Római kori várost ástak ki a magyarok
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Az ELTE Szabó Miklós akadémikus vezetésével működő régészeti kutatócsoportja egy római bazilikatípusú épület és a mellette nyíló fórum maradványait tárta fel a franciaországi Mont Beuvray-n, írta meg az MTA. A bazilikáról megállapították, hogy Kr. e. 50 után épült, vagyis jelenleg ez az egyetlen Augustus koránál korábbi bazilika a római birodalom nyugati provinciáiban. A római városközpont megépítése egy kelta oppidumban új politikai rendszer térhódításáról tanúskodik.
mta.hu
A France profonde, a mély, azaz a vidéki Franciaország szívében, a Francia-középhegység északi szegélyén emelkedik a Mont Beuvray, az a hegy, amelyen az ókori Bibracte maradványai találhatók. Julius Caesar, aki ebben a városban kezdte szerkeszteni kommentárjait a gall háborúról, a települést a haeduusok legtekintélyesebb, legnagyobb és leggazdagabb oppidumának nevezte. A törzs területe nagyjából a mai Bourgogne-régiónak felel meg.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti kutatócsoportja Szabó Miklós akadémikus vezetésével 1988-ban kezdte meg ásatásait az oppidum központjában lévő területen, a Pâture du Couvent-on. A kolostor legelője-elnevezés onnan származik, hogy a zóna északi részét, amely a középkori ferences kolostor falain kívül feküdt, korábban rét borította.
Topográfiai kiindulópontunk az 1987-ben spanyol régészcsoport által felfedezett nagy, hajó formájú medence volt. Az utóbbit meglepő módon az oppidum főútjába építették be. 1995-től a főúttól keletre folytattuk a magyar ásatásokat. Itt hamarosan körvonalazódott egy insula, azaz egy háztömb, melynek felső teraszán nagyméretű, római típusú lakóház, azaz domus körvonalai bontakoztak ki. A domus alatt 2000-ben elkezdett mélyásatások váratlan szenzációval szolgáltak. Az egyik délnyugati helyiségben, a terrazzo-padló alatt, oszlopcsarnok maradványai kerültek elő.
mta.hu
A következő évek ásatásai alapján 24 méter hosszú és 13 méter széles, eredetileg fedett csarnokot sikerült rekonstruálnunk, amelynek belsejében a hosszú oldalak mentén 8-8, a rövidekén 4-4 oszlop állott, míg kívül – északon, délen és nyugaton – további helyiségek csatlakoztak hozzá. Keleten viszont kétlépcsős lábazatot fedeztek fel, ami arra utalt, hogy az épület térre nyílott. A kutatások kiterjesztése ebbe az irányba a feltevést igazolta: az oszlopcsarnokos épülettől keletre 21,4 x 21,5 méteres beépítetlen terület volt.
Mindezek után az együttes értelmezése nem okozott különösebb problémát. A főépületről már korábban kiderült, hogy alaprajza bazilikatípusnak felel meg, míg a keleti oldalán nyíló tér nem lehetett más, mint a fórum. Vagyis egy római városközpont került napvilágra.
Az épület rekonstruálására a legalkalmasabb módszer a falak és az oszlopok egymáshoz viszonyított magasságának meghatározása, illetve a tetőidomok felszerkesztése. A legvalószínűbb változat szerint az épület belsejében kétszintes oszloprend volt, a bazilikatér felett pedig kiemelt nyeregtető. A fórumra néző oldalon a felső szint félpillérei vékonyabb fallal kombinálva az alsó oszlopok számára elfogadható terhelést jelentettek. Az ásatás során előkerült faragott kövek alapján lehetséges, hogy a keleti homlokzat árkádos kialakítású volt.
mta.hu
A bazilika keltezéséhez az ásatás megfelelő mennyiségű leletanyagot hozott napvilágra. Ennek alapján megállapítható, hogy az épületet Kr. e. 50 után emelték, vagyis a késő köztársaságkor alkotásai közé sorolható.
A bazilika, mint a fórumhoz tartozó középület, Rómában Kr. e. 184-ben jelent meg, az első építtetője M. Porcius Cato volt. Az Itáliában gyorsan terjedő épülettípus funkciója elsősorban a kereskedelmi és pénzügyi tevékenységhez kapcsolódott, majd később a bíráskodás színtere is lett.
A Mont Beuvray-i lelet különös jelentőségét tükrözi az a tény, amely szerint a római birodalom nyugati provinciáiban Augustus koránál korábbi bazilika rajta kívül jelenleg nem ismert. Bazilika és fórum telepítése kelta oppidumba a korábbi törzsi központ végét jelzi, illetőleg átszervezését az új politikai rendszer és adminisztráció igénye szerint.
A gall háború után, de semmiképpen sem Kr. e. 50-nél korábban számunkra ismeretlen római döntés alapján felépült Bibracte fóruma és bazilikája. Az utóbbit azonban nem sokkal Kr. e. 30 után tűzvész pusztította el, és helyére fényűző magánépületet, domust emeltek, amelynek valószínűleg sohasem volt lakója. A magyarázat egyszerű: a haeduusok fővárosát Augustus uralkodása idején Augustodunumba (Autun) telepítették át, és emiatt előbb a bazilika, majd a domus is feleslegessé vált.