Nárcisz
7 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Helyszínelés hetvenöt év után

2012.06.08. 08:38
Eloszlóban a homály a repülés történetének egyik legrégebbi rejtélye körül. A The International Group for Historic Aircraft Recovery (TIGHAR) nevű amerikai szervezet eddig kétmillió dollárt költött Amelia Earhart halálának földerítésére, és tudományos precizitással adott hírt a vizsgálat stádiumáról: 82 százalékon állnak a teljes igazság megismeréséhez vezető úton. A kutatást az amerikai külügyminisztérium is felkarolta, sőt a várt eredményt maga Hillary Clinton is előre jelezte.

Egy washingtoni – a külügyminisztériumban megtartott – háromnapos konferencián tényként jelentették be, hogy a repülés hőskorának legnevesebb pilótanőjét, Amelia Earhartot és navigátorát, Fred Noonant 1937. július 18. körül  a Csendes-óceán egy lakatlan korallzátonyán érte a halál. Kényszerleszállásuk után több mint egy hétig várták a segítséget, majd Electra nevű kétmotoros gépükkel együtt az óceánba mosta őket a dagály.

Amelia Mary Earhartot 31 éves korában érte el a világhír: Lockheed Vega monoplán gépén 1928-ban két társával együtt átrepülte az Atlanti-óceánt, majd négy évvel később ugyanezt egyedül tette meg. 1934-ben újabb rekordot teljesített: Hawaiiból ő repült először Kaliforniába.

1937. június végén indult el végzetes útjára. A cél az volt, hogy az Egyenlítő mentén repülje körbe a Földet. A Csendes-óceán szigetvilága felett repültek, amikor világossá lett, hogy üzemanyaguk a számítottnál gyorsabban fogy, és nem elegendő ahhoz, hogy eljussanak a Howland-szigethez, amelyen landolni szerettek volna. Hogy ezután mi történt, a 20. századi történelem egyik nagy rejtélye maradt.

Az évtizedek folyamán expedíciók sora kereste Earharték nyomait. A legkülönfélébb feltételezésekhez véltek bizonyítékokat találni: a bulvársajtó évekig dédelgette a mesét, hogy  Earhart megelégedvén a világhír terhét valahol inkognitóban éli az életét, de sokan hitelt adtak annak a verziónak is, hogy az Electra japán fennhatóságú területen szállt le, és Amerika-gyűlölő fogvatartói meggyilkolták a két pilótát.

Több mint húsz éve három darab zsebkést és pipereüveg darabjait találták meg a délnyugati Csendes-óceán egyik lakatlan szigetén, amely Kiribatihoz tartozik, és a Howland-szigethez képest 480 kilométerre délkeletre helyezkedik el.

A mostani konferencia szenzációt keltő előadása új megvilágításba helyezi, hogy mi is történhetett háromnegyed évszázada. „Amelia Earhart nem egyszerűen csak eltűnt 1937. július 2-án. Az eltűnt repülőgépről leadott rádiós segélyhívásainak szövegei hosszú heteken át uralták az újságok címlapjait, a tengerészet és a parti őrség is mindent megtett a felkutatására” – mutatott rá  Ric Gillespie, a TIGHAR igazgatója. „A keresés sikertelensége miatt a katasztrófára utaló rádiójeleket hamisnak mondják, és azóta is figyelmen kívül hagyják.”

A legkorszerűbb mai digitális információs rendszerekkel, a rádióhullámok terjedési analízisét használva a kutatók ismét megvizsgálták a 120 rádiójelet, amelyeket Earhart repülőgépe 1937. július 2-tól július 18-ig küldött, illetve az ezekről készült jelentéseket. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a 120 jelből 57 bizonyosan hiteles volt. A vizsgálat eredményei tehát arra utalnak, hogy az Electra a kerekein állt a szárazföldön az eltűnését követő napokban.

Earhart 1937. július 2-án helyi idő szerint 7 óra 42 perckor küldte az utolsó üzenetet a levegőből. Az  üzenetben szereplő koordináták valószínűleg tévesek voltak, és nem a Howland-sziget, hanem a Gardner-sziget (mai nevén Nikumaroro) felé tartottak. A TIGHAR kutatói szerint a kényszerleszállást túlélők addig küldhették a rádiójeleket, amíg az ár le nem mosta a zátonyról a repülőgépet és utasait. Mindez az előtt történhetett, hogy az amerikai haditengerészet gépei átfésülték a terepet.

A szervezet most arra gyűjt pénzt, hogy a teljes igazságot feltárja a repülőgép roncsainak megtalálásával: még idén júliusban egy szerkezet segítségével a víz alatt meg akarják keresni a repülőgép darabjait.