Máté, Mirella
4 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Száz évig nyaknak nézték az őslény farát

2013.01.15. 11:43

Száz éve fordítva rakják össze a tudósok az első szárazföldi négylábú állatok csontvázait, derült ki abból a vizsgálatból, ami nagy felbontású röntgenképek segítségével rendszerezte újra az ilyen állatok leleteiről rendelkezésre álló adatokat. A mostani eredmények hatására nemcsak újra kell írni a könyveket, de az ősi négylábúak ábrázolása is átalakulhat.

Az Európai Szinkrotronsugárzási Központ (European Synchrotron Radiation Facility, ESRF) munkatársai egy új módszerrel vizsgálták meg 360 millió éves leleteket, és a modern képalkotási lehetőségeknek köszönhetően kiderült, hogy amit korábban az ősi négylábúak, például az első szárazföldi gerincesként ismert Ichthyostega, vagy a sokáig halnak gondolt, fiókban pihenő Pederpes első gerinccsigolyájának hittek, az valójában pont az utolsó.

Az ősi négylábúak gerincét alkotó csontok sorrendjét és funkcióját illető tévedés hatására az állatok téves ábrázolása terjedt el a világon, ez az, amit az új vizsgálati módszer segítségével kapott eredmények alapján ki kell javítani. A mostani vizsgálathoz hasonló korábban azért nem volt lehetséges, mert az első négylábúak maradványai kövekbe zárva maradtak fent, így azokat csak a modern röntgengépek képességeivel lehet a megfelelő részletességgel megjeleníteni anélkül, hogy kárt tennének az értékes leletekben.

A mai gerincesek gerincoszlopát alkotó csigolyák mára egyetlen csontból állnak, a korai gerincesek esetében azonban egy-egy csigolya még több csontot is tartalmazott. Dr. Stephanie Pierce, a Királyi Állatorvosi Egyetem munkatársa szerint a most kapott, háromdimenziós képek segítségével már ki tudják dolgozni az egyes csontok kapcsolódással, mozgással és teherviseléssel kapcsolatos részleteit, így többet tudunk majd arról is, pontosan hogy mozogtak az először a partra mászó gerinces állatok.

Az eredményeket összefoglaló Nature-beli cikk társszerzője, a Cambridge-i Egyetem kutatója, Jeniffer Clack arról is beszélt, hogy a speciális röntgenes vizsgálat a szegycsont fejlődéséről is árult el újabb részleteket. „Ezek a mellkasi csontok a később kialakult, kemény szegycsont első fejlődési szakaszát jelentik”, mondta el Clack. A tudós szerint a szegycsont legfontosabb szerepe az volt, hogy meg tudta tartani a szárazföldön mozgó négylábúak testsúlyát.