Álmos
0 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Zelnik százmilliókkal tartozik

2012.08.02. 18:00 Módosítva: 2012.08.03. 12:13

Komoly adósságokat halmozott fel az eheti HVG cikke szerint Zelnik István, az Aranymúzeumáról ismert műgyűjtő. A hetilap tényfeltáró cikke szerint Zelnik gyanús részvényügyletekkel szerzett pénzt, a fedezetül szolgáló műtárgyak pedig forgalomképtelenek.

A Guimet nem kompetens

Zelnik Istán tegnapi, a Seuso-kincs visszavásárlása témájában adott interjújában elmondta, hogy a párizsi Guimet múzeum elnöke nemrég meglátogatta a múzeumot.

"(...) mivel sokat hallott az aranymúzeumról, a Louvre és a Guimet fémrestaurátora és egy történészprofesszor kíséretében eljött megnézni az anyagot. 3-4 órán át nézték a múzeumot és vizsgálták a tárgyakat. Aztán ledőlt minden fal: a világ leghíresebb Ázsia-múzeumának vezetője elismerte, hogy ez egy világszínvonalú gyűjtemény, egy olyan kincs, amire nemzetközi tudományos együttműködési programokat lehet és kell építeni, és amiben a Guimet partnere lesz a Zelnik István Aranymúzeumnak."

Olivier de Bernon, a Guimet múzeum elnöke az Index megkeresésére ennél jóval óvatosabban fogalmaz budapesti tapasztalatairól. Mint írja, őszintén elámult, hogy a múzeumban több aranytárgy van kiállítva, mint amennyit az EFEO, a párizsi távolkeleti egyetem egy évszázad alatt publikált. De Bernont a levele szerint Claude Jacques pofesszor, a khmer feliratok szakértője kísérte el, fémrestaurátorról viszont nem tesz említést.

Mint írja, a művek eredetisége ügyében nem kompetens, azokat csak egyedi vizsgálatok alapján lehetne megállapítani. A két intézmény közötti együttműködés mindenekelőtt a publikációk cseréjét jelentheti. A Guimet-nek nincs aranytárgy-gyűjteménye, nem értenek ehhez a területhez, és a kutatók leterheltsége miatt az együttműködés csak konkrét tárgyakkal kapcsolatos kutatásokra vonatkozhat.

Zelnik cége, az Andrássy úti Aranymúzeum tulajdonosaként bejegyzett Magyar Indokína Társaság (MIT) Kft. ellen egy nyomdaipari cég 10, egy reklámcég 17, az egyik megyei önkormányzat 3, és egy médiaügynökség 6 milliós tartozás miatt indított végrehajtási eljárást. Nekik Zelnik végül fizetett, de a lap tud más, a múzeum építésében részt vett cégekről, amelyeknek szintén tartozik. A Raiffeisen bank 850 miliós jelzálogot jegyeztetett be a MIT tulajdonában álló Aranymúzeum Andrássy úti épületére.

A cikk szerint a műgyűjtő húszmillióval tartozik az idén elhunyt műkereskedő, Nagyházi Csaba örököseinek, de adósa maradt az életrajzi kötete szerzőjének, Csúri Ákosnak, és egy kambodzsai örökségvédelmi projekt előkészítésén dolgozó, részben általa felállított szakértői csoport tagjainak is. Zelnik emellett több mint százmillió forinttal adósa egy névtelenséget kérő üzletember-műgyűjtőnek, ezért nemrég végrehajtással lefoglalták az üzletrészét a MIT-ben.

A HVG legsúlyosabb állítása szerint Zelnik jogosulatlan befektetési szolgáltatást nyújthatott,  megsérthette az értékpapírok forgalomba hozataláról szóló előírásokat, és felmerül a tiltott betétgyűjtés gyanúja is: az ellenőrzése alatt álló MIT Kft. tízmillió forintért adta el egy offshore cég részvényét egy befektetőnek. A Seychelle-szigeteki Art Investment Corporation akkor még a MIT feles tulajdonosa volt.

A részvényszerződés legalább 20 százalékos hozamot ígért, és kikötötte, hogy a MIT azt egy év után a hozamot is kifizetve visszavásárolja. Az ügylet fedezete két arany műtárgy volt, melyekről a befektető fényképeket kapott, ám amelyeknek hiányos a dokumentációja. A visszavásárlás elmaradt, miközben kiderült, hogy a részvényből Zelnik másoknak is eladott. A fedezetül szolgáló műtárgyak ugyanakkor nem forgalomképesek, mert nincs eredetdokumentációjuk, és nem letétben, hanem Zelnik Aranymúzeumában vannak – írja a HVG.

Buzinkay Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Műtárgy-felügyeleti Irodájának vezetője szerint a sajtóban közölt információk alapján jelenleg nem dönthető el egyértelműen, hogy a magyar jogrendszer szerint elfogadható-e a Zelnik István által javasolt megoldás. "Ehhez tudni kellene, hogy pontosan mi az ajánlat, ez azonban eddig nem derült ki" – jegyezte meg.

Mint hozzátette, sok szempontot kell figyelembe venni: büntetőügy is zajlott az ügyben, és Magyarországon kívül más állam is fogalmazott meg jogigényeket. A szakember rámutatott arra: létezik a magyar államnak egy hatósági nyilvántartása a védetté nyilvánított, valamint lopott, eltűnt vagy jogellenesen kivitt kulturális javakról, ebben a jegyzékben azonban a Seuso-kincs nem szerepel.

"Így az a furcsa helyzet áll fenn, mintha a magyar állam akarná is a leletet, meg nem is" – fogalmazott. Buzinkay Péter elmondta, amennyiben bebizonyosodik, hogy a Seuso-kincs a magyar állam tulajdonát képezi, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adhatná azt vagyonkezelésbe.

Megemelte jegyzett tőkéjét a Magyar Indokína Társaság

A cikk megjelenése után a MIT Kft. közleményt juttatott el az Index szerkesztőségéhez. Eszerint a cég 249 millió forint készpénzzel 1,42 milliárdra emelte a jegyzett tőkéjét. Ezzel a cég pénzügyi konszolidációjának újabb szakasza zárul le. A MIT Kft. a közlemény szerint várhatóan a következő két hónapban teljesen befejezi pénzügyi konszolidációját és a törvény által megszabott keretek és határidőkön belül rendezi a még fennálló pénzügyi kötelezettségeit.