Piroska
3 °C
4 °C

Honfoglaló sírok a homokbányában

2009.12.09. 10:45 Módosítva: 2009-12-09 12:54:01
Az M43-as autópálya és a Szeged-Nyugati elkerülő út harmadik szakaszának építése során merült fel az igény arra, hogy Szeged-Öthalom területén fekvő homokbányát ismét művelés alá vonják. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírása alapján a terület kitermelése előtt el kellett végezni a próba- és a megelőző régészeti feltárást. Ezekre több ütemben került sor: az első két szakasz 2009. áprilisában és nyarán zajlott, míg a harmadik ütem a napokban ért véget. A területen őskori emlékek mellet nyolc honfoglaláskori sír került elő.

A temetkezések nyugat/északnyugat-kelet/délkelet tájolásúak, öt sírban 170-180 cm magas, íjával, tegezével (benne a nyílvesszőkkel), lovával és annak szerszámaival eltemetett férfit találtak a régészek.

A Szeged-öthalmi lelőhely egy felső paleolit (őskőkori) réteg miatt lett világhírű és országosan védett. A próbafeltárás során a terület egy részén – egy kb. 10x10 m-es területen – rétegenként távolították el a lösztakarót. Kb. 5 méter mélységben egy barna színű, 35-40 cm vastag réteget értek el a régészek, amelyet faszénminta keltezett. Jelenlegi ismereteink szerint ez egy 24 ezer éves felső paleolit réteg, amely nem azonos a Banner János által az 1930-as években feltárt 16 ezer éves emberi megtelepedés nyomaival.

A felső paleolit rétegen kívül a feltáráson előkerült egy kora vaskori, preszkíta (Kr. e. 9-8. század) időszakból származó, padmalyos sírban fekvő csontváz is. Mellékletként három bronzgombot és a homlok közepén – talán egykori fejpánt díszeként – bronz veretet figyeltünk meg. Ebből az időszakból az egykori település nyomait is megtaláltuk, írják blogjukon az ásatást végző régészek,Paluch Tibor és Gallina Zsolt. Félig földbemélyített házak, külső kemencék, hamusgödrök, kerítőárkok, tárolóvermek alkották az egykori mindennapi élet emlékeit.

A tegezekre és a nyílvesszőkre a jobb karnál megmaradt vas tegezmerevítő szerelékek és a vas nyílhegyek, reflexíjukra a markolat és az íjvéget merevítő csontlemezek utalnak, amelyek szintén a halott jobb oldalán kerültek elő. Megfigyelhetőek az öltözetüknek és mindennapi viseletüknek darabjai is (ezüst varkocsszorítók és gyűrűk, vascsat, tarsoly, ruhadíszítő lemezek). Az egyik férfisírból aranyból készült négyszögletes aranylemezkék kerültek elő, amelyeket a halott szájához helyeztek. A halott szeméhez és szájához tett lemezek egy tipikus honfoglaláskori szokást jeleznek, amit a Volga-Káma vidékéig lehet visszavezetni. Ugyanebben a sírban találtak még egy apró, vékony aranylemezből készült, rozettaszerű pitykékkel kivarrt övet is, amely elhelyezkedése alapján (a jobb felkar mentén és a derék alatt) megoldva kerülhetett a sírba. A sír keltezését az egykori lószerszámra felvarrt ezüstpénzek segíthetik.

Az öt férfi mellett egy nő és két gyermek sírja is napvilágra került a bánya területén, szintén részleges lótemetkezéssel. A női sír mellékleteiből bronz ingnyakvereteket és csont tűtartót emeltek ki.

A temető több szempontból is egyedülálló. A sírok 1-2-3-as csoportokban, egymástól 30-250 m-es távolságra helyezkedtek el. Két-két sír párosával egymástól 200 méterre, 1 sír magányosan, három sír pedig egymás mellett feküdt. Ez a furcsa szokás eredeztethető abból, hogy a temető betelepítése az első generáció családi kötelékben történő temetkezése után megszakadt, mert a közösség elköltözött, másrészt szándékosan is temethették így az egyes családokat. Mindegyik sírban történt részleges lótemetés: a hátaslóval sírba került a nyereg is, erre az egyik sírban lelt ezüst nyeregkápa veretek, hevedercsatok és vaskengyelek utalnak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!