Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Az első űrhajós mint szexszimbólum

2011.04.12. 00:07
Jurij Gagarin emléke örökké él. Repülése óta napra pontosan ötven, halála óta kicsivel több, mint negyvenhárom év telt el, rendszerek, évtizedek jöttek-mentek, de az első űrhajós még mindig elég erős, hogy belekapaszkodhassanak az oroszok.

"Számomra Gagarin Oroszország. Ő a tökéletes szexszimbólum. Ő a mi Martin Luther Kingünk, Che Guevaránk. Ő az egyetlen vitán felül pozitív személyiségünk a XX. századtól napjainkig" – írja Alekszej Navalnij orosz sztárblogger. Az utóbbi hetek hekkerháborúja révén híressé vált szerző csak részben és csak nagyon óvatosan viccel. Jurij Gagarin kultuszával kapcsolatban lehet ironizálni, támadni őt azonban annyira sem számít elegánsnak Oroszországban, mint gyalázni a győzelem napját. Az oroszoknak nagyjából ez a két dátum maradt, amit együtt ünnepelhetnek: május 9. és április 12.

Április 12-ének ma van az 50. évfordulója. Kerek szám, nagy rendezvényeken emlékeznek arra az 1961. tavaszi napra, amikor egy 27 éves főhadnagyot kilőttek az űrbe, hogy 108 perccel később őrnagyként térjen vissza a földre. A szerény, félszegen mosolygó fiatalembert egykettőre megismerte mindenki. Az oroszok úgy tudják, meg is szerették őt, messze a Varsói Szerződés határain túl is. Ez így van, még ha Oroszországon kívül ma már kevésbé ápolják is a kultuszát.

Egy ünnepi jegyzetben Georgij Bovt publicista felidézi Georgij Grecsko későbbi űrhajós visszaemlékezését arról, hogyan választotta ki Szergej Koroljov, a szovjet űrprogram atyaúristene az első repüléshez épp Gagarint: "Mérnökként dolgoztam a programban. Ismertük a jelölteket, objektív szempontok szerint próbáltuk rangsorolni őket, a felkészültség, a technikai tudás, a képességek alapján. Gagarin semmiben sem volt a legjobb. Amikor megtudtuk, hogy rá esett a választás, meglepődtünk. De amikor később láttuk, hogy az egész világ rajong érte, rájöttünk, Koroljovnak igaza volt. Az a szerep senkire sem illett volna jobban: Gagarin a nép fia volt, egyszerű, barátságos, mosolygós, őszinte."

Jurij Alekszejevics Gagarin 1934-ben született a nyugat-oroszországi Klusino faluban, nem messze Szmolenszktől. A települést a II. világháborúban két éven át megszállás alatt tartották a német csapatok, ami nem könnyítette meg a leendő űrhajós tanulmányi előmenetelét. A hatodik osztályt 15 évesen fejezte be, utána esti tagozaton próbálkozott tovább. Később szerencsésen felgyorsultak az események, 1951-ben felvették a szaratovi ipari technikumba, 1954-ben belépett a helyi repülőklubba, 1955-ben hajtotta végre első önálló repülését.

1957 októberében a két évvel korábban kezdett katonai iskolát is elvégezte, kitűnő eredménnyel, sokat repült, majd 1959 decemberében kérvényezte, vegyék fel az űrhajósjelöltek lajstromába. Egy héten belül Moszkvába hívták, az orvosi vizsgálatokon megfelelt, a listára 1960 márciusában került fel, kezdődhetett a felkészülés. Egy évvel később kilőtték. Nemcsak őrnagyi váll-lapokat kapott érte, hanem a Szovjetunió Hőse kitüntetést is.

Nem annyira köztudott, hogy a Szojuz–1 projektben ő volt Vlagyimir Komarov dublőre. Azaz ha utóbbi nem tudott volna repülni 1967 áprilisában, Gagarin ment volna helyette. Komarovnak az volt a második repülése, és végzetesnek bizonyult: visszaérkezéskor nem nyílt ki a leszállóegység főejtőernyője, az űrhajós szénné égett, amikor a szerkezet óriási sebességgel a földbe csapódott.

