Erzsébet
1 °C
4 °C

Befalazással és trükkökkel is választottak pápát

2013.03.13. 00:46
Kedden összeült a konklávé, hogy megválassza a lemondott XVI. Benedek utódát. A külvilág semmit nem fog érzékelni a Vatikánban folyó vitákról, és várhatóan napokon belül meg is választják az új pápát, de ez nem mindig volt ilyen egyszerű. Viharos pápaválasztások kísérték végig a történelmet, királyok, császárok, katonák szerettek beleszólni a választás menetébe. Hosszú ideig tartott, amíg kialakultak a ma is érvényes szabályok.

A legkorábbi pápák megválasztásának körülményei nem ismertek. Vannak arra utaló jelek, hogy a legkorábbi pápák kijelölték utódaikat, de ezt a szokást hamar elvetették, mert a kijelölt utódok nem mindig feleltek meg a legfőbb egyházi és világi méltóságok igényeinek. Hamar kialakult a választás, vagyis Róma legfőbb egyházi méltóságát is hasonlóan választották meg, mint a többi város püspökét: összegyűltek a helyi egyházi vezetők és szavaztak.

Ezeket a szavazásokat nem mindig tudták háborítatlanul lefolytatni, és korán megjelentek az eredményt ellenzők is, ők általában ellenpápát választottak. A legkorábbi ellenpápát 217-ben választották meg – ő Hippolyt volt –, az utolsót 1439-ben, V. Félix személyében.

A kereszténység hivatalos államvallássá válása után az uralkodók is szerettek beleszólni a pápa megválasztásába, I. Jusztiniánusz például elrendelte, hogy a pápát csak az ő jóváhagyása után lehet felszentelni, két évszázaddal később pedig a frank királyok szerettek volna hasonló jogokat maguknak. Az uralkodók egészen odáig mentek, hogy a 10-11. században a német-római császárok maguk nevezték ki a pápákat, illetve mondatták le és kergették el a nekik nem tetsző pápát.

A befalazott bíborosok

A pápa megválasztásának folyamatát a 11. században reformálták meg, 1059-ben II. Miklós pápa csökkentette a császár szerepét és a bíborosi testületre bízta a pápa megválasztását, ennek ellenére a következő évszázadokban még nem voltak egyértelműek a szabályok – egymás után többször is választottak pápákat és ellenpápákat. III. Sándor pápa volt az, aki 1179-ben végleg a bíborosok hatáskörébe utalta a pápa megválasztását. Ez egyrészt kizárta az uralkodók közvetlen befolyását, másrészt viszont az uralkodók így a bíborosokon keresztül próbálták befolyásolni a választást. A politikai játszmák és egyéni ambíciók miatt a következő évszázadban többször hónapokig tartottak a pápaválasztó gyűlések, és nem egyszer előfordult, hogy a döntést sürgetve befalazták a bíborosokat.

A 13. században szinte divat lett a befalazás. Például IX. Gergely halála után a bíborosok Rómában gyűltek össze, a tizenkét pápaválasztó bíboros közül ketten a császár fogságába estek, a maradék tíz bíboros két pártra szakadt. Hosszú hónapokig nem tudtak megegyezni, a római szenátus élén álló Matteo Rosso Orsini pedig úgy próbálta siettetni a választást, hogy egy régi romos palotába zárta a bíborosokat. A rossz körülmények ellenére a bíborosok további két hónapon keresztül nem tudtak megegyezni. A lyukas tető és a hideg, esős idő azonban megtette hatását, a bíborosok a leggyengébb társukat választották meg, csak hogy kiszabaduljanak a fogságból. A IV. Celesztin néven trónra lépő pápa csak két hétig uralkodott, egyetlen cselekedete az volt, hogy egyházi átokkal sújtotta Orsinit, aztán meghalt.

Utódának megválasztása sem volt könnyebb, a rémült bíborosok elmenekültek Rómából, és Anagniban ültek össze. A választás itt sem volt könnyebb, több mint 19 hónapig tartó vita után 1243. június 25-én megválasztották IV. Incét.

A konklávé szabályait egy három évig elhúzódó pápaválasztás után egyértelműsítették. IV. Kelemen pápa halála után a bíborosok annyira széthúztak különböző politikai érdekek mentén, hogy nem tudtak megegyezni a következő pápa személyéről. A Viterbóban összegyűlt bíborosokat befalazták egy palotába, de ők ennek ellenére sem találtak megoldást. A városiak ezek után lebontották a palota tetőszerkezetét, és csak kenyeret és vizet adtak a bíborosoknak, akik ezek után gyorsan megválasztották X. Gergelyt.

