Második világháborús üzenetet találtak egy postagalamb tetemén
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A brit kormányzati kommunikációs központ (GCHQ) kódfejtőin kifogott az a második világháborúból származó kódolt üzenet, amelyet egy dél-angliai ház kéményében felfedezett galambtetemen találtak. Nagy-Britannia legnagyobb elektronikus hírszerző ügynökségének szakemberei a közvélemény segítségét kérik az üzenet dekódolásához.
A madártetemet egy férfi, David Martin találta meg a dél-angliai Surrey grófságban, amikor egy használaton kívüli tűzhelyet tisztított ki a házában. A galamb egyik lábához egy vörösre festett fémdobozt erősítettek, ez tartalmazta a 27 darab ötbetűs csoportból álló üzenetet.
A kormányzati kommunikációs központ (GCHQ) szakemberei és második világháborús brit kódfejtő központ, a Bletchley Park történészei próbálták megfejteni az üzenetet. A megfelelő kódkönyvek és a felhasznált kódkulcs hiányában képtelenség lesz feltörni – mondta a központ szóvivője.
Az üzenet kódkönyv alapján készült, amelyet azután rejtjeleztek. A szöveg 27 kódból áll, valamennyi öt betűből és számból álló sorozat. Nem ismert azonban a küldő Sjt W Stot kiléte, valamint a címzett X02 sem, ez pedig szakértők szerint hihetetlenül nehézzé teszi a kód feltörését. A feltételezések szerint a címzett a brit légierő tisztje elhetett, a küldő azonban nem hivatásos tisztje a hadseregnek. Habár a kódkönyveket és rejtjelrendszereket meg kellett volna semmisíteni Winston Churchill személyes parancsára, csekély esélye mégis van annak, hogy valahonnan előkerül.
A GCHQ szóvivője szerint szomorú, hogy a madár által szállított üzenetet nem tudják elolvasni. "Tisztelettel adózunk a háború idején dolgozó rejtjelezők tudása előtt, akik noha emberfeletti nyomás alatt dolgoztak, sem akkor sem most nem megfejthető titkosítást alkottak" – mondta a szakember.
Az észak-londoni Bletchley Park Galambmúzeumának kurátora szintén beszállt kutatásba: igyekszik megtalálni a halott galamb azonosító számát. A háborúban igen gyakran használtak Nagy-Britannia és a kontinens között üzenetközvetítésre galambokat. A madarak akár 80 kilométert is megtesznek óránként, 1000 kilométerre is eljutnak. Azonban meglehetősen sérülékenyek voltak, hiszen könnyen áldozatul eshettek egy-egy éhes ragadozómadárnak, vagy éppen unatkozó katonáknak, akik szívesen lövöldöztek rájuk.
A Bletchley Park történészei szerint a galamb minden bizonnyal a náci megszállás alatt álló Franciaországból tért vissza az 1944-es normandiai partraszállás idején. A lábára erősített üzenet olyan szokatlan jeleket használ, amelyeket általában a legtitkosabb információkra alkalmaztak.