Dezső
14 °C
27 °C

A nap, amikor felfedezték a Húsvét-szigeteket

2013.04.01. 16:40

Az első nikaiai zsinat határozta meg, hogy melyik napra essen húsvét, eszerint a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Húsvét vasárnap legkorábban március 22-én lehet legkésőbb április 25-én. Emiatt igen változatos lehet azoknak a történelmi eseményeknek a dátuma, amelyek húsvétkor történtek.

Húsvét-sziget

Adja magát, hogy a húsvétkor történt eseményekről szóló cikket a Húsvét-szigettel kezdjük. Mint a nevéből is sejteni lehet, a Polinéziában található szigetet húsvét vasárnap fedezte fel 1722-ben egy holland tengerész, Jakob Roggeveen. Az egy nagyobb és három kisebb szigetből álló szigetcsoport leginkább a moainak nevezett kőszobrok miatt ismert.

A legtöbb moait egy darabból faragták, több mint hatszázat számoltak össze a sziget partvonalának teljes hosszában, a közeli bányákban pedig még négyszáz félig kész szobrot találtak. A kutatók nem tudják, mi lehetett a szobrok jelentése, de számos elmélet létezik erre, az egyik szerint isteneket ábrázoltak, mások szerint a meghalt törzsfőnökök szobrai voltak.

Húsvéti felkelés

Az írek 1916-ban felismerték, hogy az első világháború még jó ideig eltarthat és az angoloknak nincs idejük velük foglalkozni. Patrick Pearse vezetésével április 4-én megszállták Dublin néhány stratégiai pontját és a Főposta előtt felolvasták a függetlenséget kinyilvánító kiáltványt. A felkelést az angolok leverték és kivégezték tizenöt vezetőjét.

Az angolok az 1905-ben alakult Sinn Feint hibáztatták a húsvéti felkelésért, pedig az erőszakosabb IRB (Ír Köztársasági Testvériség) szervezte az egészet, emiatt a Sinn Fein nagyon népszerű lett az írek körében. 1917-ben Éamon de Valera lett a Sinn Fein vezetője, aki illegális kormányt alakít és megkezdik Írország kormányzását. A illegális parlament 1919. január 19-én tartotta első ülését. Az angol kormány azonban letartóztatta a kormány tagjait, ezután alakult meg az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA.

Tavaszi hadjárat és Húsvéti cikk

Két magyar vonatkozású eseményt is találtunk, ami kapcsolódik a húsvéthoz. Az egyik a tavaszi hadjárat, a másik Deák Ferenc Húsvéti cikke. Az 1848-49-es szabadságharcban a magyar honvédsereg egyik legsikeresebb offenzívája is húsvétkor indult. 1849 márciusában Ferenc József császár az olmützi alkotmányban megsemmisítette Magyarország függetlenségét. Válaszul a magyar sereg Görgey Artúr vezetésével ellentámadást indított és a tavaszi hadjárat első szakaszában Hatvannál, Tápióbicskénél és Isaszegnél megverte az osztrákokat. A tavaszi hadjárat eredményeként a hadsereg kiűzte az országból az osztrákok seregét, így az országgyűlés 1849. április 14-én ki tudta kiálltani Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását.

Az isaszegi csata (Than Mór festménye)
Az isaszegi csata (Than Mór festménye)

1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban a Deák Ferenc által írt Húsvéti cikk, mely új fejezetet nyitott a kiegyezést megelőző tárgyalásokban, így nagy jelentőséggel bírt a dualista állam későbbi kiépítésében. A cikk a későbbi kiegyezés felé vezető út lehetőségét vázolta fel, nem titkoltan az osztrákoknak címezve. Világossá tette, hogy a magyar nemesség hajlik a változásokra, de azt is leírta, hogy mindig is szembe fognak szállni a beolvasztási törekvésekkel.