Ásatások fenyegetik a pekingi ember barlangját
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A kínai fővárostól 48 kilométerre délnyugatra található Csoukoutien (Zhoukoudian) barlangoknál az évforduló alkalmával azon a részen kezdődtek újra a munkák, ahol 1937-ben a japán megszállás miatt kényszerültek felfüggeszteni a feltárást.
Védeni kell
A szakembereknek elsőként a lelőhely megerősítésével kell foglalkozniuk, ugyanis az egykori barlangrendszer egy szakaszának évszázadokkal ezelőtt beomlott járataiból mára csak mély hasadékok maradtak, amelyek a sziklák tövében kezdődő ásatások miatt tovább omolhatnak.
Johann Gunnar Andersson svéd tudós 1921-ben ebben 140 méter mély és 20 méter széles hasadékban fedezte fel az ősember használati eszközeinek maradványait. Az ígéretes lelőhelyen ettől kezdve szinte megállás nélkül zajlottak az ásatások.
A tavasszal végzett terepbejáráson fedezték fel az erózió következtében a sziklafalban kialakult hosszanti repedéseket, amelyek a talaj megbolygatásával a falak beomlásához vezethetnek, és ez visszafordíthatatlan károkat okozhatna a különböző rétegekben rejlő lenyomatokban - mondta Kao Hszing (Gao Xing) régész, a Kínai Tudományos Akadémia Paleoantropológiai Intézetének igazgatóhelyettese.
A következő hónapban a veszélyes falszakasz körül indul a feltárás, a teljes barlangszakasz kutatására augusztus és október között kerül sor. Célunk, hogy megóvjuk a lelőhelyet a további károsodástól, és ezzel a következő nemzedékeknek is lehetőségük lesz a tudományos kutatásra - tette hozzá Kao.
Leletben gazdag terület
Az évezredek alatt lerakódott talajrétegekben emberi lábnyomok, ősi állatok és a természeti környezet változásainak lenyomatai is megtalálhatók. Az ásatásokkal a kutatók alaposabban megismerhetik a barlangrendszer környékén élő ősemberek életét, és az akkori környezetet.
A pekingi emberből először egy zápfog került a felszínre, majd nyolc évvel később, 1929. december elsején Pej Ven-csung (Pei Wenzhong) kínai régész egy 40 méteres hasadékból hozta felszínre az ősember koponyatető-csontját, amelynek alapján az előember fejlettségi szintjére is következtetni lehetett.
A Csoukoutien környéki barlangrendszerben negyven pekingi ember több mint kétszáz csontmaradványa került a felszínre. A 100 ezer darabból álló leletcsoportban a kőszerszámoktól kedve 98 emlős és 62 madár csontmaradványait is megtalálták. A megkövesedett emberi csontmaradványok legértékesebb darabjait nem sokkal a csendes-óceáni háború kitörése előtt biztonsági okokból az Egyesült Államokba kívánták szállítani. A faládákba csomagolt leleteknek az út során nyomuk veszett, és azóta sem kerültek elő.
A világörökségek listájára 1987-ben felkerül csoukoutieni barlangrendszer még sok meglepetést tartogathat, mert a gazdag lelőhely egyharmada teljesen érintetlen maradt.