Európa, Arábia a láncait elhajítja!

2010.

december 17.

Égő ember

Mohamed Bouazizi tunéziai zöldséges felgyújtja magát. Sokadszor fordult elő, hogy a városi hatóságok olyan okmányokat követeltek tőle, amelyek nem is léteztek, csak hogy megsarcolják. A férfi áruját elkobozták. A kétségbeesett tiltakozásnak gyorsan híre ment Tunéziában, és országszerte szolidaritási tüntetések sora kezdődött. Így kezdődött a nagy arab tüntetések sorozata.

2011.

január 6.

Algéria megmozdul

A továbbra is tartó tunéziai megmozdulások hatására Algéria több városában is tömegtüntetéseket tartanak. A tiltás ellenére sokan mennek ki az utcára. A kormány a feszültség csökkentéséért adócsökkentést és az élelmiszerárak állami kontrollját jelenti be.

január 12.

Amnesztia Tunéziában

Leváltják a tunéziai belügyminisztert és szabadon engedik a letartóztatott tüntetők nagy részét. Eddigre sok halottja is van a megmozdulásoknak.

1848.

január 12.

Palermo elkergeti a Bourbonokat 

Szicíliában zavargások kezdődnek, miután a palermói polgárok és nemesek követelésére a megadott határidőig (január 12.) a nápolyi király nem adott alkotmányt. Kemény harcok után a sziget nagy része a helyi főmenesekből álló kormány irányítása alá kerül. 1849 májusában a Bourbon-család spanyol ágához tartozó uralkodó visszaszerzi az ellenőrzést a sziget felett.

2011.

január 14.

Győz a forradalom Tunéziában

Elmenekül hazájából Ben Ali, Tunézia elnöke. A 23 éve hatalmon lévő 74 éves politikus Szaúd-Arábiában lel menedékre.

január 25.

Kairó főterén óriási tömeg gyűlik

A forradalmi láz utoléri Egyiptomot. A hatósági tiltás ellenére hatalmas tömeg követeli az elnök lemondását a főváros főterén. 29-én Mubarak leváltja a kormányt, de a tüntetőknek ez nem lesz elég.

1848.

január 27.

Tüntetnek Nápolyban

A palermói forradalom hatására óriási tömeg követel Nápoly utcáin alkotmányt. Ferdinánd király itt is lövetni akar, de tábornokai lebeszélik erről. Ezért engedett: kiadott egy alkotmányt, ami alig csorbította a királyi teljhatalmat és leváltotta gyűlölt rendőrminiszterét. Ez megnyugtatta a nápolyiakat.

2011.

január 27.

Ezrek követelik az elnök távozását Jemenben

Jemen fővárosában több ezer ember követeli a 30 éve hatalmon lévő elnök lemondását. A megmozdulások hatására február 2-án az elnök bejelenti, hogy 2013-ig tartó mandátumát kitölti ugyan, de utána végleg visszavonul.

január 28.

Forrongó hangulat Jordániában

Jordánia több városában és Ammanban is ezrek követelnek olcsóbb élelmet és több szabadságot. Február 1-én a király leváltja a miniszterelnököt.

február 11.

Mubarak megbukik

Az egyiptomi tüntetők elérik legfőbb követelésüket: Hoszni Mubarak elnök 30 év után távozik a hatalomból. Az irányítást a hadsereg veszi át.

február 13.

Vérfürdő Bahreinben

A király és a kormány ellen tüntető síitákkal szemben brutálisan lép fel a bahreini rezsim. A tüntetések mégis folytatódnak, és 19-én a koronaherceg bejelenti, hogy többet nem oszlatnak fel békés tüntetéseket.

február 18.

Líbiában vérzivataros forradalom kezdődik

A líbiai Bengáziban a tüntetők súlyos véráldozatok árán fokozatosan átveszik a hatalmat. Az ország nyugati fele Kadhafi ezredes ellenőrzése alatt marad. A forradalom még március közepén is tart.

február 20.

Tüntetések Marokkóban

A király hatalmának csökkentését követelik Marokkó több városában, a legnagyobb tömeg Rabatban gyűlik össze.

1848.

február 22.

Párizsban a forradalom elkergeti a királyt

szélesebb körű választójogot és nagyobb hatalommegosztást követelő tüntetés fordul forradalomba Párizsban. Lajos Fülöp király elhagyja az országot. Kikiáltják a köztársaságot és novemberben új alkotmányt fogadnak el. Az első elnökválasztást Louis Bonaparte nyeri, aki 1852-ben visszaállítja a monarchiát és császárrá koronáztatja magát.

február 27.

Forradalom Badenben

A Badeni Nagyhercegség központjában német egységet és alkotmányt követelő ifjak építenek barrikádokat. Április 12-én újabb véres megmozdulások után kikiáltják a köztársaságot, de a forradalmat a hónap végére leverik.

2011.

február 27.

Újabb fordulat Tunéziában

Lemond az ügyvezető miniszterelnök, miután egy kormány ellen tüntető fiatalt megöltek a katonák.

1848.

március 9.

Zászlót bont a német trikolór

Frankfurtban a szövetségi gyűlést tartó német államok képviselői kinyilvánítják, hogy egységes államban akarnak élni. Közös szimbólumul a fekete-vörös-arany színeket választják. Májusban a gyűlés parlamentté alakítja át magát.

március 11.

Forradalom Prágában

Függetlenséget és alkotmányt követelnek a prágaiak a Habsburg elnyomással szemben. Pünkösdkor újabb tüntetések kezdődnek, de azt vérbe fojtják a császári csapatok.

március 13.

Forradalom Bécsben

A császári hatalom ellen forradalom tör ki a Habsburg Birodalom központjában. V. Ferdinánd leváltja Metternich kancellárt és további engedményeket ígér. Májusban újabb tüntetések hatására előbb alkotmányt és választójogot ígér a császár, majd Innsbruckba menekül. Nyárra a Habsburg család visszaszerzi a hatalmát a fővárosban.

március 15.

Forradalom Pesten

Nagyobb autonómiát, saját kormányt és polgári fordulatot követelő tömegtüntetés zajlik a magyar városban. A hír hatására a pozsonyi rendi gyűlés a követelések egy részét továbbítja az uralkodónak, akinek jóváhagyásával 17-én megalakul az első magyar kormány. A demokratikus átmenetet ősztől katonai erővel igyekeznek a Habsburgok leverni. A kezdetben sikeres magyar szabadságharcot 1849 augusztusára orosz katonai segítséggel leverik.

március 18.

Forradalom Milánóban

A Habsburgok újabb jelentős városából igyekeznek elűzni a császári csapatokat.

március 18.

Forradalom Berlinben

Barrikádok épülnek Poroszország fővárosában. A hadsereg először brutálisan lép fel, majd mégis engedményeket tesz az udvar, és néhány héttel később már hivatalosan is hősnek nevezik a zavargások áldozatait.

március 22.

Forradalom Velencében

A Habsburgok újabb itáliai városát éri el a forradalmi láz.