Az első űrhajós egy évvel élte túl társát: 1968 februárjában – már ezredesi rangban – még megvédte mérnöki diplomáját, majd március 27-én gyakroló repülésen MIG-jével lezuhant és szörnyethalt. A baleset körülményei máig nem tisztázottak – az összeesküvés-elméleteknek se szeri, se száma –, bár a titkosítás alól az 50. évforduló ürügyén feloldott dokumentumok valószínűsítik, a pilóta hibázott. Ezt nyíltan kijelenteni nem lehetett a szovjet időkben, egy hős nem követhetett el amatőr hibát.

Eredetileg nem terveztek óriási felhajtást az első repülésnek, a kultuszépítés részben spontán módon kezdődött. Érdekesség: egy verzió szerint a leszállás után helikoptert küldtek az egység keresésére, amely a szerkezetet megtalálta, ám Gagarin nem volt a közelben. A szemtanúk azt mondták, lestopolt egy teherautót, annak a platóján indult el a város felé. Onnan integetett aztán vidáman, amikor a helikopter megtalálta.

Amennyiben Grecskónak igaza van, akkor Koroljov előre tudta, mekkora tábora lesz az első űrhajósnak, de a továbbiakban Nyikita Hruscsov pártfőtitkárnak volt vezető szerepe. Az ő személyes kezdeményezésére szervezték meg a nagy Vörös téri fogadást, a többi jött magától. Gagarin élete jó ideig egyébből sem állt, csak találkozókból határokon innen és túl. Első külföldi útja Csehszlovákiába vezetett, a második Bulgáriába, a harmadik Finnországba. Angliában randevúzott II. Erzsébet királynővel, és a több mint harminc ország közt, ahol járt, ott van Magyarország is. Előfordult, hogy naponta 18-20 fellépést szerveztek neki.

Az életéről, munkásságáról, nagyságáról szóló filmeket, dalokat, verseket számon tartani lehetetlen. A róla elnevezett utcákat, tereket, iskolákat szintén; már Gagarin egyetem is van Szaratovban. A popidol definícióját meghatározó orosz Wikipedia-szócikkben együtt szerepel Kurt Cobainnel, Elvis Presleyvel, Ernesto Che Guevarával: "Első űrhajósként lenyűgöző ismertségre és népszerűségre tett szert szerte a világon. A neve mindmáig egyet jelent a fejlődésbe és emberi akarat erejébe vetett hittel." Ikonokká elsősorban azok válnak, akik fiatalon meghalnak. Gagarin ezt a feltételt is teljesítette.

Az űrrepülést a tudás kultuszának köszönhettük, amelynek szerepe megkérdőjelezhetetlen volt az ötven évvel ezelőtti Szovjetunióban – véli az ITAR-TASSZ-nak adott interjújában Vlagyimir Betelin akadémikus. A hruscsovi felmelegedés idején, alig néhány évvel a sztálini korszak vége után messze a legsikeresebb korszakát élte a szovjet birodalom. Ahogy Georgij Bovt írja: a 60-as évek elején a tudományos, művészeti és a gazdasági sikerek hatására sokan tényleg őszintén hitték, hogy utol lehet érni, meg lehet előzni Amerikát. Hogy 1980-ra felépül a kommunizmus, annál inkább, mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok életszínvonalában 1914 óta akkor volt a legkisebb a különbség.

A tiszta arcú Gagarin az ebbe a felemelkedésbe vetett hitnek és reménynek volt a szimbóluma. Csakhogy aztán jöttek a brezsnyevi 70-es, a gorbacsovi 80-as, a jelcini 90-es, majd a putyini 2000-es évek. Ezzel együtt beléje – ahogy a győzelem napjába is, ugye – még mindig lehet kapaszkodni. Holtában is erős.