A neandervölgyi és a modern ember együtt élt Európában

Az angol kutatók először úgy gondolták, hogy az őskori Grotta del Cavallo nevű barlangban talált állkapocscsont és fogak a neandervölgyi embertől származnak, ám a további vizsgálatok kimutatták, hogy valójában az anatómiailag már modern felépítésű őseinktől, a Homo sapienstől származnak – idézi a BBC az oxfordi kutatók tanulmányát, ami a Nature-ben jelent meg.

A fosszíliák korát Stefano Benazzi és Gerhard Weber, a Bécsi Egyetem professzorai radiokarbonos vizsgálattal határozták meg, amely kimutatta, hogy azok 43-45 ezer éves korukkal a ma ismert legrégebbi ilyen leleteknek számítanak Európában. Egy másik állkapocscsontdarab, amelyet az angliai Devonban tártak fel, 41-44 ezer éves. A kutatásban részt vett dr. Pap Ildikó is, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának igazgatója, az ELTE Természettudományi Karának és a Doktori Iskolának oktatója. (Pap Ildikó külföldön tartózkodik, ezért nem értük el, hogy kommentálja a publikációt.)

A maradványok kora azt bizonyítja, hogy a modern ember sokkal korábban érkezett meg Európába, mint ahogyan azt eddig hitték, az eddigi kutatások ugyanis 40 ezer évnél későbbre tették a Homo sapiens megjelenését. Ez azt jelenti, hogy a fejlettebb őseink néhány ezer évig egyszerre voltak jelen a neandervölgyiekkel a világnak ezen a részén.

A felfedezés konklúziója ellentmond annak a korábbi feltevésnek, miszerint a neandervölgyi ember eltűnt a föld színéről a modern őseink megjelenésével, vagy esetleg beleolvadt az újabb fajba. (Egy korábbi kutatás szerint az Eurázsia területén élő mai emberek génállományának 1-4 százalékát teszik ki neandervölgyi gének.)