A sírkamrát korábban már kifosztották, így különleges tárgy nem került elő. Bár az építmény érdekes, régészeti szempontból nem jelent igazi szenzációt, hiszen hasonlókat, sőt értékesebbeket is találtak már a baranyai megyeszékhelyen. A sírkamrát felmérése, fotós megörökítése után betemetik, a felette vezető út ugyanis fontos szerepet tölt be a belváros közlekedésében.
Pécs ismertségéhez jelentősen hozzájárultak azok az itt talált korai keresztény temetkezési helyek, amelyek révén a város kilenc évvel ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként felkerült az UNESCO világörökség-listájára. A Világörökség Bizottság úgy értékelte, hogy a IV. századi ókeresztény kápolnák, a temető, és annak festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai a különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom VII. századi hódításáig terjedő időszakot.
A leletet a Janus Pannonius Múzeum szakértője, Tóth Zsolt tárta fel, a régészek az utóbbi hónapokban végzett munkájuk során főként középkori emlékeket kerestek és találtak az Európa Kulturális Fővárosa program keretében folyó felújítások során. Gosztonyi Gyula 1939-ben végzett ásatásainak adatai alapján láttak hozzá az eredetileg a XIII. században épült, majd a XIV. és XV. században kibővített, a XVI. században pedig tűzben megrongálódott és lebontott Szent Bertalan-templom feltárásának. Ezt a leletet is dokumentálták, hogy a tudományos eredményeket megőrizzék az utókor számára, de bemutatni nem tudják.
Mivel ezek az érdekességek csak évtizedek vagy egy évszázad múlva kerülhetnek ismét felszínre, amikor a teret esetleg újra átépítik, a régészeti munkálatokat végző Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat júliusban nyílt napot szervezett az érdeklődőknek.