Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A neandervölgyi és a modern ember együtt élt Európában

2011.11.07. 16:51
Az Európa területén megjelenő első Homo sapiensek maradványaira bukkantak az oxfordi egyetem kutatói Olaszországban.

Az angol kutatók először úgy gondolták, hogy az őskori Grotta del Cavallo nevű barlangban talált állkapocscsont és fogak a neandervölgyi embertől származnak, ám a további vizsgálatok kimutatták, hogy valójában az anatómiailag már modern felépítésű őseinktől, a Homo sapienstől származnak – idézi a BBC az oxfordi kutatók tanulmányát, ami a Nature-ben jelent meg.

A fosszíliák korát Stefano Benazzi és Gerhard Weber, a Bécsi Egyetem professzorai radiokarbonos vizsgálattal határozták meg, amely kimutatta, hogy azok 43-45 ezer éves korukkal a ma ismert legrégebbi ilyen leleteknek számítanak Európában. Egy másik állkapocscsontdarab, amelyet az angliai Devonban tártak fel, 41-44 ezer éves. A kutatásban részt vett dr. Pap Ildikó is, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának igazgatója, az ELTE Természettudományi Karának és a Doktori Iskolának oktatója. (Pap Ildikó külföldön tartózkodik, ezért nem értük el, hogy kommentálja a publikációt.)

A maradványok kora azt bizonyítja, hogy a modern ember sokkal korábban érkezett meg Európába, mint ahogyan azt eddig hitték, az eddigi kutatások ugyanis 40 ezer évnél későbbre tették a Homo sapiens megjelenését. Ez azt jelenti, hogy a fejlettebb őseink néhány ezer évig egyszerre voltak jelen a neandervölgyiekkel a világnak ezen a részén.

A felfedezés konklúziója ellentmond annak a korábbi feltevésnek, miszerint a neandervölgyi ember eltűnt a föld színéről a modern őseink megjelenésével, vagy esetleg beleolvadt az újabb fajba. (Egy korábbi kutatás szerint az Eurázsia területén élő mai emberek génállományának 1-4 százalékát teszik ki neandervölgyi gének.)