Auguszta
-7 °C
0 °C

Az Ibériai-félsziget rejtheti Atlantiszt

2010.01.21. 14:41
Az Ibériai-félsziget déli részén, a lápvidéken kutatják spanyol régészek egy ókori civilizáció nyomait, némelyikük a helyszínen Atlantiszt reméli megtalálni.

A Spanyol Tudományos Kutatási Főtanács archeológusai az andalúziai Donana Nemzeti Parkban a Hinojos lápvidéket tanulmányozzák abban a reményben, hogy rábukkannak egy háromezer éves településre – írja a Daily Telegraph. A szakemberek feltételezése szerint a gazdag tartesszoszi civilizáció egykori székhelye a Donana Nemzeti Park területén található.

Mindeddig a történészeket nem érdekelte a térség, mivel abból indultak ki, hogy a lehetséges helyszín a legutolsó jégkorszak után víz alá került. A legújabb leletek fényében azonban úgy tűnik, hogy abban a korban, amikor a tartesszoszi civilizáció központja megépült, a vizek visszahúzódtak. Később egy szökőár söpörhette le a várost a Föld színéről.

Ott lehet Atlantisz?

A Guadalquivir folyó torkolatánál lévő lápvidéket tartják az elveszett város legvalószínűbb helyszínének. A régészeti feltárások ugyanis már igazolták a tartesszoszi kultúra jelenlétét a folyó másik partján. „Ha a tartesszosziak megtelepültek a túlparton, valószínűleg az innenső parton, a Donana Nemzeti Park mai területén is élhettek” – nyilatkozta a régészeti projektet irányító Sebastian Celestino.

Mint kifejtette, a térséget többször is sújtották földrengések, egyikük pusztító szökőárat válthatott ki. Ez a cunami időben egybeeshetett a tartesszoszi civilizáció virágkorával. A légi felvételeken nagy kör alakú és négyszögletes rajzolatok vehetők ki, amelyek nem lehetnek természetes képződmények. A felvételek és az ókori görög szerzők leírásai alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a nemzeti park területén egykor hatalmas tartesszoszi város állt. Míg a spanyol tudósok nem azonosítják a települést Atlantisszal, más kutatók szerint áttörés várható a legendás szigettel kapcsolatos sok évszázados vitában.

„Szaporodnak a bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy Atlantisz története nem fikció, hanem valóság, ahogy ezt Platón mindig is állította” – hangsúlyozta Georgeos Diaz-Montexano kubai régész, aki másfél évtizede kutatja az elveszett szigetet, illetve várost. Mint hozzátette, az Atlantisz valószínűleg nem ott van, ahol a CSIC régészei keresik, ám közel lehet az adott helyszínhez. Az elmélettel bővült az Atlantisz valószínű helyszíneit felsoroló hosszú lista, amelyen egyebek között szerepelnek a Földközi-tenger különböző szigetei, az Azori-szigetek, de még a Szahara, Közép-Amerika és az Antarktisz is felkerült.

A feltételezések szerint a tartesszoszi civilizáció az időszámításunk előtti 11. és 7. század között élhette virágkorát, gazdagságát az arany- és ezüstkereskedelemnek köszönhette, amelyet a helyi bányákban termeltek ki. Emlékét 70 kőbe vésett, máig megfejtetlen felirat őrzi. A feliratok keletkezésének ideje vitatott, valószínűleg az i. e. 7. század környékére tehetőek. A nyelv elnevezése is egyezményes: Hérodotoszra vezethető vissza, aki erős és gazdag „Tartesszosz Királyságról” számolt be az i. e. 6. századi Guadalquivir torkolatában. A nyelvemlékek összefüggése a valódi királysággal azonban nem bizonyított, mivel még az sem biztos, hogy egyáltalán létezett-e valójában ilyen város vagy királyság.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!