű települése, már ha a vicces fogalmát nem feltétlenül az intellektuális humor, hanem egy átlagos ötödikes irányából közelítjük meg. Ha a minimálisnál is kevesebbet ért angolul, segítünk: ez az angol nyelv szánalmasan szűk káromkodáskészletéből a leggyakrabban, már-már univerzálisan használt szó. Sokan városi legendának tartják a létezését, de nem az, valóban így hívnak egy kis falut Salzburgtól északra, a német határ közelében.

View Larger Map

Az ördög ügyvédje a köznyelvben azt az embert jelenti, aki egy vitában szándékosan a népszerűtlen, nehezen felvállalható oldal mellett érvel, amivel nem is feltétlenül ért egyet. Ezt pedig azért teszi, hogy ezzel minden vélemény és minden érv hangot kapjon, a vita konstruktívabb és kiegyensúlyozottabb, az eredmény pedig igazságosabb legyen. Ezen kívül egy remek filmet, amiben Al Pacino zseniális, mint mindig, Charlize Theron gyönyörű, mint mindig, Keanu Reeves pedig, khm, Keanu Reeves, mint mindig.

Nagyon ritkán, de előfordul, hogy egy ikerpár két tagja nem ugyanakkor fogan meg: magyarán a terhes nő teherbe esik még egyszer. A jelenség neve szuperfetáció, és az állatvilágban aránylag gyakran előfordul, kimutatták már rágcsálóknál, sertéseknél és szarvasmarhánál is. Emberek esetében azonban extrém ritka dolog, az orvostudomány az elmúlt 50 évben mindössze hét ilyen bizonyított és dokumentált esetet jegyzett fel.

Nauru egy apró szigetország a Csendes-óceán déli részén, Új-Zélandtól északra, 21 négyzetkilométer a területe, annak is a nagy része lakhatatlan, a maradékon nagyjából 10 ezren élnek. Ez az ország vezeti toronymagasan a WHO világ legkövérebb országai toplistáját: a felnőtt lakosok átlagtömege 100 kiló, a túlsúlyosak aránya a férfiak között 97, a nőknél 93 százalék. Az elhízottak aránya 71%, ez 30 feletti testtömegindexet jelent. A testtömegindexét ön is kiszámolhatja például itt, de hogy legyen mihez viszonyítani: 30-as BMI azt jelenti, hogy valaki 175 centis magasság mellett 92 kilót nyom. Na ennél kövérebb Nauru bő kétharmada. A járványszerű elhízás egyenes következménye, hogy a lakosság 40 százaléka cukorbeteg.

De hogyan alakulhatott ez ki egy igazi trópusi paradicsomban?

Dugovics Titusz a magyar történelem egyik legismertebb, tragikus sorsú hőse, neve egybeforrt az önfeláldozással és a halált megvető bátorsággal. Minden magyar megtanulja már gyerekkorában, hogy Nándorfehérvár ostromakor a hős várvédő másképp nem tudta megakadályozni, hogy a török harcosok kitűzzék a várfokra a zászlajukat, így magával rántotta a zászlótartó török katonát a mélybe. A bátor tett feltüzelte a várvédőket, a hatalmas túlerőben levő török hadsereg harci morálját viszont lerombolta. Nem kis mértékben Dugovics Titusz hősi halálának köszönhetően Hunyadi János serege végül legyőzte a török ostromlókat, megállította a török hódítást, 70 évre volt szükségük a törököknek, hogy újra összeszedjék magukat, és meginduljanak Magyarország ellen (ez a hadjárat aztán Moháccsal, majd a 150 éves hódoltsággal végződött) – szól a közismert történet.

Csakhogy a legendás önfeláldozó tett valójában egyáltalán nem így történt, sőt, a történészek szerint a legvalószínűbb, hogy nem is történt meg. Maga Dugovics Titusz pedig bizonyítottan csak a fantázia szüleménye.

Jobb szexuális életet és kapcsolatot szeretne? Ha nincs nagy gond, a szexuálpszichológus felkeresése előtt van egy egyszerű, de nagyszerű tanácsunk, mivel kanadai kutatók megtalálták a megoldást: a szex utáni összebújás, ölelkezés rengeteget segíthet, főleg azoknál a pároknál, akik szülők is.

Sokan ismerik Lajkát, az űrrepülés történetének első kutyáját: nemcsak hogy ő volt az első állat az űrben, de ő volt az első Föld körül keringő állat is. Sorsa viszont szomorúbb, mint ahogy azt a szovjet propaganda évtizedekig elhitette az emberekkel.

