Gizella
9 °C
14 °C

Magánamfiteátrumot tártak fel Olaszországban

2009.10.01. 14:20 Módosítva: 2009.10.01. 14:20
Fényűző amfiteátrumot tártak fel brit régészek a római Fiumicino repülőtér közelében, az ókori kikötőváros, Portusban végzett ásatások során. Az archeológusok szerint a magánlétesítmény római császár szórakozását szolgálhatta.

Ez az első eset, amikor nagyszabású régészeti feltárások folynak Portusban, amelyet a XVI. században fedeztek fel újra. A kikötő, amely jelenleg három kilométernyire helyezkedik el a tengerparttól, egykor fontos szerepet játszott Róma és a Földközi-tenger térsége között. Nem kizárt, hogy Portusban gyakorta megfordultak a II. században uralkodó császárok – írja a Times on-line kiadása.

A régészeti expedíció, amelyet a Southamptoni Egyetem szakemberei irányítanak, és amelyben részt vesznek a Cambridge-i Egyetem és a római British School archeológusai is, kétéves ásatások eredményeként tárta fel az amfiteátrumot, amely méretében megegyezik a római Pantheonnal. Az ásatásokat irányító Simon Keay professzor szerint a létesítmény építészeti stílusjegyei, a felhasznált drága alapanyagok, a pompázatos kolonnád arra enged következtetni, hogy a kétezer férőhelyes amfiteátrumot valamilyen magas rangú főhivatalnok vagy akár maga a császár birtokolta.

„Szigorúan magánjellegűek lehettek a rendezvények. Játékoknak, gladiátorok párharcának lehetett tanúja a vendégsereg, de rendezhettek viadalokat vadállatok részvételével is, ahogy tengeri csatát imitáló jeleneteket szintén színre vihettek” - magyarázta Keay. Az amfiteátrum fala mellett a régészek megtalálták az ókori mellékhelyiségként szolgáló márványszobát. A létesítményt úgy tervezték, hogy egyszerre hárman élvezhessék a helyiség nyújtotta kényelmet, az ülőkék előtt látható lyukakban a tisztálkodást szolgáló keféket tartották.

Rose Ferraby, a Cambridge-i Egyetem régésze szerint eltávolítják a megkövesedett ürüléket, amelyben emésztetlen gabonaszemeket, de akár élősködők nyomait is remélik felfedezni - ezáltal többet kívánnak megtudni a korabeli táplálkozásról, valamint a betegségekről. „A mellékhelyiségek egyébként is gazdag leletanyaggal szolgálnak, gyakran veszítettek el itt ékszereket, például gyűrűket, amelyeket aztán sorsukra hagytak” - mutatott rá Ferraby. Keay professzor Portust a világ egyik legfontosabb régészeti helyszínének nevezte, amely jelentőségében Stonehenge-dzsel és a kambodzsai Angkorvattal egyenértékű.

Ostia volt az ókori Róma eredeti kikötője. Az időszámítás után 41 és 54 között uralkodó Claudius császár utasítására építették meg az első portusi kikötőt négy kilométerre északra Ostiától. A létesítmény 69 hektárt foglalt el, a kikötő két nagy mólója messze belenyúlt a tengerbe, köztük volt a mesterséges sziget a világítótoronnyal. Valószínűleg Claudius építtette meg az új utat, a 24 kilométeres Via Portuensist, amely összekötötte Rómát a kikötővel. 103-ban Traiannus (aki 98-117 között volt a Római Birodalom császára) egy másik kikötőt építtetett, az előzőnél valamivel beljebb. A kikötő két egysége közötti összeköttetés részben csatornákon, részben a Tiberis (Tevere) egyik ágán, részben pedig tengeri úton valósult meg. Portuson keresztül bonyolódott Róma hajózási forgalmának legjava, így Ostia jelentősége fokozatosan csökkent. Portus a középkorban néptelenedett el a Tiberis jobboldali ágának eliszaposodása miatt, azt a kevés hajóforgalmat pedig, amely még megmaradt, Ostia bonyolította.