Frigyes
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Nem Kassán múlott a magyar hadüzenet?

2011.06.22. 09:26
Oroszországban előkerültek Werth Henrik magyar vezérkari főnök hadifogságban tett kihallgatási jegyzőkönyvei. A szövegben fontos utalások vannak arról, hogy Magyarország mindenképpen hadba lépett volna a Szovjetunió ellen a második világháborúban, Kassa bombázása csak ürügynek kellett.

Varga Éva levéltáros és Vaszilij Hrisztoforov orosz történész fontos kutatási eredményről számoltak be egy budapesti konferencián. Eszerint a kassai bombázástól függetlenül eldőlt, hogy Magyarország hadba lép 1941-ben a Szovjetunió ellen. A kutatók hozzáférhettek Werth Henrik több vallomásához, amelyeket szovjet fogságban tett. Werth volt a hadba lépéskor a vezérkari főnök Magyarországon.

Magyarország hivatalosan azért üzent hadat a Szovjetuniónak, mert 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek szovjet gyártmányú bombákat dobtak Kassára. A szovjetek azonban tagadták, hogy ők támadtak volna. A bombázásban több mint harmincan meghaltak. A magyar történelem egyik rejtélye, hogy kik és miért bombázták Kassát. A kormány mindenesetre nagyon gyorsan, még aznap döntött a hadba lépésről,  parlamenti jóváhagyást sem kért a miniszterelnök, holott ezt az akkori törvények szerint meg kellett volna tennie.

A most előkerült kihallgatási jegyzőkönyv ide vonatkozó fontos részlete így szól:

Kérdés: Milyen formális ürügyet használtak fel a Szovjetunió elleni hadüzenethez?

Werth Henrik: Miután a háborúba való belépés kérdése el volt döntve, nem okozott nehézséget ürügyet keresni. Ebben az esetben Kassa város szovjet repülőgépekkel történő bombázása szolgált ürügyül.

Kérdés: Pontosan megállapították, hogy a bombázást szovjet repülők hajtották végre?

Werth Henrik: A parancsom alapján folyt a vizsgálat, amely szemtanúk vallomása alapján és a helyszínen talált fel nem robbant bomba alapján megállapította, hogy a bombázást orosz repülőgépek hajtották végre.

Kérdés: Ön látta a fel nem robbant bombát?

Werth Henrik: Nem, nem láttam.

Kérdés: Eléggé hiteles bizottság folytatta le a vizsgálatot?

Werth Henrik: A Vezérkari Főnökség egyik osztályának parancsnokát bíztam meg a bizottság vezetésével, aki később személyesen nekem tett jelentést az eredményekről.

Kérdés: És ebben kimerült az ön vizsgálódása?

Werth Henrik: Igen, ezek az eredmények kielégítőek voltak.

Kérdés: Miért viszonyult ilyen komolytalanul ehhez az elvi kérdéshez?

Werth Henrik: Azt feltételeztem (úgy véltem), amennyiben a háborúról a kérdés eldöntött, úgy ehhez az ürügy keresése pusztán formalitás, amely ahhoz szükségeltetik, hogy a kormány hadüzenetről hozott döntését a nép előtt igazolja.

Az 1945. augusztus 11-én, Moszkvában készült kihallgatási jegyzőkönyv részletéből az első és az utolsó válasz nagyon izgalmas.  Werth Henrik mindkét alkalommal azt állítja, a magyar hadbalépés már eldőlt Kassa bombázása előtt. Eddig erről semmilyen közvetlen forrás sem került elő.

Werth Henrik
Werth Henrik

Werth Henrik 1938 szeptemberétől 1941 szeptemberéig volt a honvédség vezérkari főnöke. Az ő vezetésével lépett be Magyarország a második világháborúba. Közismert volt a nácik és Németország iránti feltétlen lojalitása, fontos szorgalmazója volt a jugoszláviai bevonulásnak és a Szovjetunió elleni hadba lépésnek is. 1945-ben tartóztatták le a szovjetek, 1952-es haláláig hadifogságban maradt. Távollétében 1948-ban Magyarországon halálra ítélték.

Werth Henriknek most kilenc kihallgatási jegyzőkönyve és egy saját kézzel írt vallomása került elő Oroszországban. A forrásokat oroszul már kiadták, és a magyar kiadás is készül, az ELTE BTK Ruszisztikai Központjának gondozásában. A kutatási eredményeket Varga Éva és Vaszilij Hrisztoforov a központ jjúnius 10-11-ei konferenciáján mutatták be először Magyarországon, amelyet a szovjetek elleni német támadás 70. évfordulója alkalmából rendeztek. (Werth kihallgatási jegyzőkönyvével együtt a konferencia anyagát is kiadják.)

Kassa bombázásáról számos magyarázatot írtak már a történészek, de egészen biztosat nem lehet tudni. A legnépszerűbb feltételezés, hogy tévedésből bombázták a szovjetek Kassát, és valójában az akkor Szlovákiához tartozó, német híradós támaszpontnak számító Eperjes ellen készültek. Más magyarázatok szerint a németek álltak a háttérben, esetleg a románokkal végeztetve el a piszkos munkát, hogy így kényszerítsék ki Magyarország hadba lépését.

Krausz Tamás (fotó: Nagy Attila)
Krausz Tamás (fotó: Nagy Attila)

A konferenciát szervező Krausz Tamás történész, az ELTE Kelet-Európa Története tanszékének vezetője azt mondta az Indexnek, nagyon fontos új szempontokat vethet fel a most előkerült jegyzőkönyv, például új megvilágításba teheti a jugoszláviai magyar bevonulást is. "Megkerülhetetlen, hogy szembenézzünk az akkori magyar elit bűneivel", magyarázta Krausz azzal kapcsolatban, hogy fontos a Horthy-korszak részletesebb feltárása, és például annak a megvizsgálása, hogyan és miért vett részt Magyarország a nácik oldalán a háborúban. A háborúnak egymillió magyar áldozata volt. Németország napra pontosan 70 éve támadta meg a Szovjetuniót.