Többször írtunk már arról, mik lehetnek az emberi öngyilkosság okai, felmerül a kérdés: csak az emberre jellemző dologról van szó?  Az állatok öngyilkossága vitatott téma a kutatók, etológusok között. Hiába van rengeteg dokumentált eset arról, hogy állatok szándékosan véget vetnek a saját életüknek, senki nem biztos abban, hogy ezeket az eseteket valójában öngyilkosságnak tekinthetjük-e.

A halak tanulás nélkül tudnak úszni: az egész a génjeikben van, néhány genomban, nem tanult viselkedésről van szó. Ezzel jobban meg tudják védeni magukat a ragadozóktól, javítják táplálékszerzési esélyeiket.

Ezért úsznak rajokban a halak; ilyenkor koordinált, szinkronizált mozgásra van szükség. A rajakban úszó halak érzékenyen figyelnek a környezetre, tartják pozíciójukat a rajban, és gyorsan válaszolnak a változásokra, amik a vízben vagy a csoportban keletkeznek.

1961. május ötödikén Alan Shepard lett az első amerikai űrhajós. Viszont nem ő az első, aki vizelt az űrben, mivel már a kilövőálláson, talpig űrruhában könnyített magán. A pisi rövidzárlatot okozott Shepard orvosi érzékelőiben. A NASA rendesen elszámolta magát.

Alan B Shepard

Fotó: Universalimagesgroup

Ma, az online sajtó és a közösségi média világában talán már el sem tudjuk képzelni azt, hogy egyszerűen ne legyenek hírek. Pedig tényleg előfordult már, volt olyan nap a világtörténelemben, amikor egyszerűen elfogytak a hírek. 

Valószínűleg tévében vagy moziban sokan látták már egy atomreaktor belsejét (aki szeretné, élőben is megnézheti a BME reaktorában, bárki bemehet, elég előre időpontot egyeztetni), viszont kevesen tudják, hogy az nem lámpák miatt világít kísérteties kék fénnyel. A valódi felelős az úgynevezett Cserenkov-sugárzás.

Mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy felvételről teljesen másnak hallja saját hangját, mint élőben. Mi ennek az oka? A hang két különböző úton érheti el a belső fület, az utak pedig befolyásolják, hogyan érzékeljük végül. 

• A levegő által vezetett hangot a körülöttünk lévő környezet továbbítja a külső hallójáraton, a dobhártyán és a középfülön keresztül a csigába, egy belső fülben lévő,  folyadékkal töltött spirálba.
• A csontok által vezetett hang közvetlenül a fej szövetein keresztül éri el a csigát.

Amikor beszélünk, a hanghullámok a levegőben terjednek, és a külső hallójáraton keresztül érik el a csigát. Ezen kívül a hang a hangszálaktól egyenesen a csigához jut, viszont a fej mechanikai tulajdonságai erősítik a mélyebb, alacsonyabb frekvenciájú rezgéseket.

A filmszínész Will Smithről legalább annyian hiszik, hogy a világ egyik legnevesebb műszaki egyetemére, a Massachusetts Institute of Technology-ra (MIT) járt, mint Albert Einsteinről, hogy istenhívő volt.

Mindkét pletykának van valóságalapja. Einstein csakugyan hitt egy magasabb rendszerben – a spinozai értelemben vett istenben –, de nem volt vallásos; Will Smith pedig a képességei alapján mehetett volna az MIT-re. Csak épp sosem jelentkezett.

A francia író, Stendhal a Nápoly és Firenze: Egy utazás Milánóból Reggióba című 1817-es útikönyvében örökítette meg a róla elnevezett szindróma tüneteit. A Stendhal-szindróma, bármilyen lehetetlenül is hangzik, tulajdonképpen művészet-túladagolás. Stendhal ezt Firenzében tapasztalta meg először, amikor bement a Santa Croce templomba, és elájult, mert nem tudta földolgozni az egy négyzetméterre jutó műalkotások hatását.

Manfred Laber 1993-ban, a németországi Wemdingben kezdte el építeni modern művészeti alkotását, a Zeitpyramide-ot (Időpiramis). Laber a város alapításának 1200 éves évfordulójára kezdte el megépíteni a piramist, ami tulajdonképpen csak egymásra épített kockák halma. Az első sorban 8*8, a másodikban 6*6, a harmadikban 4*4, a negyedikben 2*2 betonkocka lesz.