Szigorú szabályok

X. Gergely pápa 1271-76 között uralkodott, és mivel élénken éltek benne megválasztásának körülményei, 1274-ben szigorú szabályokat vezetett be a pápák megválasztására. Eszerint a bíborosoknak a pápa halála után tíz nappal össze kellett ülniük egy zárt helyen. A bíborosoknak egy közös helyen kellett élniük választófalak és függönyök nélkül, tilos volt a kijárás és bármilyen érintkezés a külvilággal. Az ételeket ellenőrzés után adhatták be a bíborosoknak, hogy ne kaphassanak üzenetet a külvilágból. A döntést elvileg gyorsította, hogy ha három napig nem hoztak döntést, akkor a következő öt napon csak egy fogást kaphattak étkezésenként, további öt nap után pedig csak kenyeret, bort és vizet kaphattak. Csak két szolgálójuk lehetett, hacsak nem voltak betegek.

De a szabályok a konklávéknál eleinte azért voltak, hogy gyorsan el is felejtsék azokat, X. Gergely halála után V. Adorján eltörölte a szabályokat, majd XXI. János sem ragaszkodott hozzájuk. V. Adorjánt csak mint a legkisebb rosszat választották meg a megegyezni képtelen olasz és francia bíborosok, de nem volt szerencséjük, a pápa egy hónappal megválasztása után meghalt.

A szabályokat V. Celesztin hozta vissza, ő volt az a pápa, akinek 1294. július 5-i megválasztása előtt huszonhét hónapig vitáztak a bíborosok. V. Celesztin alig öt hónapig volt pápa, mert inkább visszament remetének – XVI. Benedek hétfői lemondásáig ő volt az egyetlen pápa, aki önként mondott le. Utódát egy nap alatt megválasztották, VIII. Bonifác óta többé-kevésbé betartják a szabályokat, bár az étellel kapcsolatosakat szeretik elfelejteni a konklávék alatt.

Ravaszsággal a pápai trónra

A következő nagy interregnum 1314-16 között volt, a körülmények nem kedveztek a pápaválasztásnak. A bíborosok több pártra szakadtak, a huszonhárom bíborosból nyolc itáliai, egy spanyol volt és tizenhárom francia, ráadásul ez utóbbiak sem voltak egységesek. A külső politikai erők sem könnyítették meg a választást, a francia királyok, az előző pápa, V. Kelemen rokonai mind fegyveresekkel és megvesztegetésekkel próbálták a bíborosokat befolyásolni. A bíborosok pedig városról városra menekültek, szinte bujkáltak a katonák elől.

Végül V. Fülöp francia király csellel vette rá a bíborosokat arra, hogy egy helyre gyűljenek: bátyja, X. Lajos gyászszertartására hívta őket. A szertartás alatt azonban befalazta a lyoni katedrális ajtaját. A bíborosok ugyanazzal a módszerrel szerettek volna kiszabadulni, mint azt IV. Celesztinnél tették, vagyis a leggyengébb társukat szerették volna megválasztani, hogy hamar kiszabadulhassanak szorult helyzetükből. Az akkor már 72 éves Jacques Duèze bíboros elterjesztette a többiek között, hogy nagyon gyenge és a halálán van. A bíborosok elhitték és meg is választották. Rosszul döntöttek, XXII. János néven tizennyolc évig uralkodott utána.

Elmúltak a viharos évek

A szabályokat a későbbiekben IV. Piusz foglalta össze egy pápai bullában, ebben például a szavazás és a számolás módját is meghatározta. X. Piusz 1904-ben az egyházon kívüliek beavatkozásának az esélyét csökkentette szabályaival. A konklávék titkosságát XII. Piusz szigorította meg 1945-ben, elrendelte mindenféle telefon, távíró és filmes eszköz használatának tilalmát. Az őt követő pápák is tettek a titkosság érdekében, VI. Pál például minimálisra korlátozta a pápaválasztásnál segédkező személyzetet.

II. János Pál 1996. februárjában kimondta, hogy a pápaválasztó bíborosok lakosztályainak és a közreműködő személyzet szálláshelyeinek a Vatikánban a választások egész ideje alatt a falakon belül kell lenniük – ezzel is az elszigeteltséget próbálta biztosítani. XVI. Benedek pedig 2007-ben visszaállította azt a régi szabályt, hogy a pápát a bíborosok kétharmadának szavazatával kell megválasztani. 2005-ben XVI. Benedeket 26 óra tanácskozás után választották meg.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?