Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Théba művészei műhelyekbe szerveződtek

2009.11.02. 15:35 Módosítva: 2009-11-02 15:42:48
Az ókori Théba művészei esetében ugyanaz a műhelyszervezettség figyelhető meg, mint később a középkorban vagy a reneszánsz idején Európában.

Théba fejlett művészeri életéről Bács Tamás docens, az ELTE egyiptológiai tanszékének vezetője beszélt az MTI-nek. Bács csütörtökön Kairóban magyar régészek által szervezett konferencián előadást tart az óegyiptomi sírfestészetről. A konferencia a kairói Egyiptomi Múzeumban rendezendő magyar kiállításhoz kapcsolódik.

„Az Újbirodalom korában a királysírokon dolgozó kézművesek, festők számára létrehoztak egy művésztelepet. Több száz éven keresztül ez egy nagyon zárt közösség volt, ahol a mesterségbeli tudáson kívül apáról fiúra szállt a beosztás is” – magyarázta a docens, aki szerint mind a mai napig nyitott kérdés, hogy a korabeli elit mennyire tudta foglalkoztatni ezeket a kézműveseket. A ranglétrán lejjebb állók máshonnan szerezték a munkaerőt, bár voltak kivételek, előfordult, hogy viszonylag alacsony rangúak is hozzájutottak a művészekhez.

Ritkán készült el teljesen egy sír

Bács szerint szociológiailag nagyon érdekes összevetni az óegyiptomiak munkamódszereit más kultúrák művészeiével. Sok a hasonlóság a középkori Európa és a reneszánsz idejével, ilyen például a műhelyszervezettség: volt egy mesterfestő, aki művészeket és segédeket alkalmazott. Hasonló volt a munkamegosztás is, viszont a középkori Európával vagy reneszánsszal szemben Egyiptomban sokkal kevésbé lehet az egyéniségeket megfogni műveiken keresztül. „Még gyermekcipőben járnak ezek a kutatások, csak az utóbbi 20-30 évben foglalkoznak azzal, hogy ki készíthette a sírok faliképeit” – emelte ki az egyiptológus, aki thébai temetőben az Újbirodalom korában készült utolsó grandiózus festett elitsírt tárja fel. A sír IX. Ramszesz (i. e. 1126-1107) uralkodásának idején készült egy Imiszeba nevű papnak, és faliképei sokban segítenek az óegyiptomi sírművészet megértésében.

A sír falképei befejezetlenek, az ókori Egyiptomban ugyanis ritka kivételnek számított, ha egy sír teljesen elkészült, még a hosszú időn át uralkodó fáraók sírkamrájának is vannak befejezetlen részei. „Egy sírt sohasem lehet befejezni, hiszen ha befejezem, meg kell halnom. A befejezetlenség előny a számunkra, mivel a kidolgozatlan részek révén jobban meg lehet érteni a munkamódszert. Másrészt itt meg lehet különböztetni, hogy mely vonalat húzta a művész, és mely volt kiadva a segédeknek, akik sablon alapján rajzoltak” – mondta.

A munkamegosztásnak más okai is voltak: az egyiptomiak földfestékeket használtak, amelyek nagyon hamar kiszáradtak. Voltak segédek, akik bizonyos színek felhordásáért voltak felelősek. Imiszeba sírjában például vannak olyan félkész részek, ahol valaki már előre befestette a sárga festéket igénylő elemeket. Amennyiben módszeresen haladnak, sokkal több festék fogyott volna. Egyébként a középkorban vagy a reneszánsz idején is így készültek a képek, amelyeken többen dolgoztak.

Árulkodó jelek

A főművész feladata volt az egész kép koncepciójának felvázolása, magánsírok esetében piros ecsettel rajzolta elő a jelenetet, a színezést, más részeket, a díszítőelemeket a beosztott művészekre, segédekre bízta. A kész képnél is voltak azonban bizonyos dolgok, amelyeket a főművész festett. „Az Imiszeba sírján dolgozó főművészt Amenhotepnek hívták. Látszik, hogy bizonyos alakokat ő rajzolt. Azokon a faliképeken, ahol a fő alakokat nem ő rajzolta, a mellékalakoknál mégis megjelenik” – emelte ki Bács Tamás

Egy másik neves művész, Hormin is dolgozott a síron, ahogy Amenhotep fia is közreműködött. S hogy honnan tudják, hogy melyik festő mit festett? „Nagyon sok skicc maradt fenn a művésztelepről, ezek közül azok a legértékesebbek, amelyeken a művész neve is szerepel. Ezek tanulmányozása alapján lehetett tudni, hogy Amenhotepnek mik voltak az egyéni stílusjegyei, olyan, első hallásra bizarr dolgokról van szó, mint a fül, a köldök formája. Ezek automatizmusként jelentkeznek egy rajzban a művésznél, nem foglalkozik velük, hanem úgy rajzolja, ahogy a kezében van. A főalaknak igazodnia kellett az egyiptomi művészet konvencióihoz, viszont ezekből az apró jelekből lehet következtetni arra, hogy az illető művész kézjegye ott van-e vagy sem” – tette hozzá a docens.