Éppen ma 200 éve esett meg a világ egyik legbizarrabb természeti katasztrófája, a londoni sörárvíz. Oké, valójában persze nem természeti katasztrófa volt, hanem emberi mulasztás a város egyik legnagyobb sörfőzdéjében, viszont utólag a bíróság úgy döntött, előre nem látható katasztrófa volt, nincs felelősség, ezért a sörfőzdének nem kell a károkat kifizetnie. De ne szaladjunk ennyire előre.

Aki vett már új autót, tudja, hogy a szalonban tartott kocsinak van egy jellegzetes, semmi mással össze nem téveszthető illata. Ezt újautó-szagnak hívják, és – szigorúan statisztikai alapon nézve – ez valójában a halál szaga.

Tanuljon meg ma egyszerre két dolgot! Az egyik legyen az, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve. Az angol ugyanis csak a leginkább elterjedt nyelv: a népesség 80 százaléka vallja anyanyelvének, de 95 százalék mondja, hogy beszéli. Sok indítvány született már arra, hogy az angolból, egész pontosan az amerikai angolból az ország hivatalos nyelve legyen, de ezek rendre elhaltak. Ennek megfelelően a hivatalos nyelv helyzete szinte államról államra változik: van, ahol azzal nem értenek egyet, hogy csak az angolt kéne megválasztani (így aztán vagy egyet sem választanak, vagy az angol mellé egy csomó mást is hivatalossá tesznek), van, ahol egyszerűen nem tartják ezt fontosnak, és persze olyan államok is akadnak, amelynek vezetői szerint nekik ennek eldöntésére nincs joguk, illetve ahol egyszerűen bevezették az angolt, és slussz.

Viszont ennek megfelelően sajnos nem igaz az a városi legenda sem, hogy az USA hivatalos nyelve egy szavazat híján a német lett. A legenda alapja az a szavazás, amit egy virginiai képviselő lobbizott ki, és amiben arról döntöttek volna, hogy az idősebb német ajkú lakosok érdekében egyes törvényeket angolul és németül is kiadjanak, vagy sem. Az elhíresült 42-41 arányú szavazás valójában arról döntött, hogy valaha tárgyalják-e az előterjesztést, de végül nem tárgyalták, így a német még egy egész picit sem lehetett az USA hivatalos nyelve.

A pénznek önmagában nincs értéke: a bevezetése nem felváltotta a cserekereskedelmet, csak kifinomultabbá tette. Több évezrednyi pénzhasználat után, a villamosítás hajnalán az emberek aztán rájöttek, hogy távíróval vagy más elektromos eszközökkel is intézhetnek banki átutalásokat, és ez legalább olyan jól működik, mintha közvetlenül a pénzt küldenék.

1998-ban 150 ember dolgozott a Toy Story 2 animációin, világításán, modellezésen. Ugyanekkor 200-250 dolgozott az Egy bogár életének befejezésén. Oren Jacob, a Pixar akkori informatikai igazgatója az irodájában éppen a fő karakter, Woody fájlait nézegette, amikor észrevette, hogy egyre kevesebb fájlt lát. Aztán elkezdett eltűnni a többi karakter is.

Oren Jacob

Fotó: Todd Oren

Valaki véletlenül lefuttatta az rm -r -f * parancsot, ami az aktuális könyvtártól lefele letöröl minden fájlt. A probléma az volt, hogy valaki a projekt főkönyvtárában adta ki a parancsot, így szépen mindent elkezdett letörölni, ami addig elkészült a filmből. A tettes bárki lehetett, a Pixarnál akkor úgy működtek a dolgok, hogy mindenkinek volt írási és olvasási joga az összes fájlhoz, ami az animációhoz tartozott.

Hogy hogy néz ki Buddha? Hát ezt mindenki tudja: egy kortalan, nagyon kövér figura, tükörkopasz fejjel, széles, derűs mosollyal az arcán. A világon sok százezer szobor örökíti meg a buddhizmust megalapító bölcs alakját, akit a világon szinte mindenki felismer, hacsak nem egy kő alatt élte le az életét.

Csakhogy Buddha egyáltalán nem volt se kövér, se kopasz, az a sok százezer Buddha-szobor valójában nem őt ábrázolja.

Nem könnyű manapság gyakorló katolikusnak lenni. A több ezer éves életviteli tanácsok szerzői nem voltak felkészülve például a modern orvostudományra, így az is előfordulhat, hogy egy mindennapi orvosi vizsgálattal a hívő kiszolgáltathatja a halhatatlan lelkét a pokolnak.

