Jónás, Renátó
5 °C
18 °C

A nap, amikor felfedezték a Húsvét-szigeteket

2013.04.01. 16:40

Az első nikaiai zsinat határozta meg, hogy melyik napra essen húsvét, eszerint a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Húsvét vasárnap legkorábban március 22-én lehet legkésőbb április 25-én. Emiatt igen változatos lehet azoknak a történelmi eseményeknek a dátuma, amelyek húsvétkor történtek.

Húsvét-sziget

Adja magát, hogy a húsvétkor történt eseményekről szóló cikket a Húsvét-szigettel kezdjük. Mint a nevéből is sejteni lehet, a Polinéziában található szigetet húsvét vasárnap fedezte fel 1722-ben egy holland tengerész, Jakob Roggeveen. Az egy nagyobb és három kisebb szigetből álló szigetcsoport leginkább a moainak nevezett kőszobrok miatt ismert.

A legtöbb moait egy darabból faragták, több mint hatszázat számoltak össze a sziget partvonalának teljes hosszában, a közeli bányákban pedig még négyszáz félig kész szobrot találtak. A kutatók nem tudják, mi lehetett a szobrok jelentése, de számos elmélet létezik erre, az egyik szerint isteneket ábrázoltak, mások szerint a meghalt törzsfőnökök szobrai voltak.

Húsvéti felkelés

Az írek 1916-ban felismerték, hogy az első világháború még jó ideig eltarthat és az angoloknak nincs idejük velük foglalkozni. Patrick Pearse vezetésével április 4-én megszállták Dublin néhány stratégiai pontját és a Főposta előtt felolvasták a függetlenséget kinyilvánító kiáltványt. A felkelést az angolok leverték és kivégezték tizenöt vezetőjét.

Az angolok az 1905-ben alakult Sinn Feint hibáztatták a húsvéti felkelésért, pedig az erőszakosabb IRB (Ír Köztársasági Testvériség) szervezte az egészet, emiatt a Sinn Fein nagyon népszerű lett az írek körében. 1917-ben Éamon de Valera lett a Sinn Fein vezetője, aki illegális kormányt alakít és megkezdik Írország kormányzását. A illegális parlament 1919. január 19-én tartotta első ülését. Az angol kormány azonban letartóztatta a kormány tagjait, ezután alakult meg az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA.

Tavaszi hadjárat és Húsvéti cikk

Két magyar vonatkozású eseményt is találtunk, ami kapcsolódik a húsvéthoz. Az egyik a tavaszi hadjárat, a másik Deák Ferenc Húsvéti cikke. Az 1848-49-es szabadságharcban a magyar honvédsereg egyik legsikeresebb offenzívája is húsvétkor indult. 1849 márciusában Ferenc József császár az olmützi alkotmányban megsemmisítette Magyarország függetlenségét. Válaszul a magyar sereg Görgey Artúr vezetésével ellentámadást indított és a tavaszi hadjárat első szakaszában Hatvannál, Tápióbicskénél és Isaszegnél megverte az osztrákokat. A tavaszi hadjárat eredményeként a hadsereg kiűzte az országból az osztrákok seregét, így az országgyűlés 1849. április 14-én ki tudta kiálltani Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását.

Az isaszegi csata (Than Mór festménye)
Az isaszegi csata (Than Mór festménye)

1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban a Deák Ferenc által írt Húsvéti cikk, mely új fejezetet nyitott a kiegyezést megelőző tárgyalásokban, így nagy jelentőséggel bírt a dualista állam későbbi kiépítésében. A cikk a későbbi kiegyezés felé vezető út lehetőségét vázolta fel, nem titkoltan az osztrákoknak címezve. Világossá tette, hogy a magyar nemesség hajlik a változásokra, de azt is leírta, hogy mindig is szembe fognak szállni a beolvasztási törekvésekkel.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?