Ibolya
17 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Fák vallottak a középkori sugárlöketről

2012.06.04. 14:18

A 8. század végén egy rejtélyes kozmikus sugárlöket érte a Földet japán kutatók szerint, akik cédrusfák évgyűrűiben bukkantak rá a nagy hatású, ám eddig azonosíthatatlan esemény nyomaira. Az ősi fák anyagának szén-14 izotópos elemzése azt mutatta, hogy a kozmikus sugárzás 774-ben és 775-ben érte őket – számoltak be eredményükről a Nagojai Egyetem kutatói a Nature tudományos magazinban.

A Földet folyamatosan bombázzák protonok és más szubatomi részecskék, amelyeket nagy energiájú források bocsátanak ki az űrben. A részecskék a sztratoszférát alkotó molekulákkal ütköznek, és a nitrogéngáz molekuláival reakcióba lépve létrehozzák a szén 14-es tömegszámú izotópját, a C-14-et, amely aztán elnyelődik a bioszférában. Vizsgálataikban a japán kutatók úgy találták, hogy a két cédrusban 1,2 százalékkal magasabb volt a szén-14 izotóp szintje 774-ben és 775-ben, mint a korábbi és a későbbi években. A C-14 háttér koncentrációja tekintetében ez hatalmas különbségnek számít.

A kozmikus sugárzás egyik forrása a Nap, amelynek aktivitása az úgynevezett Schwabe-ciklusokban változik. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a 774-775-ös kozmikus sugárlöket nem illeszthető a korabeli napfoltciklusokba, és jóval nagyobb, mint bármely ismert napkitörés. A másik lehetőség, hogy egy szupernóva volt a sugárforrás, ám ennek nincs az északi féltekén dokumentált nyoma. Számítások szerint abban az időben két közeli szupernóva – a Cassiopeia A és a Vela Jr. – maradványai létezhettek, de ezek túl távol voltak a Földtől ahhoz, hogy energiájukat felelőssé lehetne tenni a szén-14 fellelt mennyiségéért.

„Jelenlegi tudásunkkal nem tudjuk meghatározni az esemény okát" – ismerte el Mijake Fusza, a kutatócsoport vezetője. „Annyit tudunk mondani, hogy egy különlegesen nagy energiájú esemény történt űrkörnyezetünkben 775-ben, és valószínűtlen, hogy akár napkitörés, akár valamely közeli szupernóva lenne felelőssé tehető érte."

A csoport tagjai mélyebbre ásnak a rejtély megfejtéséért, a következő lépésben a berillium izotópjait mérik meg az anyagmintákban. Emellett történeti feljegyzések után kutatnak, hátha valaki látott akkoriban egy furcsa fellobbanást az égbolton.