Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Senkinek sem kell az Ivo Dzsima-i zászló felállításáról készült eredeti emlékmű

MTI/Index
2013.02.25. 09:13

Nem talált vevőre a második világháborúban lezajlott Ivo Dzsima-i csata emlékezetes pillanatát megörökítő eredeti szobor, amely azt ábrázolja, ahogy hat tengerészgyalogos kitűzi az amerikai zászlót a sziget Szuribacsi nevű hegyén.

A régóta feledésbe merült szoborért kétmillió dollárt remélt a Bonhams aukciósház, amely ezúttal világháborús emléktárgyakból szervezett árverést New Yorkban. A híres alkotásért hárman érdeklődtek, de egyikük ajánlata sem érte el a minimumárat, így 950 ezer dollárnál leállították a licitet.

Az Arlingtoni Nemzeti Temetőben látható, a Tengerészgyalogosok emlékműve elnevezésű, tíz méter magas híres szoborról kevesen tudják, hogy nem az eredeti. A most árverésre bocsátott eredeti alkotás négy évtized után bukkant fel a homályból.

Az 1945. február 19. és március 26. között lezajlott ütközetet az amerikai és a japán haderők vívták Ivo Dzsima birtoklásáért. A szigetnek stratégiai jelentősége volt, ugyanis az ottani radarállomás segítségével a japánok időben értesülhettek az amerikai légitámadásokról. A csata eredményeként az Egyesült Államok megszerezte az irányítást a szigeten kiépített repülőtér-légibázis felett.

A zászlókitűzést Joe Rosenthal amerikai fotográfus, az Associated Press (AP) hírügynökség tudósítója örökítette meg 1945. február 23-án. A fotó azóta ikonná vált: a rajta látható tengerészgyalogosok közül hárman nem élték túl a szigetért folytatott harcokat, ketten közülük egy héttel később, csupán néhány óra különbséggel estek el. A felvételért a tudósító Pulitzer-díjat kapott. Érdekesség, hogy a kép a zászló második kitűzése során készült, az első néhány órával korábban, a csata hevében történt meg, és bár akkor is készült fotó, az nem sikerült olyan jól, mint Rosenthal csípőből, a kereső használata nélkül ellőtt képe. A zászló második kitűzéséről már videó is készült, hasonló szögből, mint a fénykép.

A fotó első pillantásra megragadta a haditengerészet kötelékében szolgáló szobrász, Felix de Weldon fantáziáját, és egy hétvégi eltávozás helyett viaszba öntötte nagyszabású, a fénykép alapján megalkotott szobortervét. A vezérkari főnökök tanácsa áldását adta rá, és a kongresszus is megszavazta - csak éppen a háborús költségvetés miatt pénzt nem tudott adni a munkálatokra. De Weldon saját forrásaiból fedezte kiadásait.

A négy méter magas kőalkotással három hónap alatt készült el, és az emlékművet a Constitution (Alkotmány) sugárúton állították fel, a szövetségi jegybank jelenlegi épülete előtt. 1947-ben azonban építési munkálatok miatt eltávolították onnan: az öttonnás monstrum visszakerült de Weldonhoz, aki műterme mögött talált neki helyet, és kátrányos ponyvával betakarta. Nagyjából ezzel egy időben a kormány felkérte az Arlingtonban látható, az eredetinél jóval nagyobb emlékmű elkészítésére.

A négyméteres "előd" 1990-ben jutott Rodney Hilton Brown amerikai történész birtokába, aki könyvet írt de Weldonról. Amikor anyaggyűjtés közben felkereste a régi műtermet, legnagyobb döbbenetére a kertben rálelt a kőszoborra, amelyet még mindig ugyanaz a ponyva fedett. Úgy döntött, hogy megvásárolja az alkotást a szobrásztól.