A maszturbáció lehet orvosilag hasznos, de a katolikusok halálos bűnnek tartják.

Amikor a Csillagok háborúja először a mozikba került, a közönség tudta, hogy amit lát, az mese; mégis, a lézerrel lövöldöző űrhajókat realisztikusnak tartották. (Ahhoz képest, hogy Harrison Ford egy beszélő majomkutyaemberrel járta a világűrt, a lézer olyan komoly volt, mint egy végbélrák.) Nem tudni, a vasfüggöny mögé mikor jutott el a Star Wars, de az biztos, hogy a szovjeteknek hamarabb lett saját lézerfegyverük, mint az amerikaiaknak visszatérő jedijük.

Csak a szovjetek nem űrhajót építettek, hanem lézertankot. A működő példányokat rendszerbe állították, és korabeli beszámolók szerint bizonyos paramétereik a mai napig jónak mondhatók. Hogy lehet, hogy a kommunista lézertankhadosztály bátor proletárjai egy hét múlva még nem a La Manche csatornában mosták az imperialisták vérétől iszamós lánctalpakat?

Ugye ön is tudja, hogyan érzi az ember az ízeket a nyelve különböző részein? A nyelve hegyével az édeset, hátul a keserűt, a szélein pedig elöl a sósat, mögötte a savanyút. És honnan tudja? Hát... ez egy olyan dolog, amit mindenki megtanul valahonnan még gyerekkorában.

Csakhogy egyáltalán nem igaz.

A bumeráng az emberiség egyik legősibb olyan eszköze, ami nehezebb a levegőnél, mégis repül. Bár a közhiedelem az ausztrál bennszülöttel kapcsolja össze (ők vadászatra és fegyvernek használták már legalább 10 ezer évvel ezelőtt), máshol is ismert volt. Az i.e. 14. században élt Tutankhamennek például hatalmas gyűjteménye volt belőlük. A világ legrégebbi bumerángját Lengyelországban, a Kárpátokban fedezték fel, a számítások szerint több mint 20 ezer éves.

Az antropológusok elméletei szerint az első bumerángok nehéz hajítófegyverek voltak, amiket vadászok használtak. Valószínűleg lapos botokból vagy állati agyarakból készültek, és nem volt cél, hogy visszatérjenek eldobójukhoz. Egészen addig, amíg véletlenül valaki nem olyan formájúra csinálta, ami visszajött.

1990-91-ben, a hidegháború végén, a Szovjetunió széthullásával a világ biztonságpolitikájának legsúlyosabb kérdése lett, hogy vajon hová kerülnek a nagy zűrzavarban az egykori szovjet hadsereg brutális csapásmérő potenciált jelentő technikai eszközei. Bár a kérdés elsősorban a nukleáris arzenál miatt volt nagyon érzékeny, a haditengerészetnél is volt bőven haderő, aminek a sorsa kérdésessé vált.

A szovjet hadiflotta történetének legbizarrabb epizódjaként 17 harci tengeralattjáró, 10, egyenként 25 és 60 ezer tonna közötti tanker, egy cirkáló, egy fregatt, és egy torpedóromboló az amerikai üdítőital-gyártóhoz, a PepsiCo-hoz került.

Van hét és fél perce, hogy megnézzen egy Oscar-díjas filmet? Tessék, itt van:

Nem tévedés, ez a Tom és Jerry rajzfilmsorozat egyik epizódja, The Yankee Doodle Mouse a címe, és 1943-ban animációs rövidfilm kategóriában megnyerte a sorozat első Oscar-díját. A rajzfilm akkor már túl volt két jelölésen, a sorozat legelső darabja, a Puss Gets the Boot, aztán az első karácsonyi különkiadás, a The Night Before Christmas volt ott a díjazás kapujában, de végül nem nyertek (akkoriban a Disney vitt mindent animációs kategóriában).

Az első aranyszobor után aztán nem volt megállás, a következő 11 évben mindössze egy olyan év volt, amikor a Tom és Jerry valamelyik epizódja nem kapott Oscar-jelölést. 1957-ben, amikor az MGM animációs stúdiója bezárt, a Hanna-Barbera páros 13 jelölésnél és 7 elnyert Oscar-díjnál tartott. De akkor vajon miért állt le a sorozat, és zárt be a stúdió?